Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-04 / 99. szám
10 Till. ÉYF. 99. SZÁM. Q+K Egy szál gyufa — és „Démon" máris ég, aztán vele már törődni nem kell. „Démon“ a peirolensnfőső gyorsan, tisztán és olcsón főz. Kapható minden a szakmába vágó üzletben. Vezérképviselet: „NOVA“ YSMiŞOÂKA, Ili., Sir. Virgil Onltlu (Jósika ucca) 3. Kolozsvári Tokorékpéozfár és Hitelbank Rt. CLUJ, PIAŢA UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 sz Fiókjai: Dés, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 míifiő !ei. AHiliált Intézetei: Tordaaranyosvármegyei Takarékpénztár Rt. Tordán, Alsöíehérvármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székely udvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- ben és Népbank Rt. Bánfíyhunyadon, Szamos- ujvári Hitelbank Rt. Szamosujváron ! Betátaket elfogad I Minden bankügyletet legelőnyösebben vég z. Engedélyezett devisaheiy. Aruraktára a vasút mellett. IMpzÉssíi BilÉ és Takarékpénztár it. Cluj-Kolozsvár, Plata Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dés, Becíean-Bethlen, Jibou-Zsibó, Zălau-Zllah. AHiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári öókintézete. Saját tökék: Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. Engedéiyeiett devizahely. Megalakult az „Erdélyi Magyar Földhitelintézet“ Megválasztották az intézet első igazgatóságát és felügyel ©bizottságát — Az igazgatóság azonnal megkezdette működését (Kolozsvár, május 2. Saját tud.) Május 1-én tartotta meg az Erdélyi Magyar Földhitel- intézet alakuló közgyűlését. Az alakuló gyűlésen megjelentek az alapítók csaknem teljes számban és a részvényesek közül számosán. Sok kisgazda is résztvett a Földhitelintézet alakuló gyűlésén. Megjelentek: dr. Gyárfás Elemér, Szobosz- lay László, Kot zó Jenő, László László, Szász István, dr. Szász Ferenc, dr. Gaál Alajos, dr. György József, Alföldy Pál, dr. Abrudbányay Ede, Szentiványi József, Markovics Manó, dr. Sándor Béla, dr. gróf Bethlen László, gróf Bethlen Ödön, dr. Betegh Miklós, Pekri Géza, Török Bálint, dr. Sulyok István, Tor day József, dr. Balázs Andi’ás, dr. Schilling Dezső, Borbély Kálmán, Berivoy István, báró S oly mossy Tibor, báró Jósika János, gróf Béldi Kálmán, Béldy Pál, dr. Nagy Endre, Müller Zoltán, Vincze György, Bartók Dénes, Rákos Gyula, Kovács Ferenc, Bándy Béla, Böjté Ferenc és mások. Dr. Gyárfás Elemér örömmel jelentette be és az alakuló közgyűlés megállapította, hogy a törvényben előirt 40 ezer darab részvényt lejegyezték és igy a 20 millió lej alaptőke biztosíttatott. A közgyűlés Gyárfás Elemér bejelentését tudomásul vette és kimondotta, hogy megalakítja az Erdélyi Magyar Földhitelintézetet. A közgyűlés felkérte a megválasztandó igazgatóságot, a törvény értelmében az alaptőke 30 százalékát az előirt közpénztárnál helyezze letétbe, hogy az uj intézet bejegyezhető legyen. Az alapszabályok jóváhagyásával kapcsolatban a közgyűlés megbízta a megválasztandó ' igazgatóságot, hogy ha a törvényszék kívánni fogja valamiben az alapszabályok módosítását, hajtsa a módosítást saját hatáskörében végre. Az alapszabályok jóváhagyása után, az alapítók élve azon jogukkal, hogy az első igazgatóságot ők választják meg, titkos szavazással a következőket választották meg 1933 dec. 31-ig, tehát három üzleti évre az igazgatóság tagjaiul:) Dr. Abrudbányay Ede, gróf Bethlen Bálint, dr. Betegh Miklós, Bürger Albert, Borbély Kálmán, dr. Gaál. Alajos, dr. Gyárfás Elemér, dr. György József, báró Jósika János, gróf Tisza Kálmán, dr. Sándor Béla, gróf Bánffy Miklós, Szása