Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-09 / 128. szám
xnr. ÉVF. 188. SZÁM 18 Radulescu-Mofra a román értelmiségnek a magyarsággal szemben még mindig fennálló lelki ellentéteivel indokolja a kisebbségi kérdés megoldatlanságát „A magyar probíomát csak a Népszövetség; közreműködésével lehet «!istézoiM — Amitől Esirépa békéje függ (Bttergt, jtuHTis 7.) HMítfesca-Síotr* egyetemi tanár, a legnagyobb élő román filozófu* figyelmet ér- d'ttnlfl sikk« irt a Bukarestben megjelenő Revista Poli tic&-ba. A sikk a magyar kisebbség állampolitikai problémájával foglalkozik e legfőbb érdeme az, bogy írásba önti mindazt, amit eddig csak odavetett megjegyzésekből, célozgatásokból és burkolt ráutaiásokból ▼ehettünk tudomás ni. Nevezetesen: a professzor cikkében kényszerű és tárgyilagos nüegállapitáskéttt leszögezi azt, hogy a romániai magyar kisebbség m még mindég vitás és a belpolitika hullámain ide- oda hártykődő ügye mindaddig nem nyerhet végleges és megnyugtató eüntfeéet, fttnig a román értelmiség részéről ei nem simáinak ások a lelki ellentétek, melyek a magyar fajjal esőmben ma még fennálla- nak és politikai tényezőként befolyásolják a mindenkori állami kormányzatot. Mindent pedig B'ádulescu-Motru nem a. szélsőségekbe* csapó sovinizmus tételeként hozz» tudomásunkra, cikkének nines támadó élő és román nemzeti szempontból nincsenek megejtő melódiái, egyszerűen’"ái orvos tárgyilagosságával konstatál. És megállapításai annál értékesebbek számunkra, mivel ő már néhány évtized óta vezető alakja a román értelmi.'égnek, igen tiszteletreméltó politikai múlt áll mögött» • ma is tágja a méné tusnak, hová a nemzeti parasztpárt programjával vonult be, miután meghasonlott A verese« tábornok csoportjával. Politikai karrierjével párhuzamosan pedig igen értékes kutatásokat véasatt a filozofi* terén, munkatársa nehéuy előkelő külföldi folyóiratnak s tudományos müvei csaknem egy egész könyvtárt tesznek ki. Hogy pedig ma « kisebbségi kérdéssel foglalkozik, annak bizonyára megvannak a maga mélyebb okai. Úgy gondoljuk, közel járunk az igazsághoz, ha azt állítjuk, hogy az öreg tudós a román értelmiség egy elfogulatlanabb csoportjának lelkiállapotát szintetizálja. mely az idejétmúlt nacionalista kliséket lomtárba igyekszik vetni ássál a meggyőződéssel, hogy a Romániában együttélő népek érintkezési felületeiről elhárítva aa ütköző pontokat, inkább szolgálja az állam érdekeit, mint as ellentéteket mesterségesen élesztve késleltesse az ország belsőt anyagi é3 lelki konszolidációját csupán azért a föltétlenül kétes értékű érzésért, melyet Rádulescn-Motru cikkében nemzeti hiúságnak nevez. De lássuk, mit ir sikkében a professzort Amitől Európa kékéje iiig’g1 ■— ügy hiszem — olvassuk — senki számára nem lasz meglepetés véleményem. És pedig: a román állam szempontjából a magyar kisebbség az az egyetlen kisebbségi nép, mely állampolitíkailag nehéz problémát jelent. Sőt még több: ez az egyetlen kisebbség, mely. nek a román állammal • való megkülönbözéseit csak a Népszövetség közreműködésével lehet elintézni. ■ — A magyar kisebbségnek ez a különleges helyzete csak akkoT érthető, ha tekintetbe vesszük azokat a történelmi föltételeket, melyek kísérői voltak a román kultnra fejlődésének a mai napig. Ezeknek megismerése elengedhetetlen föl tét öl azok számára, akik részrehajlás nélkül akarják megítélni azokat a nézeteltéréseket, melyek a jövőben fölmerülhetnek az állam és a magyar kisebbség között a békeszerződések 63 a dip lomáciai egy ess égek alapján. Nem szándékunk védőbeszédet mondani a román állam mellett, nem célom enyhítő körülmények után kntatui, csupán azt óhajtom, hogy őszinte tanúvallomást tegyünk egy plyan ügyben, melytől Európa békéje függ. — Nagyrománia létrejöttéig — irja tovább Ră- dulescu- Metru — a román kultúra elnyomás alatt nyögött azokban a tartományokban, melyek a magyar államhoz tagoztak. Ez az elnyomás pedig szerencsétlenségre rendszeres terv alapján történt azzal a céllal, hogy a román nemzetiségű lakosokat elnemasettetlemt- ee. (Sajnos, ez * vád ma is fennáll, különösen a Re- gátba® s legfőbb táplálói azok az erdélyi Vezető politikusok, akik például a szegedi államfogházat úgy emlegetik, mint súlyos középkori börtönt. Szerk.) Az elnyomás pedig a regáti közvélemény reakcióját váltotta ki. A regitbeli román kultúra a hazttffeVság fegyverzetébe öltözött s a nemzeti essiae egyedüli kritériuma lett a kulturális értékek mi átélésének. Az irodalom, a történelemkutatás és a tudomány területein fő szerepet kapott a nemzeti propaganda, mely hovatovább olyan népszerű lett, hogy biaonyos esőtekben as igazságot sem I rette figyelembe. Ennek a propagandának a költségeit pedig az állam viselte ellenkezés nélkül, szinte kötelességképpen. — A román kultúrának ez a nacionálizimius érdekében való mozgósítása maga után