Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-18 / 110. szám
■'-y viselőház ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN ; I évre 1300 lej, félévre 600 lej, negyed évre SOO lej, egy hóra 100 lej. Í2 oldalas szám ára 5 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:.Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon : 5—08, 6—04 XIII. évfolyam ilO»ík szám ELŐFIZETÉS MAGTABOBSZAGON: I évre 56 pengő, félévre 39 peagS negyedévre 15 peagff. Egyes szám ára 20 fillér. Lássuk végre a nyelvréndeletel ! A kormány ugyan azt mondja, hogy.nem szándékozik és jövőben sincs szándékában nyelv- rendelettel szabályozni az ányanyelvet a községi életben, ennek dacára a gyakorlat megint egy elszomorító esetet produkált. Barabás Béla az aradi tanács alakuló ülésén magyarul mert felszólalni, erre a liberálisok olyan óriási botrányt csaptak, hogy Barabás nem tudott szóhoz jutni. Jól emlékszünk, hogy a választások lezajlása előtt, nem is szólva arról az időpontról, amikor a nemzeti parasztpárt még nem volt kormányon, szünetlenül nyilatkoztak vezető politikusok, hogy mindenki azon a nyelven értetheti magát a kommunitásban, amelyiken akar és amelyiken tud. Amikor Dobrescu hírhedt nyelvrendeletét kiadta, Bukarestben azt magánvállalkozásnak minősítették és dezavuáltálc. Ha ezek az esetek, mint amilyen az aradi volt, gyakrabban fognak megtörténni, joggal hihetjük, hogy azért nem volt szükség rendeletileg szabályozni a nyelvtilalmat a községi életben, mert azt a hangosak és a demagógok rendelet nélkül is keresztül tudják hajtani. Miért ne állana kirakatba tehát a demokrácia áruja, miért ne csalogatnák a szépen csiszolt üveglap elé a bámész külföldit, amikor a pult mögött úgyis más árat tartogatnak az ötletes kiszolgálók?! Száz szónak is egy a vége: ha eddig a kormányzat azon az állásponton volt, hogy nem szabályozza a nyelvkérdést a községi életben, úgy most mi azon az állásponton vagyunk, hogy igenis szabályozza. Tudjuk meg végre, hányadán vagyunk.  Macsek-pör Hátborzongató részleteket olvasunk nap-nap után a Macsek-pör tárgyalásáról. Jugoszlávia messze van tőlünk és végtére Jugoszláviának a belügye, hogy miként oldja meg annak a két népnek együttélési formáját, amelyek, mint a világháború győztesei önkéntesen állottak össze. De akikben a humanitásnak egy szikrája pislákol még, megdöbbenve fordul Belgrád és Zágráb felé, ahol egy nagy politikai pör összes vádlottjaiból kancsukával, válogatott kínzásokkal, perverz középkori kegyetlenkedéssel, szadisztikus őrjöngéssel csikarták ki a tanúvallomásokat. Ha azok az emberek a bűnösök, akikről még eddig semmi pozitívumot nem tudott a biróság megállapítani és akik legfeljebb egy rosszul sikerült paktum áldozataként életenergiájuk összefogásával akartak maguknak jobb sorsot biztosítani, vájjon nem bünös-e tulzottabb mértékben Bedekovics zágrábi rendőrfőnök, liktor-serege és az egész rendszer, amely szemet hunyt az ilyen förtelmes vallató eszközök előtt? Lehetetlen szánakozással nem nézni a sokat szenvedett horvát népre, amely úgy találta a világháború befejeztével, hogy fel kell bontania eddigi kapcsolatait és egyesülnie kell fajtestvéreivel. Lám, a Ma- esek-pör nap-nap után megmutatja a világnak, hogy tizenkét évvel a nagy háború befejezése után, mit kell értenünk rokonnépek testvérisége és faji szolidaritása alatt. Mosom nevetésével volt liberális miniszterek támadták meg a csexadőrkordont Rikkancsok csapatának az élén intézték a támadást — Erőszakkal vitték ki az sitcára az elkobzott lappéldányokat Két csatiaxiós pofonnal végződött a Fllspescii ostroma iltézkedéseivel. Arra, hogy a kormány kénytelen legyen újabb ilyen intézkedést kiadni, alkalmat is adtak. A belügyminiszternek tudomására jutott, hogy a Viitorul mai számában újból megjelentetik azokat a cikkeket, amelyekért a tegnapi számot elkobozták s a tegnapi elrejtett példányokat is forgalomba hozzák. A hatóságok felkészültek a lap mai számának elkobzására. Délelőtt csendőrség és rendőrség szállotta meg a lap Str. Academiein levő nyomdájának környékét, körülvették kordonnal az épületet. Ekkorra azonban már elhelyezkedtek az ellenállásra felkészült volt liberális miniszterek, pártvezeiők a nyomdában. Kioktatott és felkészült nagy rikkancs-csapatot