Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-07 / 101. szám
XIII. ÉVF. 101, SZÁM. 5 Ml az Odol? Az Odol nem a szó közönséges értelmében, vett szájvíz hanem kellemes antiseptikum, amelynek mindennapi használata állandóan tiszta és friss lehelletet biztosit. Erősen fertőtlenítő hatása megakadályozza azon erjedést és rothadást okozó anyagok kifejlődését, amelyek fogainkat beteggé és rúttá teszik. ;Az Odol szép és egészséges fogakhoz és ezáltal éíeíörömhöz és életkedvhez juttat. wVWVVVWVWWVWWVVVWWV'/VVVVtn.VV'V Fényes ünnepségek keretében ünnepelte Erdély a gyulafehérvári rom. kath. főgimnázium háromszázötven éves jubileumát (Gyulafehérvár, május 5.) Vasárnap zajlottak le a gyulafehérvári Majláth-főgimnázuim három- százötvenéves jubileumi ünnepségei. Délelőtt. Ü órakor az ősrégi kathedrálisban ünnepélyes isten- tisztelet volt, amelyet nagy papi segédlettel Majlátb Gusztáv gróf, erdélyi püspök végzett. A. templomot, zsúfolásig megtöltötte az ünnepélyen megjelent megyei, városi, katonai hatóságok képviselőinek, az intézet vén és kisdiákjainak és a városi lövőknek, továbbá az üdvözlck-küldöttségekiiek hatalmas serege. Majlátb püspöl&flpRai áldást osztott, majd Fejér Gérő kanonok mondott nagy, történeti és lelki távlatokat nyitó beszedet. Elmondotta, hogy a gyulafehérvári főgimnázium a .reformáció küzdelmei közepette alakult meg és mindig hűen megállotta a maga helyét a különböző koráramlatok között. Működéséhez szükséges alaptanulmányokat és azt a szellemet, amelynek legmélyebb lényegét az erkölcsi alap jelenti, mutatja, hogy milyen szükség volt és milyen szükség van jelenleg is liitvalláses iskolákra és különösen a mai kisebbségi helyzetben mennyire szükséges a lötválfásos magyar iskola. A jubiláló intézetre és vele. egyenlő törekvésű intézet-társaira a jövő társadalmi.'élet kialakításában és harcaiban rendkívül nagy sferep vár. A jnbüeMsisi üimepség1 Az istentisztelet befejeztével a közönség a főgimnázium zöld ágakkal, drapériákkal földiszitett tornatermébe vonult. Az emelvényen Majláth püspök oldalán Bratu vezérinspektorral és Stroia gyulafehérvári görög katolikus tábori püspökkel foglalt helyet, mig mellettük és körülöttük az emelvényen ott volt az intézet világi főgondnoka Inczédy- Joksman Ödön, a Magyar Párt ügyvezető alclnöke. Balázs .András dr. pápai prclátus, a megyei prefektus, Betegh Miklós, a romániai katolikus népszövetség képviseletében, továbbá az erdélyi kisebbségi és ■a gyulafehérvári román középiskolák, a piarista tn- nitórend stb. képviselői. Az ünnepséget a királyhimnusz vezette he, ome- lyef az infózdl éllek és zenekara adott elő. Ezután Kárpiss János üdvözölte a megjelenteket, Majláth püspököt, a közoktatásügyi minisztérium képviseletében megjelent Bratu vezérinspektort, Stroia püspököt, a megyei prefektust, a város és a helybeli román iskolák képviselőit. A nagymtiîtu intései története Beszéde után Bitay Árpád dr., a gyulafehérvári róm. kát. theológia tanára tartotta meg emlék- beszédét, amelyben eredeti forráskutatásai alapján az iskola megalapítását, első küzdelmeit és azutáni életét mondotta el a történettudós felkészültségével. Behatóan ismertette azt a történelmi miliőt, amelyben a jelenlegi Majláth-főgimnázium megszületett. Bölcsőjénél a jezsuita rend és a Báthoriak, Erdély nagyhírű fejedelmei és Báthori István, a lengyelek egyik legnagyobb királya állottak. Első igazgatója és első tanára egy Leleszi János nevű jezsuita páter volt, aki erdélyi székely katolikus ifjak és a kolozsvári papnélküli, elárvult katolikusok hívására jött be az országba. Báthori Kristóf, Erdély akkori fejedelme nagy sz.eretettel fogadta, udvari hitszónokává tette és rcábizta kisfia, Báthori Zsigmond neveltetését. A kis fejedelem, köré magyar és Lengyel- országból küldött lengyel Ifjak csoportosultak, s így alakúit ki először a gyulafehérvári fejedelmi udvari iskola, amelyhez nemsokára egy gyulafehérvári, a városban létesitett iskola csatlakozott. Működését 1579-től lehet számítani, Leleszi gyönge egészségű ember volt, állandó köszvénves, reumatikus fájdalmak kinozták, munkáját azonban minden testi gyengélkedés mellett a legnagyobb lelki erővel végezte, versenyt dolgozott az egészségesekkel. 1586-ban nagy pestis pusztított Erdélyben és ez rövid ideig megszakította az iskola működését. A gyulafehérvári jezsuiták levelei ennek a pestisnek és ekörül Erdély akkori életének a logplasztikusabb képét, adják. 1588-ban a medgyósi országgyűlés megtiltja a jezsuita-rend tagjainak az Erdélyben való tartózko dóst és még a nagy beteg Lelcszinek is távoznia kell. Tél idején szálltják el iSzatmúr környékére, egy ottani katolikus főur várába. Három év múlva azonban újra Gyulafehérváron vannak a rend tagjai és az iskola folytatja félbeszakított működését. Nemsokára. a rend uj templomot és kolostort épített magának és.nz iskola is ide költözött át. Az egész tizenhetedik századon át ebben az épületben tanítót lak, mig a következő században újból a várba költöztek vissza. A jezsuita rend 1773-ban történt megszüntetése után világi papok és világi tanárok tanítottak a kollégiumban. 