Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-26 / 117. szám

Az aradi Ipartestüket közgyűlésén személyi torzsalkodások és nemzetiségi ellentétek rokkantak ki Méltatlan támadás érte as arad! Iparos szövetséget és az egész város komoly iparos társadalmát — A közgyűlésen a magyar marosok álláspontja győzött (Arad, május 24.) Á nemrégen megtartott aradi ipertestület közgyűlésén súlyos személyi torzsalkodá­sok és nemzetiségi ellentétek robbantak ki. Ezek az ellentétek már régóta lappanganak az aradi iparosok közéletében é3 valósággal megbénítottak minden olyan becsületes iparos törekvést, ami az egyetemes iparos­ságnak az érdekeit szolgálta. Ezek a jelenségek an­nál sajnálatosabbak, mivel mögöttük nemzetiségi el­lentétek húzódnak meg, habár az egész ország iparos­sága a súlyos adózások és más hatósági vegzaturák következtében olyan kataszrófális helyzetbe jutott, hogy nemzetiségi, vallási megkülömböztetés nélkül minden iparosnak egybe kellene fognia azért, hogy szociális téren az iparosság jobb jövőt biztosítson a maga számára. A közgyűlés már jó előre viharosnak Ígérkezett, tehát azon szokatlanul nagy számban vettek részt az aradi iparosok. Olariu Justin elnök nyitotta meg rö­vid beszédben a közgyűlést s utána Dolga Imre ipar- testületi titkár tette meg az évi jelentését. Kegyelet­tel emlékezett meg az iparestület három halottjáról Kártyás Lajosról, Kolty Lajosról és Éberlein Ágoston­ról. Ezek után pedig Árkosi Aurél, az ipartestület évi jelentését magyarul olvasta fel. tendenciózus, rosszakaratú és nem más, mint a magyar iparosság ellen elhelyezett akna. Ezt a legjobban bizonyltja, hogy a szövetségnek egyik társelnöke Olariu Justin, nehány évvel ezelőtt pedig Vuicu J. Maxim volt, de rajtuk kivül a vezetőségben még számos vidéki román iparos is helyet foglalt. Hangsúlyozta, hogy a szövetség támogatását Arad ipa­rossága nem ejtheti el, mert ez egyet jelentene azzal, hogy elismerné az ellene szőrt rágalmakat s azt a látszatot kelthetné, hogy a szövetség valóban irredenta. Nagy megütközést keltett Feier István beszéde, akit mindenki nagy magyarfalónak ismer és aki meg­kockáztatta azt a kijelentést, hogy a testület vezető­ségében nem vehetnek részt olyan iparosok, akik po­litikai pártok (és itt nyilván a Magyar Pártra gon­dolt) keretében résztvesznek. Zombory Gyula a ma­gyar iparosság nevében tiltakozik ez ellen. Statiszti­kai adatokkal igazolja, hogy Aradon 1600 iparos közül csupán 180 a ro­mán, tehát a többségnek joga van diszponálni a tagsági dijak hovaforclitása fölött. Beszéde további részében rámutat arra, hogy Olariu Justin ipartestületi elnök is tagja a liberális pártnak és az ellen Eeiex tag nem tiltakozik. A szavazásnál győz as aradi magyar Ipa­rosság álláspontja m ^ Többek felszólalása után Paeurar elnök próbálj* megmenteni a helyzetet s a vezetőség álláspontját, ö nem akar fenyegetőzni és mégis kijelenti, hogy & veze­tőségek cselekednie kell. Az ellenzéki akció ellen bombákat igyekszik elhelyezni, de a beszéde részvét- lenségbe full. Reinhardt Gyula emelkedik azután szó­lásra, visszautasítja azokat a jelzőket, amelyeket Pă­curar használt és kijelenti, hogy ő és társai negyven éve dolgoznak az iparosság érdekeiben. A hosszúra nyúlt és izgalmas vita ezután véget ért és Olariu el­nök elrendeli a szavazást, amelynek értelmében negyvenhat szavazattal huszonhét elleneiben elvetették a költségvetést és Reinhardt Gyula javaslatát fogadták el. Azután megválasztották as időközben' megüres&< sedett előljárósági tagokat, póttagokat Ó3 számvizs­gálóbizottsági tagokat. Itt is az ellenzéki lista győz, amely szerint előljárósági tagokká