Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-18 / 110. szám

Till. TBVF. m. SZÁM. 7 HusfntWBmfa Témnők a oilég Flórába beleszeret a Kroaprkcessín Cecil parancsnoka és ezen a réven megszerzi a tengerészeti siífrél, amely eldöntötte a fíiüanái ütközet sorsát — A francia Dennyse grókő, akit hipnotizált egy amerikai fogorvos, hogy fontos katona! titkokat csaljon ki tőle — Beamy se grófnő meghal, mielőtt ügye a bíróság elé kerülne A Keleti Újság eredeti cikksorozatának ötödik közleménye (Párisi munkatársunktól.) Legutóbb a hires Flórának, Ehrhardt ,.pro­fesszorral" való kalandjáról beszéltünk, ime, megint egy kis izelitő e nagyhírű angol ügy­nöknő sokoldalú tevékenységéből. Flóra. 1916-ban megbizatást kapott, hogy utazzék Belgiumba és állítsa helyre a német kémelháritó iroda részéről megbontott kémszol­gálatot. Többek között arról volt szó. hogy ál­lítsanak be őrszemeket, akik a pályaudvarokon a bevagonirozott legénység számának fényéből felvilágosítást tudjanak adni a német csapat- mozgalmakról. így jelentették például, hogy a 12. számú bajor vagy 3. számú hannoveri ezred a frontra megy, ellenben az 5. számú branden­burgi ezred a front mögé vonul. Az ilyen adatokat el kellett juttatni a hol­landiai megbizotthoz, aki azután továbbította a szövetségesek vezérkarához. Miss Flóra feladata kényes feladat. Vég­tére is nem semleges területen folyik a jeu, ha­nem be kell menni az oroszlán barlangjába, ahol már annyian hagyták ott a fogukat. De ha már a szép Flóra a világháború kellős közepé­ben megjárta Berlint, Münchent, Hamburgot, Essent, Heidelberger miért ne tudna époen olyan otthonosan mozogni a megszállott Bel­giumban is? Az oroszlán barlangjában Flóra, mint holland nő lépi át az ellenséges határt: Flóra van Poland — olvassák le a ne­vét útleveléről a vámvizsgálatnál. De mielőtt idejött volna át. elvégzett egyet s mást Német­országban is, igy többek között rendkívül fontos doku­mentumot vágott ki a tengerészeti tit­kokkal kapcsolatosan, amelyek azután eldöntötték a hires jütlandi csata sor­sát is. Flóra van Poland barátnője lett egy törté­neti nevű porosz hajóparancsnoknak, aki a kér­déses időben a Kronprinzessin Cecil páncélos cirkáló élén állott. Egy este, amikor a hölgy el­kísérte szerelmesét a kiéli hadikikötőben hor­gonyzó hajó fedélzetére, a parancsnok elkövette azt a meggondolatlanságot, hogy előtte vette elő a titkos kulcsot, hogy kibetüzzön egy fontos és sürgős táviratot. Mialatt a parancsnok a szá­mok egymásfölé helyezésével és szorzásával volt elfoglalva, a kémnő kezét egy sárga fedelű könyvecske fölé helyezte és egy észrevétlen pil­lanatban a szoknyájában rejtette el. Néhány órával később a titkos ..kodé", amely a német szignalizációkat tartal­mazta. már Londonban volt. A jütlandi csata A Kronprinzessin Cecil parancsnoka, ha később észre is vette a lopást, kétségtelenül nem mert feljelentést tenni, mert félt a blamá­tól és karrierjét látta veszélyeztetve. Ha a né­met hadügyminiszter tudomást szerzett volna az értékes okmány eltűntéről, természetesen uj titkos eljárási szabályzatot készíttetett volna el. de erről nem tudott egészen a jütlandi ütkö­zetig, illetve jóval az ütközet utánig. így tör­tént meg azután, hogy Jellicoe admirális talál­kozván Jütland előtt von Scheer hajóhadával, ellenfelével szemben igen előnyös helyzetbe ke­rült, mert az elrabolt okmány birtokában inter­pretálni tudta a titkos német jeleket. A nemrégiben elhunyt Balfour az alsóház­ban foglalkozott is e kérdéssel és maga is el­ismerte az igy előállott előnyösebb angol hely­zetet. Fel lehet vetni tehát a kérdést, hogy váj­jon mi