Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-02 / 98. szám
XIII. TßVF. 98. SZÁM. WkxxffsJtjmM gSSSa Elment a vonat! Nincs kellemetlenebb« kínosabb, bosszantóbb érzés, mint megérkezni nagy sietve az állomásra és látni, bogy a vonat, mellyel utazná akartunk, éppen kirobog az állomásról és már nem lehet felszállni. Ezért ajánlható mindenkinek, feo=y ne várién az utolsó pillanatig, hanem idejekorán váltson jegyet és foglalja el kényelmes helyét. — Epigy ne hagyja az utolsó pillanatra a jegyváltást Pataky Kálmánnak, a nagy vendégienoristának a Román Operában május 8-án tartandó vendégszereplésére, mert már nem lesz jegy, vagy ha esetleg lesz is, úgy az nem lesz megfelelő. Jó jegyekről már most kell gondoskodni, mert csak akkor lesz módjában nyugodtan élvezni a nagy művészt. A România Artistica színház- ügynökségénél (Főtéri kioszk az autóbusz megállónál) ahol a jegyeket árusítják hallhatók Pataky legújabb gramofon lemezei is, amelyeket, az ismert Dávid féle hangszerkereskedés, Sir. Memorandului, bocsájtoii rendelkezésre. Három hónap Oroszországban Mit tanulhat a romániai gazdasági termelés Oroszországtól ? — Az elhanyagolt tudományos kísérletek Romániában — Az orosz agrárkrízis — Hogyan készül Oroszország a kémiai háborúra ? — A Keleti Újság eredeti cikksorozatának ötödik közleménye — A mezőgazdaság krízise Pick Waldemar mérnek — ezt a témát 5 különben részletesen feldolgozta egyik romániai közgazdasági napilapban is — az ötesztendős orosz terv- gazdasággal kapcsolatosan érdekes következtetéseket von le Románia számára. — Milyen előnyöket jelentene Romániának — mondja és Írja, — ha egy ilyen ötéves programnak csupán kis töredékét valósítanák meg minálunk? Proporcionálisán Románia épelyan gazdag, mint Oroszország, de ettől eltekintve, a mi gazdaságunk értékesítésénél nem kell olyan hallatlan távolságé, kait áthidalni, mint ott. De nálunk hiányzik mindennemű program. Tizenkét évvel a világháború után vitatkoznak afelett, hogy vájjon az ország fejlődése a mezőgazdaság vagy az ipar föllenditésének irányában tartson? Helyes a racionalizálás, de agrárproduktumaink elhelyező piaca egyre kisebb, te-* hát kevesebb iparicikket kell beimportálnunk. Az importtól való függetlenitésnek elve a kommunizmusnak ellensarkára, a fasizmusra vezet át. Olaszországnak a háború után megkezdett indusa trializá- lása sem lebecsülendő teljesítmény. A legfelsőbb olasz gazdasági tanácsban összefutnak az indusz- triaiizálás szálai és Mussolininak e tekintetben vezető szava van. Ott is az indusztrializálás szilárd program szerint történik, a tudomány és az ipar legszorosabb együttműködésében. Miként Oroszország, úgy Olaszország sem támaszkodik csupán idegen tapasztalatokra, de részint uj utakon halad. Nálunk mindig hiányzik a pénz uj utak, kísérletek számára. Utalok például arra, hogy Pamfil professzornak nem sikerült a kísérletéhez szükséges eszközöket — a földgáznak kémiai értékeléséről ■volt szó — megszerezni. Még jellemzőbb az eset, hogy 4r. Gum annak, az ismert földgázszakértőnek, aki -bebizonyította, hogy a nyersvas-termelésnél a koksätati kitünően tudja helyettesíteni földgázzal, nos,, jţekj sem adatott meg, hogy ezt a Romániára oly jclcatőséges gazdasági tervet legalább embrionális, állapotban megvalósíthassa. Egy-két millió lejre Vcdt: szüksége és döntő eredményeket ért volna el. Da, mi inkább importáljuk a kokszot metal- orgikus célokra. Guman eljárása nem csupán nyersvasat, de egy kvalifikált nyersvasat eredményezett volna és épugy világhírre tett volna szert mint a svéd faszén-nyersvas eljárás. I A programon kivül hiányzik nálunk egy program alátámasztásául szolgáló statisztika, mert a mi statisztikánk nem egyéb, mint számoknak kritika nélkül való összehalmozása. Ha a statisztika számadataira akarunk támaszkodni, a legnagyobb tévedésekbe esünk. Egy gazdasági program felállításánál szükségünk van más államok statisztikájára és a termelési feltételeire. Itt van például Oroszország, amely letagadhatatlanul veszedelmes konkur- rense Romániának a faexport, terén. Nemrégiben is olvastam lapokban, hogy az oroszok mindig kalkulációs áron alul exportálnak. Ez tévedés. Oroszország üzemeiben a leghatározottabban kapitalista program szerint dolgozik. Oroszország már eddig el. érte az ötéves program szerint tervbe vett fater- melés 85 százalékát és a tovább folyó inechanizálás, valamint az orosz kereskedelmi flotta kiszélesítése jelentékenyen csökkenti az árakat és fokozottabb mértékben fogja növelni a faexport lehetőségét. Amint említettem, a jelenlegi orosz termelési rendnek legnagyobb nehézsége a mezőgazdasági termelés terén keresendő. Hogy megérthessük a jelenlegi helyzetet, tudnunk kell, hogy az 1906 évi Stolypin agrárreform szerint a földnek 90 százaléka már a parasztság kezében volt és csak 10 százalék volt nagybirtok. Ez a tizszázalék az össztermelésnek egyharmadát termelte ki. E tízszázalékos nagybirtok-kvantumot a bolsevista forradalom után néni osztották szét a parasztoknak, de mint állambirtokot kezelték. Az állambirtok kezelése tekintetében az organizáció teljesen csődöt mondott. Ezért volt szükség gabonarekvirálásra és mert a parasztság visszautasította a. rekvirálást, a termelés visz- szament. A mezőgazdasági termelés fiaskója tekintetében nemcsak a rendszer hibás, hanem az orosz muzsik is, az emberanyag. Nagy Péter óta hiába kísérelték meg eui'ópaizálni a parasztságot és öntudatos társadalmi réteggé kitermelni. A paraszt közömbös maradt és már a Stolypin-reform után, amikor földhöz jutott, sepr.igyekezett többet termelni, mint »menynyire szüksége volt. Lenin politikája odairányult, hogy a mezőgazdaságot nem szabad kollektivizálni, a földtulajdont meg kell hagyni, de a szovjetvezetők újabb koncepciója szerint az a helyesebb, ha a parasztságot termelő szövetkezetekbe fogják össze, az úgynevezett Colhosba, amely traktorokkal és egyéb mezőgazdasági műszerekkel van ellátva. Ezzel az elfátyolozott kisajátítással szemben berzenkednek a nagy-parasztok, az úgynevezett kulákok, akik nem akarnak mezőgazdasági napszámossá ledegradálódni és ragaszkodnak a magántulajdonhoz. Lehet kifogásokat emelni az orosz nagybirtoktermelés rendszere ellen, de bizonyos, hogy csak a nagyüzem képes a kőkemény steppék talaját megdolgozni, mert a kisparaszt, akinek még lova sincs, csupán egy-két rosszul táplált tehene, egyáltalában nem gondolhat arra, hogy földjét idejekorán hozadékké- pessé tegye. A „buza-gyárak“ álma A mai Oroszország az egyetlen alkalmas mezőgazdasági formának a nagyüzemet, a „búza-gyárakat” tekinti és rendületlenül hisz abban, hogy megfelelő technikai felkészültség birtokában Oroszország ismét exportképes lesz és megszerezheti magának az európai piacot. Pick Waldemarnak meg van a véleménye az orosz hadiiparról is. Sokat nem tud, mert külföldi számára majdnem lehetetlen a bepillantás. Orosz állampolgár is csak a legfelsőbb katonai hatóság engedélyével léphet be azokba az üzemekbe, ahol például a klohrt állítják elő elektromos utón. Slavinsban van egy gyárüzem, amely XX. számmal van megjleölve, ahol kizárólag a hadianyagot gyártják ós ahol még az ottani lakosok sem tudják, hogy tulajdonképpen mi az, amit fabrikálnak. Ez a XX. száift aM sejteti meg, hogy legalább is húsz hadiüzem működik az országban. Miután az orosz kémikusok kitünően vannak kiképezve, biztosra vehető, hogy a kémiai háború problémáját a legenergikusabban és hatásosabban igyekeznek