Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-23 / 114. szám

uh ti í. ^ bli DA PEST V. Y* Clcj-Kelozzvár, 1930. 'május 23 Péntek KÉLtiTiUrsjüi ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN I évre 1200 lej, félévre G00 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szása ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztős ég és kiadóhivatal:.Flata Unirii (Főtér) 4 Telefon : ö—08, 6—M wr X1IL évfolyam 114-iR szám ELŐFIZETÉS B1AGY AEORSZAGON: 1 érre 60 pengő, félévre 29 pengő negyedévre 16 pengő, es szám ára 29 fillér. Â szászrégeni iparosok súlyos sérelme a szenátus előtt Kénytelenek iparengedélyeiket visszaadni — Gyárfás Elemér inter- pcllárlőja —- Szilisztriában bezárták az üzleteket, ügyvédi irodákat A narancshéj Vájjon nem lesz-e az a bizonyos narancshéj a lapelkobzások módszere, amelyen elbukik a kormányt A hatalom birtoklásának természet­rajzához tartozik, hogy minden kormány a maga csalhatatlanságát vitatja és azt hiszi, hogy az önmaga védelmében neki külön jogai vannak olyan eszközök igénybevételére, amelyeket a múltban, az ellenzéken ő Ítélt el a legjobban. A liberálisok uralmát a nemzeti parasztpárt a tér- ror uralmának nevezte és teljes joggal. A reakció vádját is unos-untalan a fejéhez vagdosták Bra- tianuék rendszerének. Főérvként a cenzúrát ne­vezték meg és valóban a Maniu-kormány első ténykedése a cenzura eltörlése volt. Cenzura tényleg nincsen. A sajtó feje fölött azonban ott lebeg a konfiskálás réme és hiába mondja azt a kormány, hogy ebhez a fegyverhez csak a legutolsó esetben, világos tettenérés alkal­mával nyúl, még a legjobb szándék mellett sem akadályozhatja meg, hogy exponensei — talán felelőtlenül — túl ne lőjjenek a célon. Nem akarunk beleszólni abba, hogy a Viito­rul és a többi liberális sajtóorgánum napról- napra megismétlődő elkobzására komoly jogcí­mekre hivatkozik-e a kormány? E pillanatban csak azt állapítjuk meg, hogy a Maniu-kormány kiadta és esetről-esetre kiadja rendeletéit az el­lenzéki lapok elkobzására, azonban a végrehaj­tásnál erélytelennek bizonyul. A Viitorult a rikkancsoknak felcsapott politikusok és politikai ügynökök vigan kolportálják Bukarestben és hiába adja ki Vaida belügyminiszter dörgedel­mes ukázait, nem tudja megakadályozni, hogy a proszkribált sajtótermékek el ne jussanak a kö­zönség kezeihez. Adva van tehát a kormány, mely a sajtószabadság világos megsértésével rendsze­resítette a gyűlöletes lapkonfiskálásokat és adva van a kormányhatalom rendeletéivel nyíltan szembehelyezkedő ellenzék, amely fütyül a kive­zényelt karhatalmi csapatokra, fütyül a rend­törvény fenyegetéseire és csendőrök, rendőrök szemeláttára azt csinálja, ami épen neki tét­(Bukarest, május 21.) A szenátus szerdai ülésén Pan Halipa beterjesztette a biztositó tár­saságok ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot. Ezután Gyárfás Elemér dr. magyarpárti szená­tor a következő közlést intézte a pénzügyminisz­terhez: A hivatalos lap 1929 december 25-i 285-ös számában a forgalmi adótörvénynek a kisipa­rosokra vonatkozó rendelkezései értelmében a marosvásárhelyi pénzügyigazgatóság mellett mű­ködő, a kisiparosok forgalmi adójának megálla­pítására kiküldött bizottság a mellékelt kimuta­tás tanúsága szerint olyan nagyösszegü adókat vetett ki a szászrégem iparosokra, hogy azt az illetők, a többi nagy adóterhek mellett legna­gyobb részükben nem tudják kifizetni és igy sok kisiparos kénytelen visszaad,i i ipar­engedélyét. Az iparosok igy olyan sorba kerülnek, hogy meg­szűnnek adóalanyok lenni. Amióta emlékezünk, iparosságunk ilyen nehéz helyzetben nem volt soha ilyen pénztelenséget nem tapasztaltunk és soha nem éltünk ilyen rossz kereseti viszonyok között, sohasem éreztük a munkanélküliség ilyen mérvét. örvendenek kisiparosaink, ha a hét három nap­ján van mit dolgozniok. a többi négy napot va­lahogyan csak eltöltik. Járnak a vásárokra, azon­ban majdnem eredménytelenül, mivel a pénznél­küliség, a rossz viszonyok miatt áruikat nem tudják eladni, legfeljebb az előállítási áron alul. Megjegyzendő, hogy vannak olyan szakmabeli kézmüiparosok, akik iparukat csak otthon űzik, nem járnak vásárokra és akik 1927 óta men­tesek is voltak a forgalmi adó fizetése alól. Most ezekre is kivetették az adót. Közlése további részében Gyárfás szenátor negyvenhat olyan kisiparost sorolt fel, akiknek adóit az előbbi évi adó háromszorosára, ötszörö­sére, sőt egyeseknél nyolcszorosára, sőt tízszere­sére emelték fel. — A fentiek alapján tisztelettel kérem, —- folytatta tovább — a pénzügyminiszter urat, méltóztassék a fent emlitett eseteket megvizs­gálni és közölni velem azt, hogy nem találja-e a