Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-13 / 131. szám
4 XIII. ÉVF. 131. SZÁM.- — Junius hónap folyamán az összes Idegen állampolgároknak jelentkezőtök kell f) A családos idegenek beterjesztik * kéívények- ben: feleségeik és gyermekeik nevét és életkorát és csatolják tartózkodási engedélyeiket, hogyha azoknak külön-külöii tartózkodási engedélyük van. g) A. munkakönyves idegenhonosok, úgy az önállóak, mint az alkalmazottak csatolnak még két aláirt fényképet. A feleség és gyermekek részére, ha nincs valamilyen foglalkozásuk, nem kell fénykép. A kérvények és okmányok beadásánál minden ide. genhonos egy bizonyitványt fog kapni, amellyel a felülvizsgálat tartatna alatt igazolhatja magát. Ezeknek a bizonyítványoknak az érvényessége 1930 szeptember 1-én jár le. Azok, akik nem teljesítik jelentkezési kötelességeiket, a törvény szerinti eljárás alá fognak esni. Az okmányokat hiánytalanul be kell adni, amint fentebb jelezve volt, mert hibás esetekben nem fogják kiállítani a foglalkozás folytatására való igazolványukat. Az uj igazolványokban fel lesznek tüntetve a szükséges adatok, hogy a legközelebbi felülvizsgálások, nál ne kelljen újból beszerezni az összes aktákat. (Kolozsvár, junius 11,) A kolozsvári rcndőrkvesz- tura a következőket közli az idegen állampolgárok tartózkodási engedélyének meghosszabbítására nézve. A munkaügyi minisztérium junius hónap folyamán felül fogja vizsgálni az idegen állampolgárok okmányait, amely alkalommal ki fogják állítani az országban tartózkodó idegenhonos munkások számára a speciális munka-könyvekét. Ennél a felülvizsgálásnál kötelesek jelentkezni az összes Romániában tartózkodó külföldi állampolgárok — a menekültek kivételével — nem tekintve a dátumot, ameddig tartózkodási engedélyük szól. Fel vsainak mentve a jelentkezés alól az alábbi idegenhonos kategóriák: a) Idegenhonos egyetemi hallgatók és fclsó'bbiskolai diákok; b) Színészek és színésznők, egyetemi és középiskolai tanárok, papok, szerzetesek és apácák; c) Külföldi kereskedelmi és ipari vállalatok tulajdonosai, azok meghatalmszot- tai és utazói, akik «z&al a céllal tartózkodnak az országban, hogy romániai cégekkel tárgyaljanak meg üzleti dolgokat. Abban az esetben, ha nincs állandó tar- íó-zkodási helyük; d) A külföldi hirlapirodák és sajtó- orgánumok tudósítói; e) Azok. akik a. belügyminiszter 14.254—1029. számú rendeleté alapján birtokában vannak a megyei prefekturák által kiállított speciális dovezi-knak, melyszcrint nincs szükségük tartózkodási engedélyre. A felülvizsgálásra kötelezettek junius 15-ig kell beadják kéréseiket. A kéréseknél a következő aktákat kell beadni. 1. Az idegen hon os iparosok és kereskedők csatolják a tartózkodási engedély bizonyítványt a törvény- széki cégbejegyző hivataltól cégük bejegyzéséről. 2. Az idegenhonosok, akiknek nincsen türvényszékileg bejegyzett cégük, hivatalos aktákkal bizonyítják, hogy milyen kereskedésit, ipart, vagy mesterséget folytatnak, mióta áll fenn a vállalat, hány alkalmazottjuk van. • 3. Azok részére, akik más szolgálatában vannak, a főnökeik készítik elő a kéréseket. Itt feltüntetendő az alkalmazás dátuma és hogy milyen munkakört tölt be az alkalmazott. Csatolandó ezekhez a kérésekhez :r tisztviselők munkakönyvé, vagy speciális bizonyítványai. 4. Azok az idegenhonosok, akik munkanélkül vannak, önmaguk adják be a kérést, feltüntetve mesterségüket. 