Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-28 / 118. szám

«pp Â-'Visel őhftz BUDAPEST TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. C/o;-Kolozsvár, Î930. májas 28. SzCPdfăi ELŐFIZETÉS 1200 lej, félévre 600 W,-.-neM&d ‘.éfoe/300 lej egy hóra „4Q0 lej.%'lS ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4, Telefon: 5-08, 6-94. XÎ11. évfolyam llft-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. 1 évre 12 oldalas szám ára ă lej. Mania minisztereinek szemeiáttára lezuhant Cantacuzino Mircaa mérnök repülőgépe  mérnök szörnyethalt» de a gép vendége, egy előkelő bukaresti nrí&sszcmy, csak kisebb sérü­léseket szenvedett (Bukarest, május 26.) Vasárnap este [él 8 óra tájban halálos kimenetelű repülőszerencsétlen* ség történt a baneasai repülőtéren. Cantacuzino Mircea mérnök, a román királyi Aero-klub sport- igazgatója és a polgári repülőiskola igazgatója egy kis 20 lóerős Klem Daimler monoplánon egész napon át felszállásokat végzett. A bukaresti előkelő társaság férfi és nő tagjait vitte magával. Fél 8 óra tájban Polizu Micunesti Colette asszonnyal szállt [öl, akit már régóta tanított a repülőgép vezetésére. Néhány kört irt le a gép a levegőben s mikor le akart szállani, a kormányt Polizu Micunesti asszonynak adta át. Ugylátszik, hogy a leszállási szöget a gép nem vette megfelelően, meredeken esett lefelé és nekiment a baneasai egyik korcsma fedelének, onnan a földre zuhant és tel- jesen összetört. Cantacuzino Mircea koponyaalapi törést szenvedett és az Antónia szanatóriumban két órával a szerencsétlenség után meghalt. Polizu Micunesti asszony szerencsére kisebb sérülések­kel jutott át a veszedelmen. Mamii miniszterelnök a katasztrófa pillanatában a repülőtér közelében haladt autóján s amikor a zuhanást látta, kiszállott és ő maga intézkedett az áldozatok mentési érde­kében. Mircea Cantacuzinoban a román sportélet egyik vezető egyéniségét veszítette el. Titulsscu Bukarestbe érkezéséhez uesszemenő kombinációkat fűznek Títulescu kijelentette, hopy kizáró^ Leocheur kalauzolása volt bukaresti utjának célja — Veszélyben a nemzetiek és a parasztpártiak fúziója Harakiri Kusakari, a japán tengerészeti vezérkar fő­nöke harakirit követett el mert a japán közvélemény megítélése szerint nem sikerült a flottaegyezmény, amelyet a londoni leszerelési konferencián kötöttek. Japán hazafias polgárai nem elégszenek meg ezzel, az önkéntes véráldozattal és követelik, hogy a had­ügyminiszter is hasonlóképpen vonja le sikertelen munkájának végső következtetését. Japán modern ország, példátlan alkalmazkodással vette át az eu­rópai civilizációnak minden eszközét, gondolkodás­ban is felvilágosodott, teljesen európaizálódott, de azért amint látjuk, bizonyos esetekben visszatér idő­szerűtlen hagyományokhoz és újra irattan törvény- nyé avatja az önbíráskodásnak félelmetes intézmé­nyét. Japán mindent eltanult Európától, amit csak lehet, viszont mi európaiak is tanulhatunk Japán­tól egyet s mást. Nem feltétlenül kívánatos, fiogy azok az európai politikusok, akik a sikertelenségek és a kudarcok tépett lobogóival térnek vissza hazá­jukba és elhelyezkednek a piros bársonyszéken, ha­rakirit gyakoroljanak magukon — idáig még iga­zán nem tartunk és nem is tartottunk soha. De mindenesetre ez a harakiri, amely Japánban a fe­lelősség érzését az elképzelhető maximumra emelte, ráfigyelmezteti az európai közéletet is arra, hogy van felelősség és a politikus mestersége nem a kár­tyajátékosnak szórakozása, vagy a sportmannak a kedvtelése, de egy olyan foglalkozás, amelynek bal­sikere után nem szabad flegmával tovább tapadni a konchoz, mintha semmi sem történt volna. Ha már nem követnek el harakirit az európai avatatlan poli­tikusok, legalább is annyit tegyenek meg, hogy dics­telenül vonuljanak el csatavesztéseik színhelyéről. Balkáni népek konferenciája Aa eszes Venizelosz ngyszólván a lehetetlent ki- sérli meg. Fejébe vette, hogy október végére összehívja Athénben a balkáni államok konferenciáját. A Népszö­vetség a maga részéről természetesen támogatja ezt az akciót, hiszen ninc3 zűrzavarosabb geográfiai területe Európának, mint éppen a Balkán, a maga kevertségével, faji és vallási színeinek kontrasztjával, parlamentáriz- must nem ismerő temperamentumával és legfőképpen a világháború után megnyílt uj és még félelmetesebben tátongó sebeivel. Görögország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária kapták meg a meghívót, hogy üljenek össze a békés, együttes munka megteremtése céljából és köl­csönös tapintattal oldják meg a folytonosan veszélyez­tetett békének a problémáját. Hát ez lehetetlen. A so­vinizmus, a népi türelmetlenség, a faji gyűlölet való­ságos tornádói pusztítanak a félszigeten. Ám jó, ha megpróbálják. Az európai federációhoz vezető útnak első etápja mindenesetre a Balkánon vezet és mindad­dig nem lesz európai föderáció, amíg ezek a kis né­pek meg nem értik rendeltetésük lényegét az emberiség nagy konoertjében. Ha csak féleredménnyel zárul a krétai ősz politikus kongresszusa, úgy Briand tervének megvalósulása kismiska. De ha egy hajszálnyival sem javulnak a balkáni közmondásszerü viszálykodások, úgy legyünk elkészülve, hogy Pán-Európából alig lesz va­lami, mert Pán-Európa sorsa sok tekintetben itt dől el, e vadregényes félszigeten. Schiel orthodox fininternâtos — Budapest, VII. Kertész ucca 32. — Fontos: Az 1930- 31 tanévre, legkésőbb junius végéig tartanak a középiskolai beiratások. Az összes elemi és középiskolák közelében. Szere­tetteljes gondosság! Idegen nyelvek! Orvosi fel­ügyelet! Naponta ötszöri bő étkezés ! Méltányos dijak! Külön számla nincs! — A folyó far:- évre félbentlakók még elfogadtatnak ! (Bukarest, május 26.) Tituiescu Loucheurnak, a keleti jóvátételi konferencia francia elnökének kísére­tében hétfőn érkezett az országba Belgrádból. A lap- tudósitók természetesen elárasztották kérdéseikkel uta­zásának célja felől, amelyhez a legkülönbözőbb kom­mentárokat fűzték kezdettől-kezdve. Tituiescu azonban kijelentette, hogy csupán Loucheur kérésére, az ő kísé­retében tért haza. Tiz hónapig dolgoztak együtt a ke­leti jóvátételi kérdés megalkotásán és így érthető, ha elkiséri Louchcurt mostani utján. Ebbéli elhatározása már egy hónapos s nagyon meg van lepődve, hogy ahoz Bukarestben kommentárokat fűznek. Csupán négy-öt napig marad az országban és azután visszatér London­ba. A beszélgetés további során kijelentette, hogy Ro­mánia helyzete a nemzetközi világban nagyon jó, te­kintettel arra, hogy a Nyugaton remélik, hogy az ál­lamok közötti viszonyok rövidesen normalizálódnak. Pártválság a kormánypártban A Curentul a nemzeti parasztpárt erős, belső krí­ziséről ir, sőt azt a véleményét is megkockáztatja, hogy a nemzetiek és a parasztpártiak fúziója veszélyben van. Szombaton az erdélyi és bánsági parlamenti ta­gok mintegy hetvenen , gyűlést tartottak s vasárnap egy küldöttség is tolmácsolta Maniu előtt az erdélyiek kívánságát. A lap úgy tudja, hogy az erdélyiek Popo- vici Mihálynak a kormányba való belépését, továbbá a földművelésügyi minisztériumi államtitkári állásra egy erdélyi politikus kinevezését, a szesztörvényjavas­lat benyújtásának elhalasztását és a közigazgatási tör­vény minél komolyabb alkalmazását kívánják. Ezzel szemben a másik oldalon a régi parasztpártiak is elé­gedetlenkednek s a két, tábor közötti elégedetlenség­nek komoly következményei is lehetnek. A besszarábiai steristák helyzet j sem tisztázódott még. A Cuvântul ngy tudja, hogy a nemzeti paraszt- párt föl fogja szólítani a besszarábiai prefektusokat, képviselőket és szenátorokat arra, tegyenek határozott nyilatkozatot, hogy Steret akarják-e követni, vagy pedig a hivatalos pártprogram mellett maradnak. Azo­kat, akik Stere mellett nyilatkoznak, ki fogják zárni a pártból. Leszállítják a kisebbségek államsegélyét A bukaresti lapok azt az értesülésüket közük, hogy az a törvényjavaslat, amelyet Costachescu közok­tatásügyi miniszter a kamarában húszmillió lej rendkí­vül hitel érdekében benyújtott, a kiebbségi iskolák ál­lamsegélyére vonatkozik. Emlékezetes, hogy ez az ál­lamsegély megelőzően huszonötmillió lejben volt meg­állapítva, most azonban ugylátszik, húszmillió lejre szállították le, a pénzügyi nehézségek miatt, ahogyan a bukaresti sajtó Írja. Madgearu nem adott elégtételt Leon­nak Ismeretes, hogy Madgearut Leon lupista képviselő azzal vádolta meg a kamarában, hogy a Sonametán társaságtól bizonyos összegeket fogadott el és ezért folytatja a harcot a földgáztörvény ellen. Az állításra León erősen riposztozott s a szóváltást azután lovagias térre terelte. Ennek a lovagias ügynek a jegyzőköny­veit közli az Universul legutóbbi száma. Eszerint Mad­gearu megbizta segédeit, hogy hozzák Leon megbizot- tainak tudomására, miszerint nem hajlandó neki elég­tételt adni, mert Leon nem kért kellő időben elégtételt az őt azelőtt inzultáló Jancu képviselőtől. Leon segédei ilyen értelemben fölvették a jegyzőkönyvet, felüket ér­tesítették megbízatásuk befejezéséről azzal, hogy Leon most már azon a módon vehet magának elégtételt, amit megfelelőnek talál. Leon erre megbizottaihoz levelet küldött, amelyben Madgearut nyomorultnak és gyává­nak nevezi, mivel fut a felelősségtől és egy másik mögé rejtőzik, akitől ő méltóságának tudatában nem kért elégtételt. A levelet azzal fejezi be, hogy két pofot Ígér Madgearunak az első alkalomkor. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents