Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-17 / 109. szám
XIII. UVF. 109. SZÁM. WtâWJtâsrwWmtiife s a A titok, hogyasi kef! a szép és egészséges fogakat, meg van fejtve, amióta az Odoi nevű világhírű antiseptikum győzedelmes pályfutását megkezdte. Tartós hatása, mely a szájban megakadályozza az erjedő es rothadó anyagok kifejlődését és ezáltal a fogakat tönkretevő bajok keletke zését, másrészről űditő jó ize (amely a lehelietet frissé és tisztává teszi!), tették az Odol-t nélkülözhetetlen antiseptikummá, amely az egész világot meghódította. A bukaresti cseh katolikusok külön népszövetségbe tömörülnek Cisar érsek védnöksége alatt, de harmincezer magyar katolikusnak eddig minden megmozdulását már csirájában elfojtották Á cseh szövetség megalakulását örömmel üdvözöljük, mert ez precedens arra, hogy igenis lehet népi alapon is katolikus egyesületet létesíteni itt Bukarestben. A cseh egyesületet is romániai csehek csinálják, nem pedig a külföld, hiszen az elnök ia bennszülött bukaresti ember; Ha a csehek megalakulhattak, meg kell hogy alakulhassunk mi is. Már tudom is, kik azok a bukaresti magyar katolikus polgárok, akikkel a kezdeményező lépéseiket meg fogom tenni. Nagyon fontos volna, hogy legalább egyesületünk legyen, ha már egyházközségünk nincs. Ez módot adna, hogy valamit, valakiket hátunk mögött érezve, lépjünk fel illetékesekkel szemben egyelőre azzal az igénnyel, hogy a bukaresti katolikus iskolákban a magyar gyerekeket — akiknek száma túlnyomó — magyarul is tanítsák, később pedig, hogy külön iskola nyittassák a katolikus magyar gyerekek számára, A lelkesség, amellyel ezt a gondolatot több bukaresti magyar katolikus polgár', magáévá tette, arra indított bennünket/ hogy'érdeklődjünk az egykor magyar ferences barátok kezelésében állt „Baratia“ templom plébániáján,, nem történtek-e ott a polgárokéval párhuzamos lépések- a magyar katolikus egyesület megalakítása- irányában. Föltevésünk annál megokoltabb, mert ezt a plébániát magyar lelkész vezeti. Kissé meglepett bennünket a válasz, amelyet itt kaptunk kérdéseinkre. — Egy lépést se teszek az egyesület érdekében, — hangzott a feleleti — Tessék kimenni egy reggel a. virágpiacra és meghallgatni a cigányokat. Ma is évszázados. hazát lanság után is cigányul beszélnek és büszkék cigány mivoitukra . . . Pedig ezeknek nincs egyesületük, ninc3 iskolájuk. A bukaresti magyaroknak dolgozniok kell, szaporodniok kell és takarékoskodmok kell s akkor a létük biztosítva van . . . (Bukarest, május 15.) Néhány nappal ezeló'tt kétnyelvű falragaszok tűntek fel Bukarest uccáin, amelyek különösen a katolikus templomok kapuinál találtak sok olvasóra. A falragaszok román és cseh nyelven felhívást intéztek Bukarest cseh származású katolikusaihoz, hogy tömörüljenek külön szövetségbe, mert ezzel a fővárosba származott csehek között nagymértékben meg fogják könnyíteni a keresztény ideál megvalósítását. A megalakulás stádiumában lévő katolikus cseh népszövetség, amely szent Vencelről nevezi el magát, Cisar érseket nyerte meg védnökéül, aki, mint ismeretes, maga is cseh származású és akinek neve garancia arra, hogy az uj vallási és nemzeti alapon történő egyesülés nemcsak hogy a szervezkedésre irányuló lépéseket legfelső egyházi és állami jóváhagyással teszi, hanem, hogy további zavartalan működése elé sem fognak akadályok gördülni. A bukaresti magyar katolikusok érthető meglepődéssel vették tudomásul ezt a felhívást. Bukarestben van ugyanis egy katolikus népszövetség, amely a Calea Calarasilor-on lévő, érseki tulajdont képező, úgynevezett „Tomis“ épületben székel. Ennek a katolikus népszövetségnek az alapszabálya azonban kimondja, hogy semmiféle nemzeti és faji alapon való tagozódást nem tűr meg, mert ez a megoszlás ellenkezne a katolikus vallás világegyház jellegével. Ezen az alapon azután az ugyancsak Cisar érsek patronátusa alatt álló bukaresti katolikus népszövetség ügykezelési nyelve a román és kulturális, valláserkölcsi munkáját szintén románul végzi, — eltekintve talán apróbb németnyelvű engedményektől. A tagok legnagyobb része azonban magyar. • Ezek a magyar katolikusok most azon törik a fejüket, hogy miként lehet ez? A szövetség ellenzi a népi alapon való tagozódást. És most ugyanabban a helyiségben, ahol a bukaresti katolikus népszövetség székel, felüti a sátorfáját a cseh katolikus szövetség. Sem ezeknek a meglepődött magyaroknak, sem nekünk, sem senkinek másnak nem juthat eszébe, hogy kifogást emeljen a cseh kezdeményezés ellen, akár a bukaresti szövetség keretein belül, akár pedig azon kivül szándékszik céljait elérni. Mert kétségtelen, hogy lelki életet, kulturális munkát, valláserkölcsi nevelést, ami egyházaknak és egyházi egyesületeknek célja lehet, nem lehet megvalósítani olyan eszközök nélkül, amftlyeik egyúttal a népi kultúra elemei a nemzetek szerinti tagozódásnak, bár milyen konglomerátumban is, előfeltétele. De ha ez nem szenved kétséget, ha ez a meggondolás létalapot ad a cseh katolikus egyesületnek Bukarestben, akkor kérdés; miért nem birta rá az illetékeseket egy ma- " gyár katolikus szövetség megalakítására a román fővárosban, ahol valószínűségi számítás szerint legalábbis harmincezer magyar katolikus él minden egyházi vagy felekezeti jellegű egyesületi szervezet nélkül. . Érdeklődtünk egy közismert bukaresti magyar katolikus polgárnál, aki több egyesületben játszik tevékeny szerepet, hogy mi ennek az oka? Ezt a választ kaptuk; — A múltban működött itt egy katolikus, magyar egyesület, de ez akkor Magyarország védnöksége alatt állott. Ma -az ilyesmi el sem 'képzelhető. Ahhoz pedig, hogy román állampolgárok kezdeményezésével lehetséges .legyen ,*egy ilyen alakulás, semmi remény nem volt egészen mostanáig, mert (Genf, május 15.) A Népszövetség tanácsa csütörtöki ülésén kimondotta, hogy a Magyarország szanálásának megkezdésekor kreált ellenőrző bizottság működését megszünteti. A bizottság működése abban a pillanatban szűnik meg, amikor a párizsi egyezmények a ratifikációk után életbe lépnek. Briand és Grandi szerda esti utolsó tanácskozása, beavatott körökből származó értesülések szerint eredménytelenül végződött. Francia részről az esti órákban úgy nyilatkoztak, hogy a genfi flottatanácskozások Briand és Grandi mai megbeszélésével végetértek és most már diplomáciai utón folytatódnak. Olasz részről sokkal pesszimisztikusabbak. A tanács utolsó ülése csütörtök délelőtt tiz órakor kezdődik. Grandi már délután elutazik Genf- böl, Henderson és Briand pedig pénteken reggel indulnak vissza Párizsba. Curtius német külügyminiszter pénteken hagyja el Genfet. A csiki magán- javak kérdését előreláthatólag a mai ülésen tárgyalják. A székelyföldi petíció nagy visszhangot kelt az európai sajtóban. Az