miniszter ur is úgy, hogy a fenti adókivetések méltánytalanul túlzottak. A miniszter ur vála­szétól függ, kénytelen leszek-e jelen közlésemet a házszabályok értelmében interpellációvá át­változtatni. jr A bank vásárolhat-e há­zakat a betétekből Vuleea szenátor fölhivja a pénzügyminiszter figyelmét egyik nagy bukaresti pénzintézetnek a napokban közzétett mérlegére, amelyben a va- gyontételnél ingatlanokat szerepeltet hatalmas összegben. Kéri a pénzügyminisztert és a kor­mányt, hogy jöjjön közelebbről egy olyan tör­vénnyel, amely a betéteseket biztosítja arról, hogy a pénzintézeteiméi elhelyezett vagyonuk nem megy veszendőbe. Szilisztriában bezárták az üzleteket szik. Egy kormány, amely reakciós és amely a reakció fegyvertárát vasenergiával állítja szem­be a közakarattal, lehet gyűlöletes, sőt az is, de az a kormány, amelynek nincs ereje rendeletéi végrehajtására, az már nem is gyűlöletes, csak tekintélytőlen és súlytalan. Ez az, amivel nem számoltak Maniuék, akik ugylátszik rosszul vol­tak informálva saját erőviszonyaikról. Mindaddig, amig a Maniu-kormány nem nyúlt az erőszak fegyveréhez, fel lehetett téte­lezni róla, hogy adott pillanatokban helyén lesz az a bizonyos „erős kéz“. Ott vált azonban ve­szedelmessé a játék, amikor ez a feltételezett energia-tartalék a végrehajtásnál olyan rosszul vizsgázott le. Nem egyszer állapítottuk meg és ma is erre a konklúzióra kell jutnunk: a Ma- niu-kormányt nem a liberálisok buktatják meg, hanem önmaga ássa meg saját sirgödrét. A libe­rálisok kormányánál a törvénytelenségek soro­zata szinte sablonossá vált, el sem lehetett volna képzelni Bratianu uralmát enélkül. ők könnyen siklottak túl a legalitás elvén, Maniuék azonban ott állnak ma, hogy nemcsak népszerűségüket vesztették el, hanem azt az illúziót is, hogy ne­kik minden szabad, ők a demokrácia nevében a reakció mesgyéjét is szabadon átléphetik. Ez az a taktikai ballépés, ez az a narancshéj, amelyen egy akár országos bizalomra és népszerűségre, akár állami gépezet minden kerekére korlátlanul építhető kormány könnyedén keresztüllép, a gyenge kormányok azonban — végzetesen el­csúszhatnak rajta. Radulcscu szenátor elmondja ugyancsak a penzügyministorhez intézett felszólalásában hogy május 16-án Szilisztria városban az adóhivatal közegei lezártaié a gabonapiacot, lepecsételték a kereskedők üzleteit is az ügyvédek irodáit s ezekben mindent lefoglaltak azzal az indoko­lással, hogy az illetők nem fizetik pontosan adóikat. Rámutat az eljárás szabálytalanságára Cuzas Csatlakozom képviselő A kamara keddi ülésén napirend előtt Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő a gazdasági válság­gal kapcsolatban intézett interpellációt a kormány­hoz. Vázolta azt a súlyos helyzetet, amelyben az ország gazdasági élete vergő­dik s amelynek radikális intézkedésekre van szüksége. A gabonaárak naponként tartó csökkenése, a gaz­dákra kivetett adók súlyos voltával együtt teszi tönkre az uzsorakamatok alatt nyögő falusi lakos­ságot. A bukások, s a csődök egymást érik, nő a munkanélküliség és a mezőgazdaság mellett pusztul az ország ipara és kereskedelme. Kéri a kormányt, hogy tegye meg a válság leküzdésére az összes le­hetséges intézkedéseket. Hegedűs után Cuza emelkedett szólásra és nagy derültség között csak ennyit mondott: — Csatlakozom a magyarpárti zsidó képviselő interpellációjához. és azokra a következményekre, amelyek ilyen mó­don az ország gazdasági életét sújtják. Ha a szilisztriai' eset megismétlődik, úgy a falusiak elöl elzárják a gabonaértékesités már eddig is szűkös útjait és megakadályozzák a jogszolgálta­tást. Sürgős intézkedéseket kér. A szenátorok ezután a szekciókba vonultak, az egészségügyi törvényjavaslat tanulmányo­zására. a ma^yarpárti zsidó szavaihoz Napirenden a földgáztörvény szerepelt, amely­hez a Lupu-párti Leon képviselő szólt hozzá. He­vesen támadta Madgearut, akit pénzügyi diktátor­nak nevezett. A pénzügyminiszter azonnal válaszolt s közölte, hogy értesülése szerint a Sonametan-tár- saság egymillió lejt folyósított a földgáztörvény ja­vaslat elleni propaganda céljaira és azt is tudja, hogy kik kaptak ebből a pénzből. Lupu felugrik és követeli, hogy nevezze meg az illetőt s mindaddig rágalmazónak nevezi, amig nem szolgál nevekkel. Óriási zaj tör ki aminek le- csillapultával Madgcaru feláll. León felé fordul és félre nem érthetően aposztrofálja. Leon kiabálja: Szégyentelen, rágalmazó. A nagy vihar után a kamara megszavazta a föld­gáztörvényjavaslatot, az ülés bci'ejztével pedig Leon lovagias utón kért elégtételt a minisztertől. Madgearu miniszter megnevezte segédeit. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents