Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-17 / 109. szám

fg.-ntat XIII. ÉVF. 109. SZÁM. ÍC itoiyaa szabsíSulliatanK m«g a pseiMtá! ? Az alábbiakban olyan értesítést olvas­hatunk, mely sok elkeseredett embernek fog örömet okozni. Ez a liir, amely ma igen sok ember előtt ismeretes, megdönthetetlen. A cystitis, a mirigygyulladások és a szűküle­tek megszüntetésére végre megtalálták a megfelelő orvosságot. A PAGEOL ma a leghatásosabb fertőt­lenítőszer a gonorhea és annak elfajulásai ellen. A PAGEOL használata a baktériu­mokat, bárhol is húzódjanak meg — a bőr felületén vagy a szövetsejtekben — megöli és eltávolítja. A PAGEOL jótékony hatása annyira biz­tos, hogy Ott dr., a világhírű speciálista, Franciaország katonai kórházainak egy­kori főorvosa azt állítja, hogy a PAGEOL a nemi betegségek egyedüli regeneráló és gyorsan tisztitó ellenszere. A PAGEOL minden gyógyszertárban és drogériában kapható. Negyven éves a Parasztbecsület Most van negyven éve annak, hogy a római Sonzogno-cég pályázatot hirdetett egy operára és ezt a pályadijat Pietro Mascagni nyerte meg. A bírálóbizottságban csupa elsőrangú muzsikus foglalt helyet. A bizottságban voltak: Filippo Marchetti, a római Zeneakadémia elnöke és neves operakompo­nista, Pietro Platania, aki akkoriban fejezte be egy müvét, amely rendkívüli sikert aratott, Giovanni Sgambatti zongoraművész, dirigens és komponista, Liszt Ferenc kitűnő tanítványa, Amitore Galii zene- kritikus és komponista és Marcheze Francesco d’Areais. Hetven partitúrát kellett néhány hét alatt átíanulmányozniok a bíráló bizottságok tagjainak és valamennyien, egyhangúan Mascagni operája mel­lett döntöttek. Mascagni müve a végső terminus lejárta előtt egy-két nappal érkezett a birálóbizottság kezéhez. Mascagni nem akarta elküldeni müvét a pályázatra, úgy érezte, hogy ez a munkája nem méltó arra, hogy dijat nyerhessen. Mascagni felesége azonban halálosan meg volt győződve arról, hogy a Paraszt- beosület nyeri az első dijat, a partitúrát erőszakkal vette ki Mascagni kezéből, azonnal becsomagolta, óriási szélviharban, zuhogó esőben ő maga rohant a postára és feladta a kéziratot. Két nappal azután, hogy a kézirat elment, Mascagni megírta a Parasztbecsület egyik legszebb áriáját, az azóta híressé vált Siciliánát, amelyet zárt függönyök mögött Turiddu énekel. Múltak a hetek és egy szép napon Mascagni sürgönyt kapott Rómából, hogy azonnal jelenjék meg a birálóbizottság tagjai előtt. Mascagni Rómá­ba utazott, megjelent a bizottság előtt és ott fel­szólították, hogy játssza el operájának zongorakivo­natát. Mascagni zongorához ült, játszani kezdett, közben azonban folyton a Siciliánára gondolt és valahogyan be akarta csempészni az eljátszandó áriák közé ezt az áriát, amelyet ő rendkívül szere­tett és sokra tartott. Egy pillanatra abbahagyta a zongorajátékot és félő dadogással szólt oda a birá­lóbizottság tagjainak: — Már elküldtem a pályázatomat, amikor eszembe jutott egy ária, amelyet lekótáztam és ame­lyet most el szeretnék játszani: mert oda tartozik az operához. Kérem, nagyon rövid románc ez, tes­sék megengedni, hogy most eljátszhassam annál is inkább, mert ez egy olyan dal, amelyet Turiddu a bezárt függöny mögött énekel el! Marchetti szigorúan válaszolt: — Ön játssza le úgy az operát, ahogyan azt nekünk beküldte. Nem engedjük megsérteni a pályá­zat szabályait. Mascagni szomorúan, reménytvesztetten dugta ' Xktmnr&totä vissza zsebébe a románcot és tovább játszott. Ami­kor befejzte játékát, a birálóbizottság tagjai elra­gadtatással tapsoltak és a végsőkig meghatott han­gon gratuláltak