István, dr. Kölcsey Ferenc, dr. Szentiványi József, báró Solymossy Tibor. A felügyelőbizottság tagjaivá három évre megválasztattak: TJrmánczy Jeromos, Szentiványi Gábor, Török Bálint, dr. Alföldy Pál, Pekri Géza, dr. Szoboszlay László. Az intézet igazgatósága közgyűlés után azonnal ülést tartott és az intézet működésére nézve fontos ügyeket vett tárgyalás alá. Az igazgatósági elnöki tisztséget egyelőre nem töltötték be. Ügyvezető álelnökké dr. Gyárfás Elemért, helyettesévé báró Jósika Jánost választotta meg az igazgatóság. A felügyelőbizottság elnöke TJrmánczy Jeromos lett. Az ft| földgáztörvéiay megszünteti a Sona- metan és az U. E. G* diktatúráját- Ipari központoknak kell ksalakulniok a földgázterületeken  helyes gyakorlati végrehajtástól függ az uj törvény sikere (Bukarest, május 2. Saját tud.) Az erdélyi földgáz kérdése, melyről lapunk hasábjain többször kifejtettük véleményünket, fordulóhoz érkezett. Madgearu pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett a kamara elé, mely a föld« gáz kitermelését és értékesítését állami monopóliumnak nyilvánítja, kiterjesztve az állam kizárólagos jogát a létező és a jövőben felfedezendő gázterületekre is. A törvény megszavazásával tehát megszűnik úgy a hírhedt Sonametannak, mint a liberálisok által majorizált U. E. G.-nek mindennemű joga és igénye. A törvény életbeléptetésétől számított negyven napon belül megtörténik a két társaság üzemeinek és technikai berendezéseinek az állam birtokába való átszol- gáltatása. Teljesen uj éra kezdődik tehát, mely a törvény indokolása szerint hivatva lesz: 1. Úgy felhasználni a földgázt, hogy az, mint a legolcsóbb hajtóerő a legteljesebb mértékben szolgálatára legyen a gázterületek iparának. 2. Adja meg a lehetőséget arra, hogy a gázfogyasztók: iparvállalatok és magánosok. mint a legolcsóbb hazai tüzelőanyagot használhassák fel a földgázt. 3. Az állam részére olyan jövedelmet biztosítson, mely arányban áll a természeti kincs nagy értékével. „Az eddigi földgázpolitika — mondja az indokolás — fájdalmas kiábrándulással szolgált. Mert ahelyett, hogy ez a természeti kincs az erdélyi ipar felvirágzását idézte volna elő, azt ellenkezőleg megbénította egyfelől az árak állandó emelésével, másfelől a földgázvezetékek *• elytelen lefektetésével. Az eredmény pedig az volt, hogy uj iparvállalatok nem keletkezhettek, a meglévő fogyasztók nagyrésze pedig más tüzelőanyag használatára rendezkedett be.” Madgearu miniszternek e megállapításait mi is aláirjuk és tesszük ezt annál inkább, mivel nemrég mutattunk rá a Keleti Újság hasábjain arra az önző és káros gazdálkodásra, melyet a Sonametan és fióktársasága, as U. E. G. folytatott, félremgva azokat az elveket, melyeket a még e pillanatban érvénybenlevő magyar gáztörvény fektetett le. Devizák Valutapiac i 1930 május 2. Zürich Bérűn Bukarest Budapest Báss Prága London Mműs nyitás zárlat utó Zürich-8120 3263 11085 13744 65445 250710 3263 Newyork 51570 51570 41884 168 57170 709 337550 48618 16810 London 25078/« 250250 2036 81750 277950 344675 16408 — 81850 Pária 2Q23bO 202350 16435 65050 2244 2782 13247 12390 663 Milano 2703 270250 2194 882 2995 3714 176905 9277 883 Praga 1528 1528 12408 499 169375 210062 — 16409 499 Budapest 9020 9020 73225 2941 — 12396 59030 2780 2945 tíelgrau 91275 91275 29:1 101175 j 125437 5973 — — Bukarest 307 30650 249 — 33975 42130 2007 818 — BeCS 727250 727250 5905 2375 809125 — 476075 3447 2375 Berlin 12312 12312 — 4020 13650 16920 80582 20362 4020 Száz lej áHtatyasna: Zürichben 3ö5'/a Londonban — Budapesten 3393/*