választották: Ari- ton Nicolaet, Ardelean Gheorgbet, Bakács Miksát, Fel- necan Petrut, Gábor Dimitrut, Goicea Joant, Josií Nicolaet, Lupu Joant, Gáspár Árpádot Hiljer Mihályt, Póttagok lettek: Baranyai Ferenc, Farther Ernő, Be- dő László, Drágán Giigor, Engelhat Ferenc, Gallik Arthur, Maltry Mátyás, Muzslay Imre, Neteu Joan, Muska Joan, Milos Gavrilla, Panker Victor, Rozin Károly, Siclovan Áron, Suciu Andrei. Számvizsgáló bizottsági tagok: Bogdán Josif, Holló Frigyes, Men- cel Gyula, Székely Béla, Tincu Joan. A mindvégig vi­haros és izgalmas közgyűlés végül is az ellenzék tel­jes sikerével végződött. Éles kritika a vezetőség ellen Moskovíts Izidor emelkedett ezután szólásra és éles kritika tárgyává tette az ipartestület működését. Utalt arra, hogy a jelentésben nincs egyetlen egy ko­moly akcióról szó, amelyet a mult évben a testület az iparosság egyetemes érdekeinek a képviseletében in­dított volna, habár az iparosság éppen ma éli a leg­súlyosabb válságot. A testület múlt évi működésében soviniszta szellemű és személyes viták kere­kedtek felül, amit as elnökség nem tudott megakadályozni, s amiért as elnökséget teszi felelőssé. Az iparosság jövedelme, — mondotta Moskovít'z, — az egész vonalon csökkent és ennek dacára ötszörös adókat vetnek ki. Fájdalommal állapítja meg, bogy a vezetőség az eilen nem tette meg a szükséges lépéseket. A beszéd mély benyomást tett a hallgatóságra s ntána Olariu Justin elnök próbálja megvédeni az el­nökséget. Szerinte a baj ott van, hogy a tagok nem látogatták az üléseket. Moskovitz azonban újból szó­lásra jelentkezik és bebizonyítja, hogy a testület tag­jai éppen azért tártották távol magukat az ülésekről, mert azokou személyi és nemzetiségi viták hatalma­sodtak. Ezután Zab István, a költségvetés két pontját ki­fogásolja. Támadja az iparos otthonnak a vezetőségét és kijelenti, hogy a vezetőség nem iparos érdekeket, hanem egyéni ambíciókat szolgál. A beszéd nagy visz- szatetszlst keltett a jelenlevők között. Reinhardt Gyula az iparosotthont ért támadást visszautasítja és bebizo­nyítja, hogy as aradi Iparosotthon még ma is a legértéke­sebb intézménye az aradi iparosságnak. Facnrarn Brutus, a kamara főtitkára szomorúan állapítja meg, hogy az épitőmunkát örökös ellentétek akadályozzák meg. Nem az a fontos, — mondotta, — hogy a vezetőségben milyen nemzetiségű emberek ül­nek, hanem az, hegy dolgos, agilis és jószándéku em­berek álljanak az élen. Zab István ellen élesen kifa­kad és az iparosság egyeteme előtt pirit rá azért, hogy valamikor magyar érzelmeket vallott, most pedig nacionalistának csapott fel és ő kavarja az ipartestület keretében a nemzetiségi ellen­téteket. Beszéde végén azt ajánlja, hogy a szövetség ré­szére szavazzanak meg egy nagyobb összeget. Ozer» nocky Mihály megrázó beszéd keretében hangoztatta az együttmunkálkodás szükségességét. Egy képet vá­zolt fel. Elmondotta, hogy amidőn az utcán az ülésre jött, egy öreg iparost látott szegényen, lerongyolva, kopott szatyorral a kezében. Mögötte rendőr ment és kisérte a rendőrségre, mert az öreg iparost koldulá­son érte. Ebben a képben az egész iparosság szimbó­lumát látja. Kéri tehát, hogy az iparosotthon részére minden áldozatot hozzanak meg, mert az a hivatása, hogy a tönkrement, aggkorukra elszegényedett iparo­soknak végső menedéket nyújtson, EÁmis vádak az aradi iparos szövetség ellen Bakács Miksa, az aradi iparosszövetséget veszi pártfogásába. Tudja jól, hogy egyes iparosok hamis információk alapján irredenta alakulatnak szeretnék feltüntetni. Ez az állítás teljesen Kolozsváron felállítják a második adófcllebbezési bizottságot is. A kolozsvári pénzügyigazgatóság