Mascagninak. Ekkor megszólalt Francesco d’Arcais: — Azt hiszem, hogy a fiatal mester most el- játsz'hatná nekünk azt a románcot, amelyet hozzá akar fűzni operájának muzsikájához. Marchetti tiltakozott: — Nem engedhetem megsérteni a pályázati sza­bályokat. Hosszú huza-vona után azonban mégis megen­gedték, hogy Mascagni eljátszhassa Tnriddu dalát. El is játszotta. Az áriának óriási sikere volt. Azon­ban a bizottság tagjai kijelentették, hogy az opera első előadásán ezt a románcot nem szabad elénekel­ni. 1890 május 17-ikén volt az első előadása a Pa­rasztbecsületnek 6b bizony Fernando de Lucia — elénekelte Turiddu dalát. Olyan sikere volt, hosszú percekig zúgott a taps, mint a fergeteg. A legnagyobb olasz Marionett-színház (báb­színház) Kolozsváron * Értesülünk, hogy a jövő szerdán, május 21-én — egyébként hivatalos szünnap is — Kolozsvárra ér­kezik Olaszország leghiresebb marionett-szinháza „Fantocci lirici di Yambo”, Enrico Novelli igazga­tó vezetésével. A társulatnak óriási sikere volt Bu­karestben, Galacon, Ploeştiben és most Erdélyben folytatja turnéját. Kolozsvárra jön először, ahol a Román Operában 4 előadást fog tartani, kettőt az iskolák növendékei, kettőt pedig a felnőttek szá­mára. Előbbi olcsó helyárakkal kerül szinre, az esti előadások helyárai rendesek. — A közönségnek nem az az impressziója, hogy bábukat lát, hanem hogy élő színészeket, akik énekelnek, táncolnak, be­szélnek, felülmúlhatatlan, jellemző erővel. Több mint 400 tagból áll a társulat, amelynek díszletei is szenzáció számba mennek. Jegyek a Kolozsvárt még sohasem látott világvárosi előadásra már kap­hatók a „România Artistică” színházi ügynökség­nél (Piaţa Unirii). (*) Kézdivásárhelyről — a párizsi nagy ope­ráig. Erdélyben kevesen tudják, hogy az az Anne Roselle, aki most Amerika egyik legkiválóbb opera­énekesnője, valamikor Ivézdivásárhelyen járt isko­lába, igaz, hogy akkor még Gyenge Annusnak hív­ták. Gyenge Anna pár héttel ezelőtt óriási siker­rel Budapesten vendégszerepeit. Gyenge Anna leg­utoljára Bécsbcn és Drezdában énekelt rendkívüli sikerrel cs most szerződést irt alá, amelyben köte­lezte magát, hogy junius 12-ikéu és 15-ikén a pá­rizsi Nagyoperában fog énekelni. Az Aida és a Tosca női főszerepében lép fel. (*) Setényi Elemér jubileuma. Negyvenéves művészi jubileumnak megünneplésére készül Nagy­várad társadalma. Hetényi Elemér, a nagyváradi szinház főrendezője jutott el ehez a nevezetes év­fordulóhoz, amely alkalommal május 18-án este 9 órakor ünnepi előadásként Harsányi Zsolt mulat­ságos, énekes vigjátékát, a „Limonádé ezredest” adják elő a nagyváradi színházban. Hetényi Elemér ünneplésében meleg szívvel vesz részt a kolozsvári közönség is, amely éveken keresztül tanulta megbe­csülni Hetényiben a jóízű karakterszínészt, a kö- telességteljcsitésben mindig elöljáró rendezőt és a talpig becsületes, korrekt úriembert. Hetényi szinte henszülött kolozsvári polgárnak számított és bizo­nyára az volna ma is, ha Parlagi Lajos, amikor át­vette a nagyváradi színházat, át nem viszi főrende­zőnek. Azután, hogy Parlagi megvált a nagyváradi szinház vezetésétől, Hetényi Aradra került és ott is biztosította magának a közönség szeretetét és megbecsülését. Most ismét Nagyváradon működik és feladatát változatlan kötelességtudással és szin- padszeretettel végzi. Az erdélyi színészetnek ez a derék, lelkes és harcos katonája megérdemli, hogy emlékezetessé tegyék számára a negyven évi, párat­lan szorgalommal végzett munka ünnepét. (*) Az Erdélyi Irodalmi Társaság vasárnap fel­olvasó ülést tart. Az Erdélyi Irodalmi Társaság va­sárnap délelőtt 