1848-ban, az akkori idők viharai között az épület leégett, négyéves szünet után azonban, uj otthonban, újra megkezdte működését. 3898-ban épült föl a mostani épület, amelyben a főgimnázium jelenleg is működik. A gyulafehérvári főgimnázium a, történelmi adatok tanuságtetele szerint mindig a hagyományos erdélyi megértés és az egyes, ittélő nemzetek közötti jóakarat hirdetője volt. Azoknak a följegy zéseknek íanuságté telek éppen, amelyek régi idők óta megőrizték az intézet növendékeinek neveit, több mint négyezer román ifjú Itanult a fő. gimnázium falai között. Az első román név a XVII. században tanuló Biutui Györgyé, aki azután Rómában folytatta tanulmányait s ő az első román, aki Rómában tanult. A gyulafehérvári főgimnázium neveltje volt Vas-ile Moga püspök, a nagynevű Ha gun a püspök elődje, továbbá Gavril Munteanu, Iosifnak, a neves költőnek nagybátyja és mások. Jellemző arra a szeretetre, amellyel es a* intézet minden növendékének ügyét magán viselte, hogy 1857-től 1886-ig a román nyelvet fakultativ tárgyként tanították s a tanári kar minden törekvése arra Irányult, hogy azt először csak az ösztöndíjasok és a román tanulók, később azonban az intézet össze» növendékeinek részére kötelezővé tegyék. Hogy ez a törekvés nem sikerült, az nem az intézet tanári karán és vezetőségén múlott. Az üdvözlések Bitay dr. nagy tetszéssel fogadott emlékbeszéde után a közoktatásügyi minisztériumot képviselő Bratu vezérinspektor üdvözölte a jubiláns intézetet. Kijelentette, hogy többször volt alkalma az intézet működését felülvizsgálni és arról csak a legnagyobb elismeréssel szólhat. A közoktatásügyi minisztérium azzal akarja kifejezni a Majláth-főgimnázium iránti nagyrabecsülését, hogy a.z intézet igazgatóját a régcnstanácshoz kitüntetésre terjesztette föl. Stroia görög keleti tábori püspök a felekezetek közötti keresztény megértés (és együttműködés szükségességet hangoztatta és mint ennek az együttműködésnek zászlóvivőjét és szószólóját köszöntötte az iskolát ás Majláth püspököt. Mélyen meghatotta a közönséget lnczédy-Joka- man Ödön, az intézet világi főgondnokának beszéde. Az iskola morális feladatait és szerepét hangoztatta és azt, hogy ez a morális nevelés mennyin* fontos, milyen lényeges hatású a mai kisebbségi életben. Betegh Miklós « romániai róm. kát. Nép- szövetség nevében ünnepelte a jubiláns főgimnáziumot, Sandu, a gyulafehérvári Vitéz Mihály főgimnázium igazgatója, Patay József dr., a romániai' piarista rend főnöke, Fejér Gerő káptalani kanonok, Loky Jenő ma rosvásár helyi róm. kát. gimnáziumi igazgató, Dóczy Jenő ruagyenyedi kollégiumi rektor- professzor, Grosz Károly dr. városi tanáosos üdvözítő beszédei következtek, majd a jelenlegi diákok nevében egy első gimnazista mondott köszöntőt. Rass Károly kanonok a kolozsvári, csemovici és bukaresti egyetem üdvözlő leveleit, az intézmények és magánosok egész sorának üdvözléseit olvasta fel. Majláth Gusztáv gróf püspök meleg, szeretetteljes szavakkal zárta be az ünneplést. A közönség a Ballag már a vén diák hangjai között hagyta el a tornatermet. A majdnem két órakor befejeződött ünnepség után közebéd volt, amelyen Majláth püspök a pápát, Mihály királyt és a régensta/nács tagjait köszöntötte fel. Köszöntötte Miklós régenshercégét, aki a legutóbbi cserkész ünnepségen tanú jelét adta az ifjúság iránti 'érdeklődésének. Bitay dr. a minisztérium, a román egyházak és iskolák, a megye és a város megjelent képviselőit köszöntötte román nyel- j ven. Este a Caragjaiéban a főgimnázium ifjúsága jólsikerült műsoros-estélyt rendezett, amelyen a ,,Tékozló fiú“ ciniü színdarabot adták elő nagy sikerrel. Kolozsváriak küldöttsége Majláth püspöknél Az ünnepségen a. kolozsvári rám. kát. kereskedők és iparosok köre küldöttségileg jelent meg és az alkalmat fölhasználták arra, hogy Majláth Gusztáv püspök iránt legmélyebb ragaszkodásukat és hálájukat fejezzék ki. A délutáni ünnepség befejeztével kihallgatáson jelentek meg Majláth püspök előtt, akinek értékes emlékszobrot adtak át, A küldöttség vezérszónoka Török Árpád, vezetői: Gurátb Béla, Babits József, Platsitntár I., Jakner József és Babcsák Károly voltak. A püspök lelkiatyai szeretettel fogadta kolozsvári híveinek küldöttségét. A Magyar Színházban csütörtökön kezdik vetíteni a című, mindvégig németül beszélő filmcsodát. - [Monopol: Film- centrala, Temesvár.] — Nézze meg és meg fog róla győződni, hogy eddig ez a legtökéletesebb beszélő film !