5. Azok az idegenek, okik egyik fentebbi kategóriába se tartoznak, személyesen terjesztik be kéréseiket, helyzetük és az országban való tartózkodásuk okainak feltüntetésével. A 2., 3., A, é-s 5. pontok alatt feltüntetetteknek a kérés mellé még a következőket kell esatolniok: a) A tartózkodási engedélyt és azok, lakik Nansen útlevéllel tartózkodnak az országban, cat az útlevelet. ■ b) Hivatalos aktákat arról, hogy mióta tartózkodnak Romániában, ha folytonosan itt voltak, ha közben eltávoztak, a távoliét tartamát és indokolását. UJ! Férfi- é; fiú; hu áruház UJ! Cluj, Calea Kegels Ferdinand 2 a. UHl SZABÓSÁG c) Az idegenhonos román nemzetiségűek: Az eredet bizonyítékát. d) Az idegen állampolgárok, akik rendes katonai szolgálatot teljesítettek Romániában, vagy a háborúban voltak tagjai a román hadseregnek, erről szóló bizonyítékokat. c) Az idegenhonosok,.'akik román állampolgárnőt vettek cl feleségül, csatolják a házassági levelet cs egy okmányt arról, hogy feleségük megőrizte román állam. polgárságát. Ha a feleség nein őrizte meg román állam- polgárságát, előterjesztik a gyermekek anyakönyvi kivonatait. ■■bí Titkos katonai szerződések, melyeki a é psz©vetsóg'isek ssssacs íadomása Az an^cl külügyminiszter szermi az ilyen szerződések érvénytelenek (London, junius 11.) Mander képviselő az alsóházban Írásbeli interpellációt terjesztett elő a külügyminiszterhez, melyben azt a kérést feszegette, hogy az európai államok között milyen a Nép- szövetséghez be nem jelentett katonai természetű titkos szerződések vannak érvényben. Henderson külügyminiszter az interpellációra azt a választ adta, hogy nem tartja kizártnak, hogy egyes államok között a Népszövetség által nem lajstromozott szerződések vannak érvénylen, de ezekről az angol kormány nem szerezhetett tudomást, mert a szerződéseket nyilván azért nem jelentették be lajstromozásra Genfbe, mert titokban akarják tartani. A külügyminiszter egyébként utalt arra, hogy a népszövetségi alapokmány rendelkezéseihez képest ezek a nem lajstromozott szerződések éppen be nem jelentett voltuk miatt nemzetközi hatállyal amúgy sem bírnak és érvénytelenek. Kannibálokká tette a kínaiakat a rettenetes éhínség Falvak pusztultak ki anélkül, hogy egyetlen halottat eltemettek volna A halálraítélt ésikívégaíeK rablók holttesteit a as éhező lakosság lelopta az akasztósáról (Berlin, junius 11.) A sluü, egymásutánban megismétlődött éhínség s az ezzel karöltve járó éhbal ál, a sokezer esztendős kultúrájú Kínát a legförtehnesebb kannibalizmusba süllyesztette. Aki enneik az óriási államnak históriáját figyelemmel kiséri, könnyen megállapíthatja, hogy az utolsó fél század során periodikusan jelentkezett területén az éhínség. 1901, 1906, 1908, 1910, 1911, 1917, 1920, 1924, 1927, 1928 és 1929 — csupa olyan dátum, amely években vagy az áradások, vagy pedig a növényzetet megsemmisítő szárazság idézett elő éhínséget. Arranézve hogy milyen óriási áldozatokat szed a. kínai birodalomban pusztító éhhalál, rendelkezésre áll ar 1877-ből való statisztika, amely szerint nyolcmillió halottja volt az éhínségnek ebben az egy esztendőben s nem sokkal kevesebb áldozata az 1908-as ínséges esztendőnek. Erről a képzeletet felülmúló pusztulásról Legendre dr., a Presse Medicale hasábjain rajzol döbbenetes képet s többek között elmondja, hogy azok a kö- nyöradományok, amelyekkel Európa s az Egyesült Államok sietnek Kina segítségére, amikor élelmiszereket juttatnak a részükre — valósággal csepp a tengerben s csupán arra- jó, hogy egy pár tízezernek juttasson idcig-óráig tartó segítséget, a nagy tömegek azonban tovább pusztulnak. A táplálékától megfosztott szervezet természetszerűleg gyorsabban imklinál minden