egy második adófellebbezési bizottság felállítását tartotta szükségesnek, mert az adókirovások ellen szokatlanul nagyszámú fellebbezéseket nyújtottak be. Átirt az ipartestülethez, hogy a bizottságba nevezze meg az ipa­rosságnak a kiküldötteit. Az ipartestület az adófelleb­bező bizottságba, amely szintén szakmák szerint fogja a fellebbezéseket tárgyalni, az alábbi iparosokat dele­gálta: az építőiparban: Gheorghe Tantz-t, Papp Sán­dort; a fa- és diszmüiparban: Sünön Jenőt, Klein Sa­mut; a fémiparban: Sófron Ghiset, Horváth Pált; az órás és ékszerésziparban; Stösseí Józsefet, Fejér Bálát; a járműiparban: Fazekas Józsefet, Kovács Jánost; a szabóiparban: Korondán Györgyöt és Rein Dénesi; a cipésziparban: Salamon Mihályt és Atanasiu Potorát; a csizmadiaiparban: Farkas Jánost, Székely Józsefet; a mészárosiparban Török Árpádot, Gál Lászlót; a sütő­iparban: Lusztig Tibort és Takács Pált; a kályhásipar­ban; Papp Jánost, Préda Ferencet; bőriparban: An­drei Farkast és Török Ferencet; a borbélyiparban Fo­dor Antalt, Hegedűs Sándort; a vegyesiparban pedig Mihai Daridát és Hecht Hermannt. Újabb ankét a kontárok ellen. Különösen az építő­iparban a kontárkodás tetőpontját érte el, aminek az az eredménye, hogy azt a kevés épitőmunkát is, ami a rossz gazdasági viszonyok között van, kontárok kap­ják meg. Már a kolozsvári hatóságok is megsokalták a kontárkodás tulharapódzását és a kereskedelmi és ipar­kamara az összes érdekelteket ankétra hívta össze, ame­lyen megfogják állapítani azokat a rendszabályokat, amelyeket a kontárokkal szemben alkalmazni kell. Leg­utóbb egy küldöttség jelent meg Moldovan, tartományi igazgatónál is, aki megígérte, hogy bizottságot küld ki, amely a kérdést tanulmányozza és javaslatot tesz neki arra, hogy milyen intézkedéseket foganatosítson a kon­tárok ellen. A borbély- és fodrásziparosok akciója a részleges vasárnapi munkabevezetéscről. A munkaügyi miniszté­riumhoz érdekes memorandum érkezett. Előzetes meg­állapodás alapján több nagyobb város borbélyai és fod­rásziparosai ebben arra kérik a munkaügyi minisztert, hogy üzleteiket vasárnap reggeltől délig nyitva tarthas­sák és ennek ellenében hajlandók vasárnap déltől hétfő délután 2 óráig megtartani a munkaszünetet. A memo­randum indokolása arról számol be, hogy a vasárnapi zárás nem hozta meg a kivánt eredményt, mert egy idő óta az alkalmazott segédek az üzlet vendégeit a lakásu­kon borotválják cs ezzel a fodrász- és borbélyiparosok­nak jelentékeny kárt okzuak. Kézmüiparosság statisztikája. Az ipari és keres­kedelemügyi minisztérium, amióta a kézműipart a ha­táskörébe utalták, egy statisztika összeállítását tervezi az ország összes kézmüiparosságáról, ami a nyugati államokban már régen meg is vám A statisztikára vo­natkozólag a kolozsvári ipartestület véleményét kért* kérte ki, amely azt a javaslatot tette, hogy a miniszté­rium a kérdőivek kiosztását bizza a kézműipari alaku­latokra, ahol ilyenek léteznék és ott végezzék az össze­írást a közigazgatási hatóságok, ahol a kézműipari ipa* rosságnak nincsenek ilyen alakulatai. A* ipartestület a kérdőivek kiállítására és összegyűjtésére egy havi határidőt hozott javaslatba. t o- «**-!»-«ÉfcíO,(**«.:O- «■& O ««., O Szép fényt, teílemes leftist mfízsq! ELECTRI fi ILJI" w Ifi Calea Victoriei 1. vásárolt csillárok, ámpolnák és gömbökkel É£C3EC3BBS58EI55EBg33E E ! : 3 S 3 : KENDL ÖDÖN gépgyár Arad Precíziós fogaskerekek, autóalkatrészek! Garage? Fizetés­képfelesiséf^eket gyorsan egyeztet HIRSCH D8VID Efaşov Str. Porţii (&spu>u!ţa) 31 Megbízhatóságáról 33 év óla előnyősön ismert. Iparigazolványos kereskedelmi ügynök.

Next

/
Thumbnails
Contents