történt volna, ha a német hajóhad ere­deti tervéhez képest 1916 május 31-ikén ki tud menekülni az óceánra? Nyilvánvalóan Anglia — legalább is egy időre — elveszítette volna hegemóniáját a tengeren, lehetetlen lett volna a kapcsolat a gyarmatok és á főváros között és Amerika el lett volna szigetelve Európától. Ezért állíthatta nyugodtan Churchill, hogy a jütlandi ütközet Németország szempontjából ko­moly vereség volt. fr- v Miss Flóra szerepe tehát a jütlandi ütkö­rint ..nemzeti“ jutalomban is részesült: nyolcszáz font sterlinget kapott a ren­des havi járandóságain kívül. * , A háború után Azután megkötötték a békét, de a zseniá­lis kalandornö még hallatott magáról. 1918-ban Prágában merül fel egy dúsgazdag cseh ipar­báróval kapcsolatosan. Hire jár, hogy gavallérja öngyilkosságot követett el miatta, amint hogy arról is tudtak a beavatottak, hogy egy orosz nagyher­ceg is a hálójába került. A német lapok megírták azt is. hogy a szép Flóra Konstantinápolyban rczidiál a Pera-Pa- laceban és onnan egy nyolcéves örmény árvát hozott magával Londonba, akit később adop­tált is. Hogy pillanatnyilag mi van vele, ezt nem tudni, de valószínű. Hogy démoni alaptermésze­tének megfelelően az Intelligence Service szol­gálatában áll. Mert mondanunk sem kell, hogy a kém­szolgálat az egyes államokban a világháború befejeztével sem ért véget. iéból kikerült beíegápolónőn. a nyugati fronton. Ö kelt fel a leghamarabb, néha éjszakákon át ott ült a súlyosan sebesült katonák betegágyá­nál, tífuszos betegek ápolásától sem riadt vissza. A nyugati front borzalmai között nem vágyott vissza a szülei kastély kényelmébe, lelkét telje­sen betöltötte a honfiúi leány magasztos érzése. Egy nyomorult parasztszobában lakott a tábori kórház és egy kaszárnyának felhasznált iskola- épület között. Szobájának egyetlen dísze egy nagy katonai térkép volt, amelyet apró zász­lócskákkal és gombostűkkel aggatott tele a leg­kisebb győzelem hírére. Ártatlan szórakozásai közé tartozott, hogy szabad óráiban a szom­szédban lakó tüzértisztek tették neki a szépet, de előkelő rezerváltságát velük szemben mind­végig megőrizte. A tüzértisztekkel való gyakori társalgás azonban azt eredményezte, hogy sok katonai szakismeretet szerzett. Ezt különben ambicionálta is. A francia kémirodának, a Second bureau- nak azonban feltűnt, hogy az axgonnei sektor- ban az ellenség mindenről a legpontosabban in­formálva van, A németek információkat szerez­tek be a francia hadállásokról, sőt még azt is tudták, hogy az egyes lövészárkok miként van­nak berendezve. Alapos volt tehát a francia feltevés, hoqy a németek csak úgy ismerhették meg a szembenálló ellenfél frontszakaszának legkisebb részleteit is, ha azt valaki francia részről elárulja és pedig az, aki az ellenséggel állandó összeköttetést tart fenn. A Sureté Ar- rnesnek ezt kellett kiderítenie és ezért két leg- raffináltabb hírszerzőjét küldte ki nyomozni. Párizsi információk szerint a két rendőrtiszt kö­zül az egyik már számos szenzációs pörben nyo­mozott. A nyomozás lefolytatása közel két hó­napot vett igénybe. Miután a jelek azt mutatták, hogy a kórházak­ból kémkednek, főképpen a tábori lazaretteket vették szemügyre. Megállapították, hogy az ar­gonéi kém jelentését hátra küldi a hinterland- ba és onnan csempészik ki külföldre. A további lépés tehát: a frontszakaszról elküldött levél­anyagot a legminuciózusabb vizsgálat tárgyává tenni. Hárosis levél A tábori posta anyaga azonban semmi gya­núsat sem mutatott. Felmerült tehát az a kom­bináció. hogy az izenetet nem a postán, hanem személyek utján intézik. Ez a feltevés helyes­nek bizonyult. A kém szabadságolt, vagy egy hátsó kórházba utalt sebesültnek adja át leve­leit. A szabadságolt katonákat jelentkezési he­lyükön megmotozták, az argonnei kórházból ér­kezett három katonánál három különböző leve­let találtak, amelyek mindegyikét Dennyse grófnő adta át nekik, azzal a kérelemmel, hogy Párizsban adják fel, mert nem bízza a tábori postára. A levelek egy Párizsban lakó amerikai or­vos nevére voltak címezve. A fiatal grófnő ár­tatlan közléseket tett fogai állapotáról. Á sekter területén különben is tudták, hogy hosszú idő óta ideges fogfájásban szenved és hogy közbe- közbe Párizsba utazott, hogy ennél a nagyhírű fogorvosnál megnézesse a fogait. De bár a gróf­nőre senki sem mert gyanakodni, mégis az ő le­veleit is alávetették a kémiai reagens vizsgá­jának. A leveleket elküldték dr. Bayle labora­tóriumába, aki az általa felfedezett elehtrolitikus módszerrel már a múlt­ban nem egy kémkedésnek jött a nyo­mára. Hosszas, bár nem érdektelen volna elmonda­nunk, hogy miben állott e módszer, de erre nincs terünk. Elég az hozzá, hogy Dennyse grófnő közömbösnek látszó megjegyzései mö­gött a titokban tartott frontszakaszok skiccei voltak. Az amerikai orvos neszét vette, hogy baj van és idejekorán elpárolgott. Hogy mi történt vele, nem került ki a nyilvánosság elé. Talán sohasem sikerült elfogni. Dennyse grófnőt had­bíróság elé állították, ő azonban nem vallott. Csak arról panaszkodott folytonosan, hogy ret­tenetes fogfájásai vannak, nem képes nyilatko­zattételre és el is ájult több Ízben. Másnap reggel betegágyához hivatta a ka­tonai vizsgálóbírót és tollba mondotta neki a következőket: Mostanig semmire sem emlékeztem. Most azonban már tudom, hogy miről van szó. Kis­korom óta rettenetes fog- és fejfájásban szen­vedek. A tábori kórházban a hideg következté­ben annyira beteg lettem, hogy nem tudtam dolgozni. Szabadságot kértem és felkerestem a kérdéses amerikai professzort, aki hipnotizált és parancsot adott, hogy mindent, amit a sebe­sült katonák és tüzértisztek az állásokról ne­kem elmondottak, közöljem vele. Hogy el ne felejtsem az adatokat, feljegyeztem a nagy tér­képre. Végül parancsot adott nekem, hogy mindezt elfelejtsem. Még aznap este holtan találták Dennyse grófnőt ágyában. A boncolási jegyzőkönyv a halál okát veronálmérgezésben állapítja meg. zetben elsőrendű volt. És ha a német flottapa­rancsnokság idejekorán nem kap maga is ellen kémjelentést az angol Fereign Officeról —hogy ki kontrakarirozta az utolsó pillanatban az an­gol admiralitás tervét, azt ma sem tudja senki — úgy a német flotta nemcsak passzivitásra lett volna kárhoztatva, de menthetetlenül oda­vész. A ,,szép Flóra“ a krónika feljegyzései sze­A kémnők galériájában akadnak olyan höl­gyek. akiknek spiontevékenysége teljesen ért­hetetlen és megfejthetetlen. Itt van a francia Dennyse grófnő esete. Előkelő francia rojalista család gyermeke. Apja és összes fiútestvérei bevonulnak a háborúba és nem egy közülük hősi halált hal. A kis Dennyse a világháború kitöréséig előkelő zárdában neve­lődik és a világháború első heteiben ő is bevo­nul egy tábori kórházba önkéntes betegápoló­nőnek. Tizenhétéves. Lelkes, odaadó ápolónő, kedvességének, szeretetreméltóságának hire Verduntől Reimsig terjed. Régi tapasztalat volt a világháborúban, hogy az arisztokrata hölgyek könnyebben, simulékonyabban tudják meg­szokni az ápolónői foglalkozást, mint a szerény középosztály hölgyei és több önfeláldozásra, gyengédségre is képesek. Nos. Dennyse túltett munkakészségében valamennyi haute sódé­BenmysQ iprőitao* a hipnotizált kém Valaki kémkedik - - .

Next

/
Thumbnails
Contents