betegségre s igy könnyen érthető, hogy az éhhalál mellett még különböző ragályos betegségek is végzik az emberpusztitó munkát. A csontvázzá sorvadt emberek teljes letargiába esnek — s ami, szinte hihetetlenül hangzik, falvak pusztulnak ki anélkül, hogy egyetlen halottat is eltemettek volna, aminek viszont az a magyarázata, hogy a szerencsétlen éhhalálra Ítéltek erejük fogytával képtelenek még arra is, hogy az elhunytakat elföldeljék. Jó körülmények között falevelek, szójabab, fakéreg, különböző gyökerek szolgálnak táplálékul s óriási területeken pusztítják ki a növényzetet, hogy ezekhez a gyatra táplálékokhoz hozzájussanak. Mintha ember- nyi sáskaraj vonult volna, végig ezeken a helyeken, olyan inegdöbentő a kép, amelyet ezek a letarolt er- dők-mozők mutatnak. S ha aztán kipusztitották az utolsó gyökeret, felfalták a vizbenfőt.t fakérget vagy falevelet is, tovább vándorolnak, ha van, valami jártá- nyi erejük, mig, ha az is elfogyott, 'következik a rémes éhhalál. W. Simpson, a China Island Missio tagja, hosz- szas jelentésben számol be különösen a Kansu tartományban tapasztalt rémségekről. (Kansu tartomány körülbelül kétszer akkora, mint Nagymagvarország). „Ezeknél az állati sorba süllyedt embereknél — Írja jelentésében — csődöt mond minden missziós munka s Saját tapasztalataim árán győződtem meg, hogy nemritkán magukhoz csalogatják idegein családok gyermekeit az éhínségben fetrengő szerencsétlenek, hogy a vadállatok bestialitásával végezzenek velük s aztán az áldozatot felfalják." A terjedelmes jelentés beszámol egy másik esetről, amely a mi kulturfüleinknek nemkevésbé hihetetlenül hangzik. A pusztuló falvak, községek, városok nyomorának is vannak brutális lelkű vámszedői, akik bejárják ezeket a halálraítélt telepeket s ami csak valami értéket is reprezentál, magukkal viszik. Rendszeres bandák alakultak, amelyek társzekerekkel szállítják el a lopott-rablott ingóságokat. Egy harminc tagból álló rablócsoport került nemrég a hatóság kezeibe s a bíróság valamennyit kötél általi halálra- Ítélte, azzal, hogy a kivégzettek hullái elrettentő például a bitófán hagyassanak. A kivégzésnek természetesen hire ment s az éhező lakosság az éj leple alatt ellopta mind a harminc hullát s egymás között megosztva, elfogyasztották. E borzalmak mellett nem hat most már meglepetésszerűen, ha azt Írjuk, hogy a rettenetes nyomor az emberkereskedésnek olyan módját fejlesztette ki, amelyhez hasonlót nem ismert a világtörténelem. A magatehetetetlen szülők egy két marék rizs,félkilónyi liszt vagy más élelmiszer ellenében áruba bocsátják gyermekeiket, akiket, rabszolgakereskedők vásárolnak össze s az állatoknál is kisebb értékű emberanyagot a legrettenetesebb munka- uzsorával alkalmazzák ipari munkákra. Itt aztán igazán nincs kímélet s ha a fejletlen szervezet rövidesen elpusztul annyi baj legyen, — gondolják a szívtelen rabsziolgatartók, — pár marék ennivaló ellenében akad helyettük ezerannyi. De hát hol marad a segítség, amelynek érdekében az egész kulturvilág összefogására volna szükség? — merül fel a jogos kérdés. Rettenetesen hangzik a feladott kérdésre « válasz: sehol! íJuiiu»iwuu.iiiii»jBjgwiii«»«ii««iiuu»iwi«wMJtsii«uwi!«wi*uuu#!iiui*iiii*iii.iiiii <iii mi rnmoaHBEPns — Több mint hetvenezer emberre számítanak a Schmeling—Sharkey boxmérkőzésen. Neovyorkból jelentik: Schmoliiig és Sharkey csütörtök esti mérkőzése iránt .példátlan, érdeklődés nyilvánul meg. Több mint hetvenezer ember jelenlétére számítanak. Az eladott jegyek értéke meghaladja a hétszázötvenezer dollárt.
