Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-08 / 102. szám
XIII. ÉVF. 102. SZÁM. W5m,$fnWm^ A magyar parlamentben beterjesztették a párisi egyezmény ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot Wskerle pénziígymmiszter ötszázmillió pengős kölcsönt akar felvesmi a — Á Gossdu-aSapstvány ügyét külön fogják letárgyalni Nagyszebeniben Bethlen miniszterelnök szerdán számol be a párisi egyezmény jelentőségéről (Budapest, május 6.) A magyar képviselő- házban Bethlen piiniszterelnök kedden benyújtotta a párisi .egyezmény ratifikálásáról szóló javaslatot, amelyet a külügyi és pénzügyi bizottságok elé utaltak és kimondták reá a sürgősséget. Szerdán és csütörtökön a bizottságok foglalkoznak az üggyel, amely előreláthatólag pénteken kerül a plénum elé. Ezután Wekerle pénzügyminiszter nyújtotta be a nagy államkölcsön- röl szóló javaslatát. A kölcsön összege ötszázmillió pengő és azt beruházásokra és a termelés előmozdítására s hiteleknek a lakosság rendelkezésére bocsátására használnák fel. A nagy kölcsönt csak akkor veszik félj ha a feltételek kedvezőek lesznek, időközben a kormány kisebb kölcsönökkel fogja fedezni az igényeket. Walkó külügyminiszter szerda délben érkezik vissza a párizsi tárgyalásokról s közelebbről tájékoztatni fogja a Házat az eredményekről.. A szerdai bizottsági ülésen Bethlen miniszterelnök is nagy beszédet fog tartani a párizsi'egyezménynek Magyarországot illető nagy előnyeiről. Horthy kormányzó a párizsi tárgyalások sikeréért Korányi Frigyes bárónak teljes elismerését fejezte ki,'Gajzágó Lászlónak és Imrédi Bélának a másodosztályú érdemkeresztet adományozta. Törvényje.vaslat a párícu egyezm é uy ráfiki ka !á s & i © Budapesti jelentés szerint a javaslat tartalmazza az egyezmény szövegét, amely főbb pontjaiban a következő: Az első egyezmény Magyarországnak a hitelezőkkel kötött megállapodásait tartalmazza, kimondva, hogy Magyarország 1944-ig évi tíz millió aranykorona jóvátételt fizet, ettől kezdve 1966 -ig évi 14 és fél millió koronával törleszti a különleges követeléseket, amelyeket Hágában terhére megállapítottak. A befizetések a. Nemzetközi bankba történnek. Ezzel Magyarország a békeszerződésbeli fizetési kötelezettségének eleget tett. Az egyezmény általános szabályok alól való kivételeket sorolja fel éspedig: háboruelőtti államadósságokat, külön szerződéseket és egyezményekben vállalt fizetési kötelezettségeket, amelyek közé tartoznak a döntőbírósági Ítéletek, amelyeket Magyarország ellen hoztak. A hatodik cikk kimondja Magyarországra a megállapitot általános zálogjog megszűnését. Magyarországot kötelezik, hogy állami jövedelmeiből az évi fizetési részlet 150 százalékát kitevő bevételt fenntartson, ami záloggá, alakítható ái, ha a fizetési kötelezettséget elmulasztaná. A hitelező hatalmak beszüntetik a területükön levő magyar vagyon lefoglalását és fölszámolását, lemondanak a követelésekről, amelyek Magyarországot volt szövetségeseivel szemben terhelik. A második egyezmény az agrárreformmal felmerült kérdésekkel és vegyes döntőbiróságok- kal foglalkozik. Ebben az érdekelt államok kifejezik jogi álláspontjuk fentartását. 1930 január 20-ig Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia ellen az agrárreformból indított perek, amelyeket a döntőbíróságoknak nyújtottak be, az újonnan szervezett agráralap előtt folytaíandók. Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia meghagyhatják a régi birájukat a döntőbíróságban, avagy agráralap utján újabb bírák neveztetnek ki. 1914-től 1966- ig a hitelező állaínok évi 6 millió 800.000 aranykoronát fizetnek be az agráralapba. Ugyanide fizetik a bolgár jóvátétel összegeket is. 1931—32- ben Franciaország és Olaszország egyenként 400.000 aranykoronát fizetnek he. 1933-től 1944-ig Anglia 8 millió 276.528, Franciaország egymillió 6S0.000, Olaszország egymillió 630.112 aranykoronát folyósít az agráralap részére. 1944-től 3967-ig Anglia 579.269, Franciaország egymillió 340.000, Olaszország egymillió 260.027 aranykorona befizetésére kötelezte magát. A második melléklet a magyar—franciaT_ olasz megállapodásokat tartalmazza, a tartalékba történt befizetésekről. Eszerint Franciaország, Olaszország 1933-tól 1944-ig évi 326.000, 1944- től 19.67-ig 545.291 aranykoronát fizetnek be az alapba, amelynek célja Csehszlovákiát segíteni fizetési kötelezettségében. A javaslat magyar indokolása kimondja, hogy nem a magyar kormány akarta érvényesíteni a magyar állampolgárok jogait, az állami pénzügyek rendezésével egyidöben, hanem ez súlyos politikai nyomásra történt. A magyar kormány csupán annyit ért el hogy a két egyezményt függetlenül megoldotta. Magyarország az agráralap táplálására semmit sem fizet. Az az öszeg, ami a magyar visszafizetésekből az alapba bekerül, nem éri el az alap 31 százalékát. A kis- antant 34, a nagyhatalmak 36 százalékkal vesznek részt az agráralapban való teherviselésben. Ezzel az egyezménnyel megszűnt a lehetősége, hogy az agrárperek évekig húzódhassanak. A párisi egyezmény, illetve a benyújtott magyar törvény harmadik szakasza a Gozsdu- alapitványra vonatkozik, amellyel kapcsolatosan a felek megállapodtak, hogy az egyezmény élet- beléptetése után egy hónapon belül Nagyszebenben tárgyalásokat kezdenek. Ha ezek a tárgyalások nem vezetnek megegyezésre, a román kormány keresettel fordulhat a nemzetközi bírósághoz. „Itt a végítélet napja1* - kiáltotta egy őrült fiatalember a nizzai Játékkaszinóban Pokolgépei akart dobni a játékasztalra, de Idejekorán észrevették (Paris, május 6.) Nizzában ma éjjel a játékkaszinó termében pánikot idézett elő egy őrült fiatalember, aki pokolgéppel -a ruletasztal körül tolongó sokaságot a levegőbe akarta röpíteni. Áz őrült merénylő e szavakkal lépett be a terem ajtaján: Itt a végítélet napja. Készüljetek a halálra, mert mindannyian a-levegőbe fogunk repülni. Néhány elszánt vendég hátulról a fiatalemberre vetette magát és igy sikerült kezei közül a pokolgépet kiszedni és a végveszedelmet elhárítani. A rendőrség őrizetbe vette a merénylőt. Megállapítást nyert, hogy közveszélyes őrült. Valószínűnek tartják, hogy a néhány nappal, ezelőtt a kaszinó folyosóján elhelyezett bombát ugyanez az őrült helyezte oda a kaszinó felrobbantására. A flamand kisebbség a genfi egyetem visszaadása után is ujult erővel harcol önállóságáért Belgium önállóságának cesfetsnárfas ünnepét visszautasítják a Ha- mandok — Antwerpenben megnyitották a nemzetközi világkiállítást Érdekes lap érkezett a szerkesztőségünkbe. A neve: Intcrnacia, négy nyelven írják és a flamand nemzeti kérdés nemzetközi propagandájának ügyét szolgálja. E kérdés bennünk*/ az általános kisebbségi kérdés szempontjából érdekel. A flamandok nemzeti kisebbséget alkotnak a győztes Belgiumban és harcuk nemzeti elismertetéséért mind élesebb formát ölt., dacára annak, hogy a flamandok és a francia-belgák a világkiállítás tartamára — legalább is a brüsszeli sajtó jelentések szerint. — fegyverszünetet kötőitek. A flamandok kiharcolták maguknak a genti egyetem flamandositását, de amint ez a kéthetenként megjelenő lap is mutatja, a flamandok e vívmányt követeléseik egészen kis hányadaként kezelik. Egyik cikk beáll ünneprontónak és azt mondja, hogy Belgium száz esztendős jubileumát, amelynek megünneplésére rendezték az antwerpeni világkiállítást, vissza kell utasitaniok, mert az 1830. évi belgiumi forradalom"kimondot- tan Flandria-eilcnes volt és a ílamandokat, Franciaország vazalluásává akarta tenni. A történészet tanúsága szerint a forradalom vezérei Flandria bekebelezését követelték Franciaországba • és ez az anexiő egyedül Anglia tiltakozásán múlott. A megakadt kísérlet a belga vezéreket elkeserítette, most más taktikához fordultak, francia. király megválasztását sürgették és Francia- országnak is az volt a kívánsága, hogy francia herceget válasszanak meg. 1830 óta a flamandok számára a folytonos megpróbáltatások ideje következett el. A flamandok kiszorultak minden vezető pozícióból, a hollandi nyelvet eltörölték s egy félszázadon keresztül a flamand közoktatást megbénították. Azt a népet, amelynek törzséből eredtek a nagy festőművészek, Rubens, Yandyck, Jordaens, Breughel stb. be akarták olvasztani a vallonok néptörzsébe. Egv másik cikk „A-mi mártjrj.aink“.címmel a, flamand 'vértanuk emlékét idézi az európai közvélemény elé. A világháborúban száz .,belga“ katonára . kilencvcnkét flamand esett , és mégis a flamand nemzeti, úgynevezett aktivista mozgalmat vérbe akarták fojtani. Negyven flamand vezért halálra Ítéltek. Húsz másikat örökös kényszermunkára, háromezer flamand tisztviselőt kidobtak az uccára, elkobozták javaikat. Nem csoda tehát, ha az' aktivista gondolat, amely előbb fede- rációs volt, lassanként szeparatista mozgalommá nőtte ki magát. önnek a mozgalomnak szimbolikus alakja dr. Bonns, akit Louvainban bebörtönöztek és akinek 310. számú cellája a flamand nacionalisták bu- csujáróhelye volt éveken keresztül. Egy harmadik cikk azt a kérdést takarja, hogy vájjon a flamand autonómista mozgalom elienséges-e Franciaországgal szemben, vagy sem. A flamand nacionalisták azt felelik, hogy nem. Elismerik, hogy a francia szellem mindig nagy befolyást gyakorolt a németalföldi országokra. Bruges flamand város, senki sem tagadja, de azért az összes kirakatok francia könyvujdonsá- gokkaT vannak tele és e könyvujdonságokat maguk a flamandok vásárolják. A francia kultúra tisztelete azonban megköveteli, hogy a flamand kultúra is Tiszteltcssék. Különben az antwerpeni nemzetközi kiállítás ünnepélyes fény mellett megnyílott és novemberig nyitva lesz. E kiállítás, amely a belga ipar, kereskedelem és gyarmati felkészültség termékeit mutatja be, be fogja mutatni a flamand nagymesterek képeit is. A centennáriumos ünnepség alkalmával Belgium még egy kiállítást rendez Lüttichben. Az eddigi sajtóbeszámolók szerint a kiállítás nagyon vonzó, sok nemzet építette ki pavilonját, de minden lapnak feltűnik, hogy a felírások kivétel nélkül franciául vannak és a flamand kisebbség létezésének sehol sincs semmi látható nyoma. Érdekes, hogy igy volt ez mult évben a spanyol világkiállítás alkalmával is. Az egész barcelonai kiállítás a spanyolországi katalán nemzeti kisebbség munkakészségét dicsérte, de Madridban mindent elkövettek, hogy ez a külön szia ne jusson érvényre.
