Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-02 / 98. szám
'Xlll. »VF. 98. SZÁM. 7 JKtewmrOfaBafe sw :íj Csehszlovákia kisebbségei együttesen parlamenti kisebbségi bizottság alakifását követelik A bizottság feladata volna az ggyutUaká népek nemzeti ellentéteinek kiegyenlítése — A javaslatot a szociáldemokraták támogatják (Kolozsvár, április 30.) Csaknem egy- időben a romániai kisebbségek megmozdulásával, melyre inditóokot Dobrescu ismeretes nyelvrendelete adott, a csehszlovák államban élő nemzeti kisebbségek egységes lépésre határozták el magukat. Amíg azonban az itteni közös kisebbségi akció az önvédelem jegyében áll. addig a. csehszlovákiaiak kezdeményező lépést tettek e nagy probléma mielőbbi gyökeres megoldása érdekében. Tudvalevő, hogy Csehszlovákia mindjárt az első időkben a kisebbségi kérdés szabályozására több törvényes intézkedést tett, melyekre a cseh államférfiak azzal szoktak állandóan hivatkozni, hogy azok a kisebbségi kérdés megoldását jelentik országukban. Ilyen például a nyelvhasználatra vonatkozó törvény. Ezek az intézkedések azonban távolról sem küszöbölték ki a többség és a kisebbségek közötti nemzeti súrlódásokat. A német keresztényszociálista néppárt kezdeményezésére most a prágai parlamentben képviselt kisebbségi pártok — a németek, magyarok, lengyelek és ruthének, — a képviselő- házban közös indítványt terjesztettek elő, melyben kérik, hogy a képviselőház az összes pártok arány- lagos képviseletének biztosításával válasszon kisebbségi bizottságot, mely a kisebbségi kérdések állandó fóruma legyen. ■ Ez elé a bizottság elé kerülne minden kérdés, mely a kisebbségi problémával valamilyen vonat kozásban van, hogy megoldásukra javaslatokat tegyen a parlamentben. Az állandó munkásság, melyet ez a bizottság kifejtene, szükségszerűen magával hozná azt, hogy a kisebbségi kérdés szüntelenül napirenden maradhatna mindaddig, mig a kibontakozás útja meg nem mutatkozik. Anélkül azonban, hogy ezek a kérdések állandóan izgatnák a parlament nyilvánosságán keresztül az ország közvéleményét és anyagot szolgáltatnának a oártok egymás ellen való harcának. * Ennek a kisebbségi lépésnek jelentőségét nagyban fokozza az a körülmény, hogy a javaslathoz hozzájárultak a szociáldemokraták is s azt messzemenően támogatni készek. Mi sem természetesebb, mint az, hogy az ellenzéki erőknek ez a szerves összefogása éppen ebben a kellemetlen, de annál nagyobb jelentőségű kérdésben a cseh nacionálista tábort a legnagyobb mértékben izgatja. FIGYELEM mm DREHER-HAGGENMACHER rövidesen forgalomba kerüli Az összes cseh lapok izgatott összevisszaságban tiltakoznak a terv ellen, bár elismerik, hogy a javaslatot annak szerzője, — Luschka dr. keresztényszociálista képviselő — igen ügyesen és tárgyilagosan fogalmazta meg. Állandóan ismétlődő ellenérvük az, hogy a kisebbségi kérdés Csehszlovákiában a már meghozott törvényekkel megoldást nyert. A kisebbségi bizottság arra volna jó, hogy a németek és magyarok folytonosan újabb javaslatokkal és indítványokkal hozakodnának elő, melyek aligha állanának összhangban a csehszlovák állam érdekeivel, mert — mondja a Ceske Siovo — „a teve előbb bújik át a tii fokán, minthogy Süllő ur elismerje a csehszlovák államot...” Ezek az izgatott hangok azonban máris azt jelentik, hogy a csehszlovák kisebbségek első céljukat elérték: a kisebbségi kérdést ismét a politikai élet homlokterébe állították. A zaj, amit a csehszlovák soviniszta sajtó csap, közvetve ugyanazt a célt szolgálja: előbb-utóbb meggyőzi magát a cseh közvéleményt is, hogy ez a kérdés újabb megfontolásra érdemes éppen az uj állam tekintélyének és nemzetközi helyzetének érdekében. Mihelyt pedig ez a tudat utat tör magának, a javaslat kínálja a megoldás eszközét: a parlamentáris kisebbségi bizottságot, mely mint ennek a nagy kérdésnek külön kis szakparlamentje a legjobb alkalmat szolgáltatja arra, hogy a folytonos eszmecsere s felmerülő gyakorlati kérdések rendjén a kérdés valóban nyugvópontra jusson. A csehszlovákiai kisebbségeknek ez az együttes fellépése, melyben a kormányban képviselt német pártok is résztvesznek a csehek nagy fájdalmára és megbotránkozására, messzemenő jelentőséggel lehet a kisebbségi parlamenti taktikára egyáltalában s igy megérdemli, hogy mi is a legélénkebb figyelemmel kisérjük fejleményeit. dr. s. i. Németország és Aosasíria egy némáét két államban**, jelentette ki Schober, afe2 Parisból JLossfüossfea utazik, az ausztriai helyzet szanálására (Párizs, április 30.) Schober kancellár a lapok munkatársai előtt vázolta . Ausztria külpolitikáját. Rámutatott arra, hogy Ausztria nem lépett be egyik hatalmi csoportba sem, mert az a törekvése, hogy minden állammal békében és barátságban éljen. Schober természetesnek tartja, hogy Ausztria a Németországgal való viszonyra különös gondot fordit, mert összeköti a két országot a nyelv, a művelődés és a vesztett háború sorsközössége.: A Journal des Dcbats munkatársának azon kérdésére, hogy képzeli a kancellár Németország és Ausztria viszonyának jövőbeli alakulását, Schober azt a kijelentést tette, hogy Németország és Ausztria egy nemzet két államban. Schober ezután azt hangoztatta, hogy örömmel ragadta meg az alkalmat, amikor Olaszország és Ausztra’ közösít félreértések eloszlatására meg volt a lehetőség s ezért utazott Rómába, ahol a félreértéseket tényleg sikerült a két ország viszonyának barátságossá alakulása elől eliminálnia. Az osztrák kancellár a francia kormányfér- fiakkál folytatott megbeszélés után holnap utazik Londonba. Az osztrák kancellár párizsi és londoni utazását jelentős eseménynek tartják. Francia lapok szerint ez az ut meggyőzte a diplomáciai köröket arról, hogy az „Anschluss” tervéről Ausztria véglege. sen lemondott és ezért a legmesszebbremenő gazdasági támogatásban kell részesíteni Ausztriát, annál is inkább, mert újabban politikai szilárdságot és megbízhatóságot is mutat. As aranyi parasztok el akarták venni egy magyar iöldbírtpkes birtokát (Déva, április 30.) A múlt esztendőben történt, hogy az aranyi parasztok Símén Béla magyar földbirtokos földjeit törvénytelenül birtokba vették. Az agrárkisajátitási eljárást ugyanis már az összes fórumok lefolytatták s igy Simén Béla földbirtokosnak megmaradt egy bizonyos területe. A parasztok azonban nem akartak belenyugodni a Comitetul Agrar döntésébe és a harói recepthez alkalmazkodva, birtokba vették azokat a területeket is, amelyeket a legfelsőbb fórum a régi tulajdonosnak hagyott meg. Emiatt Simén Béla birtokháboritási pert adott be a jogtalan bitorlók ellen s a szászvárosi járásbiróságnál a pert meg is nyerte. Hogy azonban a felesleges költségeket megspórolják, egyik ügyvéd értesitette a másikat s a birtokbaadást ilyen egyszerű módon vitték keresztül. Egyesek azonban nem nyugodtak bele a helyzetbe s néhány ember küldöttségileg kereste fel dr. Oncu Jacob hunyadmegyei prefektust és tiltakoztak a birtokbavétel ellen. A prefektus, aki nem volt tájékozódva a helyzetről, kijelentette a küldöttségnek, hogy amennyiben törvényesen az övék a föld, birtokba is vehetik. A prefektusi nyilatkozat alapján a parasztok ismét birtokba akarták venni Simén Béla földjeit. Erre a tulajdonos dr. Meskó Miklós dévai magyarpárti elnökkel felkereste a prefektust és megmutatta a törvényes ítéleteket, amire a prefektus személyesen garantálta Simén Béla háborítatlan birtoklását, tudomására adván a parasztoknak is, hogy nincsen igazuk, mivel Simén Bélának jogait a törvény biztosítja. így akadályozta meg a prefektus a második harói esetet. A hunyadmegyei prefektus intézkedése általános megnyugvást keltett. II BOTORT ló minőségijén, nodarií kivitelben, Jutányos árbaís Székely Séf! Buiorgyirilä.«nS!TSr^u-Kur9S8.i vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező iizetési teltételek. — VIJagn merkas zongorák nagy választékukf/mmmmmmmmmmm U| férfi- és fm-ruha üzlet II msmmm Kész ruhák, valamint saját szabóságom által, saját szöveteimből készült férfi- és fis-ruhákat, treueheot és kabátokat legújabb divat szerint készítve, legelőnyösebben szerezheti be MENDEL LAJOS-nál CLUJ Szabott árak ! Cal. Reg. Férd. (Wesselényi u.) 2-A. Szolid kiszolgálás! (Jj férfi- és fiu-ruha üzlet!!