Achtenbladed című stockholmi lap „Lelkiismereti kérdések a Népszövetségnél“ címmel foglalkozik a romániai székelyföldi petícióval, amellyel a Népszövetség mostan; ülésszaka előreláthatólag foglalkozni fog. A lap azt fejtegeti, bogy a romániai agrárbizottságoknak ebben az ügyben való működése beleütközik a trianoni szerződés határozataiba, ismerve azonban azt a módot, ahogyan az ilyen petíciókat a Népszövetség tárgyalni szokta, a székelyek nem sok reményt fűzhetnek lépésükhöz. Mégis ez esetben talán feltámad a Népszövetség lelkiismerete , és , visszaitéli a székelyek számára a tőlük elvett erdőterületeket. ‘ Nem írjuk ide az egész, — kissé rapszódikus — nyilatkozatot, amelyben itt-ott ugyan csillogott egy kis keserű igazság, de amelyet som eléggé indokoltnak, sem eléggé aktuálisnak nem minősíthetünk akkor, mikor alkalmas időpont kínálkozik, hogy harmincezer magyart kiragadjunk a szétbomlásból és minden szervezetnél bebizonyultan nagyobb kulturális erejű egyházi szervezetbe tömörit- sük. Szerencsére a polgárság más véleményen van, mint a bukaresti „magyar plébános”, akinek első sorban kellene itt cselekednie. Mint értesülünk, rövidesen küldöttség fogja felkeresni Cisar érseket, hójf^.adj.a beleegyezését egy bukaresti, magyar kato- lílfirs égy'éSnlét alakításába. Érdeklődéssel várjuk, hogyan fogja fogadni a magyar küldöttséget a cseh katolikus szövetség védnöke. A Messaggero hosszú cikkben foglalkozik az erdéijri magyar kisebbségnek a Népszövetséghez be nyújtott peticiójával. A közvélemény ismerteti Mi» gyarország déli határvidéki községeinek a XVII században a törökök elleni védelem céljából katö nailag megszervezett organizációját. A határőrvi dék. községeinek adományozott vagyonok, földek és erdők királyi elhatározással a községek kizárólagos tulajdonába jutottak. Az igényjogosultak túlnyomóan fenntartották a vagyonközösséget és ezek közül a naszódi és karánsebesi román, a csiki és háromszéki pedig magyar. A négy vagyonközösség eredete és jogi helyzete ugyanaz, mégis az Erdélyre és a Magyarországtól elcsatolt részekre vonatkozólag a román agrárreformtörvény úgy intézkedik, hogy csupán a naszódi román vagyonközösséget veszi ki a kisajátítás alól, mig a székely vagyonközösséggel szemben, kisajátítást engedélyezett, amely gyakorlatban egyenlő az elkobzással. A másik román vagyonközösség, a ka- ránsebesi, nincsen ugyan törvényben mentesítve a kisajátítás alól, de a törvény végrehajtása során teljes mentesítést nyert, mig a székely határőrezred leszármazottjainak vagyonát az utolsó darab földig minden ellenőriek nélkül kisajátították. A berlini Der Tag „A kisebbségek sanyargatása Romániában” címmel részletesen foglalkozik az erdélyi székelyeknek a népszövetségi tanácshoz intézett peticiójával. A lap megjegyzi', hogy a panasztevő székelyek kétségtelenül megállapítható magán vagyonáról van szó, olyan vagyontárgyakról, amelyeknek értékét már 1914-ben 106 millió aranykoronára becsülték. — Itt — mondja a lap — megint a kisebbség- védelmi szerződés flagráns megsértéséről s egyúttal minden kisebbség szempontjából alapvetően fontos kérdésről .van SZÄ minden iniciativa már csirájában szembe találta magát úgy az érsekség, mint pedig az állami hatóságok ellenzésével. Jávor Béla. Ma tárgyalják a Népszövetségben csiki msiániavafe iérdésit Briand és Grandi tárgyalásai nem vezettek eredményre p
