Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-04 / 99. szám
Horthy Miklós kormányzó nyitja meg szombaton ünnepélyes keretek között a Jubiláns Budapesti Árumintavásárt 1500 magyar ipari kiállító, 5 külföldi állam pavslionja, 75.000 négyzetméteres vásártérivé i, 90.000 vásárígazoívány: ezek a vásár jelzőszámai — Már hétfőtől, április 28-tól kezdve érvényes a vásár 50%-es utazási kedvezménye (Budapest, május 2. Saját tud.) Hétfőn utaztunk fel, természetesen már a vásár kedvezményével. Budapest képe mintha máris megváltozott volna. A pályaudvartól a hires budapesti Városliget felé vezető utak máskor csendesek, kihaltak. Hisz itt már a külváros kezdődik. Most árut, gépet, óriási málhát cipelő teherkocsik, zsúfolásig telt villamosok és az autók hosszú sora kígyózik ki egészen az Iparcsarnokig. Az egyébként csendes Városliget visszhangzik az épülő nagy vásár dübörgő lármájától. Napok alatt épült fel a vásárváros. Ma még bábeli zűrzavar, s egy két nap múlva csend, rend és ünnepi disz, mert hiszen szombaton, május 3-án maga Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója jön ide, ünnepélyes keretek között megnyitni a ju- biláris Budapesti Nemzetközi Vásárt. A vásár képe már ma is valóban impozáns. 1500 cég, a magyar ipar és kereskedelem szine-java mutatkozik be a nagy közönségnek. A magyar ipar nagy ünnepe ez, melynek fényét esak emeli Olaszország hatalmas pavillonja, a franciák szinpompás bemutatója, Lengyelország, Jugoszlávia és Görögország szebbnél szebb kiállítási csarnoka. Óriási az idei vásár. Területe meghaladja a 75 'ezer négyzetmétert. Kilométerek teszik úttesteinek hosszát. Az Andrássy ut végétől, a Műcsarnoktól le egészen a Hermina utig csak vásárvárost látunk. megkezdődött. Tavaly 60.000 volt az idegenek száma. Ez évben 90.000 vásárlátogatóvál számolnak a vidékről és a külföldről. Nagy teljesítmény elé állítja ez a szálloda és vendéglőipart. De fel is készültek rá. Ha kell, napi 10.000 idegennek ad szállást az Idegenforgalmi Hivatal. Lakást előre is lehet lefoglalni. Erre is nyújt módot a vásárigazolvány. Az igazolvány ára a belföldön 3.20 P., a külföldön 4.— P. Legfőbb értéke, hogy féláru utazást biztosit a magyar vasutakon, a dunai hajózási vállalatoknál és a Mavárt autóbusz járatain. Emellett a vásárigazolvány még állandó belépőjegy is a vásár területére. Az utazási kedvezmény már április 28-tól kezdve érvényes. Vásárigazolványt Magyar- országon az iparkamaráknál, az ipartestületeknél, a Menet jegyiroda fiókjainál, a legtöbb község jegyző- ségénél és a vásár tb. képviseleteinél lehet beszerezni. A vásárigazolvány, Romániában is érvényes. Itt a vásár képviseleteinél, á Sardev és a Wagons-Lits- Cook cég összes fiókjainál és jegypénztáránál kapható. Ára 120 lej. A vásárigazolvány birtokában az utazó közönség 50%-os jegykedvezményben részesül a visszautazásnál a CFR vonalain is. A vásárigazolvány ezenkívül pótolja a magyar vizumot. Érvényes útlevél és vásárigazolvány birtokában mindenki beutazhat Magyarországra, ahol a vizűm a rendes dij egyharmad árán szerezhető be a vásár területén utólag. Érthető, hogy óriási érdeklődés előzi meg a vásár szombati megnyitóját. A látogatók érkezése már Halálra 9 a falut Az egész ország területére éüelbeiépieiték a legelőtörvényt, amelyet még a liberálisok is féltek végrehajtani — A telepes taxákat újból beszedik — Az uj intézkedések teljes katasztrófába sodorják a falu népét (Kolozsvár, május 2.) Még a liberálisok hozták az u. n. legelőtörvényt, amelynek olyan súlyos intézkedései vannak, hogy még ők sem merték életbeléptetni. Ha csak néhányat is említünk a törvény sérelmes pontjai közül, nyilvánvaló, hogy annak végrehajtása a falu egyenes katasztrófáját jelenti. A törvény többek között limitálja a legelőkre kihajtható marhaállomány számát, vagyis esak annyi jószágot szabad legelőre boesátaniok az egyes gazdáknak, amennyit â Consilierul Agricol minden évben előre elkészített legeltetési tervezet alapján engedélyez. Hogy ez az intézkedés mit jelent, azt könnyen megérti, aki csak némileg is ismeri a falu életét. Erdély állattenyésztését és vele a népet egy csapásra tönkre teszi. Ha csak, mondjuk az eddig legelőre bocsátott ötszáz állat helyett a legeltetési tervezet kétszáznak a legeltetését engedélyezi, akkor a falu népének, a ki nem csapható háromszáz darabot el kell adnia, mert annak istállóban tartása nem hogy kifizetné magát,- hanem egyenesen a mai gazdasági viszonyok és leromlott állatárak mellett nagyösszegü ráfizetést jelent. így FIGYELEM DREHER-HAGGENMACHER Korona-sör aló Pilsen rövidesen forgalomba kerül 1 az egyes falvaknak ezrével kell elpré- dálniok állataikat. Arra nem is lehet gondolni, hogy a falusi gazda egyetlen kereseti forrását, amiből pénzt csinál* hat, a jövőben is fenntarthassa. Elvileg a törvény intézkedését nem lehet kifogásolni, hiszen azt szándékozza, hogy a községi legelők ne terheltessenek tül. A végrehajtás során azonban rengeteg visszaélésre nyújt alkalmat egyfelől, másfelől pedig Erdély állatállományát a minimumra redukálja és ez országrész gazdasági hivatottságának megfelelő állattenyésztés útját vágja. A falu gazdáira nézve; pedig azt jelenti, hogy ilyen intézkedés végrehajtása esetén rövidesen a vándorhotot vehetik a kezükbe. Ma mindenki tudja, hogy a gabonatermelés még azokra nézve is ráfizetést jelent a mai árak mellett, akik saját kezűleg munkálják meg földjeiket és nem kénytelenek magas napszámok mellett gazdálkodni. Pénzforrásul tehát az állatállomány értékesítése maradt meg. A sertés tar- • tása ma még eléggé rentábilis volna, de az utóbbi évek nehézségei miatt a gazdák lemondottak az eladásra, szánt sertések tartásáról és igy az országos állomány a minimumra redukálódott, úgy hogy számba sem jöhet. Az állatárak akármeny- nyire gyengék is voltak, mégis — épen a legelőre hajthatás miatt _ némi reménnyel biztattak és azt várta a gazdaközönség, hogy a kormány az export megfelelő rendezésével javítani fog a helzeten. E helyett azzal az intézkedéssel, hogy a legelőtörvényt a tavasz folyamán az egész ország területén váratlanul életbeléptette, ettől a lehetőségtől is megfosztotta a falvak népét. Nem nehéz megjósolni, hogy pár éven belül igy az állattenyésztő és földmivelő nép helyzete annyira elviselhetetlenné válik, hogy az országot könnyen gazdasági katasztrófába sodorhatja. Ilyen kilátásai vannak tehát a legelőtörvény életbeléptetésének. Mondanunk sem kell, hogy a legeltetési tervek elkészítéséért súlyos ezreket kell fizetniök az agrono- moknak. Till. ÉVF. 99. SZÁM.-jgsrynsTTií i..'^i*..'m.