vittek a nyomda hátsó kijárata elé, amellyel ostromot intéztek a karhatalmi kordon ellen. (Bukarest, május 16.) A lapelkobzások izgalmai ma kikerültek az uccára s a liberális párt volt miniszterei, vezetőemberei vérnélküli ostromot rendeztek a karhatalmi kordonok ellen. Velük szemben a karhatalom nem volt kíméletlen és uccai herce-hurcájuk alkalmas volt arra, hogy a bukaresti érdeklődést felverjék. Rikkancsok hadát szervezték meg erre a célra s igy rendeztek izgalmas tüntetést annak a dokumentálására, hogy a kormány rendelkezéseinek a csendőrkordonon keresztül is ellenszegülnek. •*. -«-ÂiiUL âS.25 ellenállást A Viitorul tegnapi számának az elkobzása után a liberális párt eddig ismeretlen módon kitervezett ellenállásra szervezkedett. Bratianu Vintila elnökletével a pártvezetök értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy erőszakkal szállanák szembe a kormány további ilyen Ostrom a kordon ellen A főbejáratot a volt miniszterek maguk állották el, hogy a csendőrök és rendőrök behatolását megakadályozzák, a hátsó kijáratnál a rikkancs-hadat szintén volt miniszterek vezették az ostromra. Az egész támadásnak a vezetője Mosoiu tábornok volt. A rikkancsok fülsiketítő lármával zavarták meg a rendőrkordon vonalát és egyrészüknek sikerült a nyomdába bejutniok s a tervszerűen csinált zűrzavarban, hónuk alatt egy-egy köteg újsággal ki is jutottak az uccára, ahol éktelen lármát csaptak: — Kapható az elkobzott Viitorul. Maguk a volt miniszterek és segítőtársaik is különböző módokon egy-egy csomag elkobzott lapot vittek ki az uccára, a legnagyobb feltűnéssel áraltatták, autókon vitték a távolabbi uccákra. Rendőr és csendőr járőrök egész nap ezeket az âruşitokat, rikkancsokat vadászták, hajszolták. Azonban a rikkancsok mindenütt kibújtak a kezeik közül, a volt miniszterekkel szemben pedig tehetetlenek voltak. Mindenfelé ilyen jelenetek tették érdekessé az uccákat. Legtöbb helyen komolytalan lierce-hurca csőditette össze az ucca népét. Két súlyos polon Hasonló támadást rendeztek az Epoca ci- mü lapnál is a hatósági kordon ellen, azonban kevesebb sikerrel és erős pofon-csattanóval. Itt a lap szerkesztője, Grigore Filipescu, az ismert Tepes-liga vezére vezette, szintén rikkancsokkal, a támadást. A hatósági közegek itt azonban erélyesebbek voltak. Puskatust használtak a csendőrök és alapos ütlegelt suppogtak. A különös uccai harcban elcsattant két hatalmas pofon, amit egy detektív adott le az ostrom vezérének, Gr. Fi- lipescunak. A ligaelnök a pofonok után autóba ült és a belügvminiszterumhoz sietett, hogy a miniszternél panaszoljon. Vaida miniszter előszobájában azonban sokáig kellett várakoznia, de nem volt türelme a várakozáshoz s autón a miniszterelnökséghez ment. Maniu miniszterelnök fogadta és igy elmondhatta a sérelmét. A parlamentben az elkobzások ellen A kamara mai ülésén P. Seicaru a lapelkobzások ellen tiltakozott napirend előtt. Elismeri, hogy a Viitorul alkotmányellenes izgatást csinál, de más lapok ellen is foganatosítanak elkobzásokat. Szégyene a kormánynak, hogy most ő alkalmaz ilyen eszközöket olyan lapok ellen is, amelyek tiz éven át támogatták. Lucian szociáldemokrata szintén szégyelni valónak tartja a lapelkobzásokat. A rikkancsok ellen olyan hatósági intézkedéseket foganatosítanak, ami vandalizmus. Lupu szintén az elkobzások ellen beszél és az alkotmány idevonatkozó paragrafusát citálja. Madgearu miniszter válaszol a felszólalásokra. Arról beszél, hogy az előző kormányok milyen eszközöket- alkalmaztak velük szemben. A mostani kormány teljesen mellőzni akart minden ilyen eszközt, azonban az ellenzék határtalan agitációjának alkotmányellenessége miatt kénytelenek szigora intézkedéseket foganatosítani. Bratianu Vintiálről mondotta: . — Egy olyan- emberrel van dolgunk, ki az Ochranában járt iskolában. A január 4-i aktus körül agitálnak a liberálisok s a kormány nem azért koboztat el lapokat, mintha öröme telne benne. — Szóval: „demokratikus“ lapelkobzás! — hallatszott egy gúnyos közbeszólás. — Igen, demokbatikus lapelkobzás — mondotta Madgearu miniszter, aki azt fejtegette, hogy a kormány kénytelen igy intézkedni s ezutánra is a szigorú eljárást helyezi kilátásba. Mai számunk 12 oldal Clcj-Kclczsvár, 1930. májas 18. VáSáTOStp\