megoldani. A legkisebb orosz faluban is ott a katonaság. Minden gyárnak katonai védelme van. A katonaság jól van felöltöztetve, a' tüzérség kitünően ellátva, amennyire meg tudtajn ítélni, az orosz hadseregben van diszciplína. A kétesztendős katonai szolgálat általános. A tisztikarban is sok a kommunista és különösen a magasabbrangu tisztek között, mert ezek a kommunizmusnak köszönhetik karrierjüket, A vasúton megismerkedtem egy huszonnyolcéves tá homokkal, egy más alkalommal egy hasonlókorú ez redessel. Oroszország, a. határait jól megerősíti, en nek bizonysága, hogy Uraiban tartózkodva, a kínai ■ orosz feszültség idején sohasem láttam katonai szál litmányokat, amiből azt kellett következtetnem hogy a keleti garnizonokban rengeteg katonaság ál lomásozliatik. Legközelebbi, egyben befejező cikkünk tartalma: Hogyan választanak Oroszországban? — A politikai jogok érvényesülésének kulisszatitkai. — Az orosz lakosság hangulata.- -----------------------------------— -1 Izgalmas jelenetek játszódtak le a Macsek-pör tegnapi főtárgyalásán (Belgrad, április 30.) A Macsek-pör szerdai tárgyalásán isimét rendkívül heves jelenetek játszódtak le. Kétszer is olyan tumultus támadt a tárgyalóteremben, hogy az elnök csengője semmit sem használt és a, rend csak hosszabb idő után állott helyre. Osulics védőügyvéd arra a körülményre hívta fel a bíróság figyelmét, hogy a liorvát hüségdelegá- ció vonatát a merénylők a vádirat szerint november huszonkettedikén akarták volna felrobbantani, noha az egész küldöttség terve csak november huszonnyolcadikén született meg. E különös anakronizmusról a védő felvilágosítást kért az elnöktől. A kérdés körül Osulics és az államügyész között heves ösezeszólalkozásra kerül a sor. A teremben ideges feszültség terjed szét. Az állam ügyész-azt hangoztatja, hogy a védők -lebeszélték a vádlottakat a felelősség vállalásáról és a beismerésről. Erre irtózatos lárma támad, a védők felugrálnak és karban -kiáltják, hogy hiszen a bíróság azt sem engedi meg, hogy a vádlottakkal beszéljenek és követelik, hogy az ügyész vonja vissza kijelentését. Trumbics az elnök felé kiált s az elnök hiába rázza csengőjét, a zaj nem akar lecsendesedni. Miután az elnök az államügyészt -megrója előbbi kijeién tésééyt, az még idegesebb lesz, izgatottan felugrik és egy levelet mutat az elnöknek, -amelyet szerinte Bernardies a fogházból irt Hadzsijahnak s ebben arra biztatta, hogy csak azt vallja be, amire corpus delicti van s lehetőleg mások vétkeit is vállalja magára. Bernardios: Közönséges rendőrfogás. Soha ilyen levelet nem irtani. A level a rendőrség munkája, amivel újabb gyanúba akarnak keverni. Újból nagy kavarodás'keletkezik, a vádlottak és a védők az öklükkel verik a padokat és az elnök csengője csak nagy- nehezen tud rendet teremteni. Hadzsija vallomása során ki jeleníti, hogy a zágrábi pokolgépes -merényletnek csak demonstrativ jellege volt. A rendőrség -tőle is ki akarta csikarni, hogy terhelő v-allom-ást tegyen Macaekre s ezzel szemben megígérték neki, hogy enyhe büntetést fog kapni. T-iz órakor kezdte meg a bíróság a harmadik vádlott, Frauetics kihallgatását, aki ellen az a-vád, hogy ő szerezte be a robbanóanyagokat. Franetics hangoztatja, -hogy' a robbantásoknak csak demonstrativ jellege volt. Az elnök közben megkérdi tőle, hogy miért akartak merényletet elkövetni a hüség- dclegá-ció vonata ellen, hiszen ez a delegáció csak a szerb-horvát jóviszonyt .akarta szolgálni. Franetics a kérdésre nevetve válaszol: — Ismerjük egymást már tíz óv óta. _____ Keresünk megvételre száraz tölgy, juhar, gíúSlthükk deszkát vagontételben. Fiatal gyakorlott kárpitos segédek SeSwéSetnek. Sz£í.ei'j és Háti f5ó32y.-T.-nál, Targu-lflujossn