«.i»r:ffl;Tii5in5i'rrTTmTiăw»»iMJM»'<''»'irri~iTr'^S» Még ha az egész ország területén igy kidobott milliókat nem is tekintjük és ha a nép ki is izzadja ezeket az összegeket, az engedélyezett állatállomány sem kerülhet ki a legelőkre, amig a legeltetési dij felét előre ki nem vx fizetik a gazdák. Honnan veszi a szerencsétlen földműves most ezeket az összegeket, tavasz kezdetén, amikor semmije sincs, amit értékcsithetne. Eddig a legeltetési dijakat ősszel fizették, amikor .terményeikből némi pénzt mégis tudtak csinálni. Most vagy bankhoz kell fordulniok, vagy az engedélyezett állatokat kell eladniok. Viszont akkor mH hajtanak ki a legelőkre? A föld megmunkálásához szükséges állatokat úgyis otthon kell tarta- niok, hiszen ezekre mindennap szükség van. A legeltetési dijak és az igy limitált állomány mellett egyetlen lehetősége maradt csak a gazdának, ha mindent elad. Ha. azonban ezrével dobja piacra állatait, a jelenlegi alacsony arak még- jobban leesnek, úgy hogy jóformán ingyen kell elprédálnia. Viszont tartani képtelen. így adta meg a végső döfést a kormány a falunak. Ezzel azonban még nincs vége. A kormány gondoskodott róla, hogy még súlyosabb helyzetbe hozza a legelőtörvény életbeléptetése mellett a népet. Az agrárhatóságok elrendelték ugyanis, hogy a már kisajátitott legelők holdjáért öt lejt fizessenek. Egy korábbi miniszteri rendelet előírja az úgynevezett, telepes taxát, amelyet a legtöbb helyen ki is fizettek az illető agronomoknak, akik egyszerű papírdarabra irt nyugtákat adtak róluk, vagy _ nem adtak. Azóta sok agronom került hűvösre különböző visszaélések miatt, a kapott nyugták nagyrésze is elkallódott és igy nem lehet ma megállapítani, hogy ki fizette ki ezt a taxát és ki nem. így aztán újból beszedik az emberektől, sok esetben másodszor is. Az igy behajtóit összeg is kitesz nehány milliót. Mondanunk sem kell, hogy ezek az újabb intézkedések érthető elkeseredést váltottak ki a falusi lakosság körében, mely egyébként, is a legnagyobb nyomorral küzd és a mai gazdasági viszonyok mellett alig képes fenntartani magát. Ha igy haladunk, nehány esztendő múlva megszűnünk a valóságban agrárország lenni és a mai nagy munkanélküliség mellett az eddig a földhöz kötött milliók is kenyeret és munkát fognak kérni, vagy ki fognak vándorolni: mert az anyagi katasztrófa elkerülhetetlen, ha csak a kormány belátása az utolsó pillanatban meg nem akadályozza a falu teljes pauperizálását. Felmentették az alaptalanéi! vádolt dr. Edelstein Jen© ügyvédet (Kolozsvár, május 2. Saját tud.) A kolozsvári törvényszék május elsején folytatta le annak a bűnvádi feljelentésnek a tárgyalását, amelyet Zţdtâny Ferenc, az Adria biztositó tisztviselője > tett dr. Edelstein Jenő kolozsvári ügyvéd ellen, azzal vádolva az ügyvédet, hogy az általa rábízott 50.000 lejt hűtlenül elkezelte. A törvényszéki tárgyalás során a vád teljesen összeomlott, a megidézett tanuk legtöbbjét ki sem hallgatta a biróság, a vád képviselője is elejtette a vádat, mire a biróság a szokásos visszavonulás nélkül nyomban kihirdette a felmentő ítéletet, amelybe a vád képviselője is megnyugodott cs igy az ítélet jogerős lett. Megállapítást nyert, hogy a vád egyik tanúja hamis tanúval kívánta állításait bizonyítani és tanúul megnevezte Seiler Géza kolozsvári bádogost, aki azonban nem volt hajlandó hamisan vallani és hamisan esküdni. A biróság felmentő ítélete teljes egészében rehabilitálta az alaptalanul vádolt és meghurcult dr. Edelstein Jenő ügyvédet, aki úgy a feljelentő Zol- tány Ferenc, mint Fábián Ferenc ellen, hamis ta- nuzásra való rábirás miatt feljelentést tett. BÚTORT Jö minőségben, mode?.'» kivitelben, jutányos árban Székely & Ítéli Bútorgyár Rt.-nálTárgu-Muresen vásárolhat. — Hitelképes egyénekae.; kedvező fizetési feltételek. — Világa * markás üomgoraknagy választékba. I