11 órai kezdettel az unitárius kol­légium dísztermében felolvasó ülést tart a követke­ző műsorral: Dózsa Endre elnök megnyitót mond, amely után Krenner Miklós, a társaság rendes tag­ja, az ismertnevü, kiváló publicista tartja meg szék­foglaló előadását. P. Jánossy Béla rendes tag. akit nemrégen választott meg a Petőfi Társaság is, egyik kisebb színdarabját mutatja be. Végül Sztojka László fiatal iró, mint vendég olvassa fel nehány versét. A matiné iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODÁJÁNAK HÍREI Ma: SZAHARA (Sivatag névtelen hősei). Fő­szereplő: Jack Holt. Nagy filmüjdonságot mutat be ma a Magyar Színház-mozi, Vetítésre kerül a legizgalmasabb amerikai filmujdonság: SZAHARA. (Sivatag hősei). A végtelen sivatag elcsigázott hő­seinek küzdelmét látjuk a vízért. Izgalmas, drámai jelenetek követik egymást. Vizi Megtalálni, birto­kolni, védelmezni! Életek esnek áldozatul és csak a legbátrabbak és legerősebbek kerülnek ki győztesen a sivatag és az emberi gonoszság ellen vivott küz­delemből. Jack Holt, a kitűnő lovas játsza a fősze­repet és szebbnél szebb természeti fölvételek az izgalmas cselekmény háttere. Felejthetetlen élmény ennek a filmnek a megnézése. A SZAHARA három napig látható a Magyar Színházban. Ma, holnap és vasárnap. Minden nap négy előadás: 3, 6, 7 és 9 órakor: Jegyek ára valamennyi előadás alkalmával: 30, 20 és 10 lej. Szombaton éjjel 11 órakor: Pandora szelencéje. Egyike a legtökéletesebb művészettel megalkotott filmnek a Pandora szelencéje (Lulu), amelynek az egész világon rendkívüli sikere volt: Wedekind ha­sonló cimü drámáját vették filmre. A film témája rendkívül kényes, erotikus és így a Magyar Szinház nem akarja a mozielőadások rendes idejében bemu­tatni. Épen ezért szombaton este 11 órakor éjjeli előadás keretében fog vetitésre kerülni a Pandora szelencéje s erre az előadásra kizárólag csak fel­nőttek részére szolgáltat ki a pénztár jegyeket. A Pandora szelencéjé nek ez lesz egyetlen előadása. Az éjjeli előadás helyárai is rendesek: 30, 20 és 10 lej. A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA Szombaton 3, 5, 7 és 9 órakor: SAHARA! (A Si­vatag névtelen hősei.) Helyárak: 30, 20 és 10 lej. Szombaton éjjel 11 órakor: Pandora szelencéje. Szigorúan csak felnőtteknek. Helyárak: 30, 20 és 10 lej. Vasárnap délelőtt 11 órakor: A pokol. (Dante örök- életü remekműve filmen.) Helvárak: 30, 20 és 10 lej. Vasárnap délután 3, 5, 7 és 9 órakor: SAHARA! (A Sivatag névtelen hősei.) Helyárak: 30, 20 és 10 lej. CORSC-FILMSZINHÁZ MŰSORA Péntek 5, 7, 9 órakor: A montcenisi tragédia. (Na­pokon futárja.) Szombat 5, 7, 9 Órakor: A mohteenisi tragédia. (Na­poleon futárja.) Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor: A montcenisi tragédia. (Napóleon futárja.) t SELECT-MOZGO Péntek: Régi dal, megható dráma, Richard Tauber világhírű némeí tenorista egyetlen beszlő és éneklő filme, melynek többi szerepeit Werner Fuetterer és Mária Solweg alakítják. Szombat: Régi dal, Richard Tauber világhírű német tenorista nagyszerűen sikerült hangos, éneklő és beszélő filme, melynek többi szerepeit Werner Fuetterer és Mária Soltveg alakítja. Vasárnap: Régi dal, megható dráma, Richard Tau­ber egyetlen beszélő és éneklő filme. A többi szerepekben Werner Fuetterer és Mária Solvreg. URÁNIA-MOZGO Pétitek: Az aranytánc, megható dráma, az aranyke­resők életéből, főszerepben a közkedvelt és szép Dolores Del Rio. Szombat: Az aranytánc, dráma az aranykeresők életéből, főszerepben: Dolores Del Rio. Vasárnap: Az aranytánc, Dolores Del Rio nagysi­kerű drámája.

Next

/
Thumbnails
Contents