vont egy megfelelő közoktatásügyi szervezkedést e a propagandisták hierarchiájának különleges elhelyezkedésével járt. írónak, történésznek, tudóénak, a legmagasabb címet akkor adták, , ha azt mondták róla, hogy nagy hazafi. Egy Titu Maiorescunsk minden tiltakozása dacára m igaaságot csak akkor vették figyelőmbe, ha azt be lehdbett illeszteni ebbe a programba. A kulturális propaganda bukásai — Es * mozgósítás azonban nem érhetett véget az uj határok megvonásával. Ma is fennáll és keretei között igen sok intellekftuel működik, «kik egyéniségüket nem változtathatják meg máred-hol&apra. Felfogásukat, mely & mult iskolájában alakult ki, a jövőben is érvényesíteni akarják, ők nem tudják megérteni, hogy az állam, miként a múltban, mért nem támogat most is minden nemzeti színezetű kulturális terméket • következésképpen a maguk számára részt követelnek tovább is 'as állam, az egyesületek s különböző vállalatok büdzséjéből, melyek a háború előtt támogatták munkájukat. Mivel pedig az államnak ma már más természetű kötelezettségei is vannak és nem teheti azt, hogy tovább finanszírozza ezt a parazitává lett kulturális propagandát, soraik között éppen ebből kifolyólag idegességet lehet tapasztalni, mely a magyarok elleni agitációkban nyilvánul mag, valahányszor ez a kisebbségi nép kulturális jogait szándékszik érvénye, itteni, Az állam vezetői pedig nem haladhatnak el könnyűszerrel aa ilyen természetű agitáció'k fölöt.t Mert, miként Bulgária és Jugoszlávia viszonyát befolyásolják a Szófiában élő macedón emigránsok s amiképpen a kisázsiai mártírok is nagy hatással vannak a görög kormány nézeteire, ami a görög-török viszonyít illeti, úgy a román állam vezetőinek sem lehet szabad keze a magyar kisebbséggel szemben. Várni kell, amig megtörténik a kulturális leszerelés. — így tehát végeredményben azok a nehézségek, melyek útját állják a magyar kisebbség és a román állam közötti kulturális viszony lojális szabályozásának, nem a román állam akaratából származnak, eredetük a soviniszta román intellektuelek lelkiállapotában keresendő. Az állam vezetői foglyai ennek-a háború előttről származó áramlatnak. A romániai kisebbségi probléma végeredményben kuH turális probléma s azt csak akkor lehet megoldani, lm úgy a román, mint a magyar részen a nemzetiesség más Szerepet kap a kultúrában. Rádulescu-Motru ezután filozófiai módszerről boncolgatja a nemzeti érzést s annak a kultúrával való viszonyát. Szerinte az két érzésből tevődik össze. Egyik: primitiv, önző a külső formája a hiú gőg, a másik: önzetlen és nem más, mint a fajtestvérek iránti szolidaritás érzése. Az első okvetlenül egyéniségekhez; van kötve és táplálója a politikai mozgalmaknak, de sokszor olyan érzések szülője, amelyek ellentétben ál-; lanak az igazsággal. Az utóbbi melegágya minden kultúrának iés felszínre hozza a nemzet rejtett értékeit. A professzor szerint ma még nagyrészt az első,1 primitiv érzés uralja a román értelmiség területeit. De ugyanakkor megemlíti, hogy a magyar részen is lehet ilyen kilengéseket tapasztalni. (Érdekes, hogy állításának igazolására azt hozza fel, hogy „a magyarok a békeszerződésekben mintegy biztatást látnak jogsik érvényesítésére . . Hol ebben a mindent visszautasító nemzeti gőg?) De reméli, hogy az idő elsimítja ezeket az ellentéteket s győzni fog a megértő naeionálizmus. Bizalmát fejezi ki ,a Népszövetség iránt, mely elsősorban van arra hivatva, hogy ebben az irányban szerve; által közreműködjék, annál is inkább, mivel a románmagyar kuiturbéke föltétele a népek általános beké jenek is. Kakassy Endre , jtasysn szabadlista»!; «| a gaaor&eátíl ? Az alábbiakba» olyan értesítést okra»- hatunk, mely sok elkeseredett embernek fog örömet okozni. Ez a hir, amely ma igen sok ember előtt ismeretes, megdönthetetlen. A cystitis, a mirigygyulladások és a ezüküla- tek megszüntetésére régre megtalálták a megfelelő orvosságot. A PAGEOL ma a leghatásosabb fertőtlenítőszer a gonorhea és annak elfajulásai ellen. A PAGEOL használata a baktériumokat, bárhol is húzódjanak meg — a bőr felületén vagy a ezövetsejtekben. — megöli és eltávolítja. A PAGEOL jótékony hatása annyira biztos, hogy Ott dr., a világhírű speciálist«, Franciaország katonai kórházainak egykori főorvosa azt állítja, hogy a PAGEOL a nemi betegségek egyedüli regeneráló és gyorsan tisztitó ellenszere. A PAGEOL minden gyógyszertárban és drogériában kapható fi Tori! Alagút tB3V9Z®Sͧ étűor&m S»órSs teljes berendezésével együtt Téli és nyári kerthelyiség. Bővebbet Lengyel S. oki. mérnöknél, Torda, Főtér 25 sz. ZSOLDOS tSitifeî Budapest, VII. Dohány u. 84. Telelőn: 424—47. Magyarország legrégibb és legjobb előkészítő tanintézeíe (24. tanév). — Előkészít kSxép* ískcial raegáB*i«flákra és éreliségire feietfisEég! meHett Kapható minden drogueríában, gyógyszertárban és illatszertárban.
