Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-09 / 80. szám

„eiett Vjsá. ■Kolozsvár Kéz. előfizetés belföldön : * I, évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. C h j-KcIcis vár, 1930. április 9. SzCZdiă ORSZÁGOS MAGYARFÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivataL.Piata Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5—08, 6—94 ELŐFIZETÉS MAGYAliOBSZAGON; 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő negyedévre 15 pengő. A diktatúra fantomja Egyik bukaresti lap érdekes képet közül. A sarló és a kalapács szimbolikus jelvényét bárom tábornoki kard erőteljesen szúrja keresztül. Mondanunk sem kell, hogy ez a lap a: Viitorul, a ^liberálisok házi közlönye. A liberálisok megyé- ről-megyére állitják fel a lármafát. A jelenlegi kormányzat, amely egy Steret melengetett a keblén, — mondják — tovább nem tarthatja, magát. Az „erős kéz“ politikájának kell ezentúl érvényesülni. Tehát a liberálisok? ők mindenesetre ön­magukban látják egy uj és boldogabb korszak nemtőit. Igen ám, de a helyzet valahogyan más­képen alakul. Pamfil Scicaru, ez a félelmetes tollú zsurnaliszta azt Írja, hogy „nálunk ma már senki sem hisz a pártokban. Úgy látom, el­kerülhetetlen: a politikai pártok hosszas szabad­ságolása és a katonai diktatúra.“ Vagy talán a liberálisok plattformján egyet jelent e párt a tábornoki kardokkal? Áverésen: tábornok ugyan, de nem liberális. Az ő pronun- cia-amnetója szerint, amelyet tegnap adott ki Turnuszeverinbe való visszautazása előtt, távol­ról sem Bratianuék kezébe kell visszaadni a i talmat. Ha nem jöhetnek vissza az avereseánu- sok, úgy „minimumra kell leszállítani annak a lehetőségét, liocrv a választótestület akaratát túl­ságosan értékeljék; a választók ártalmas befolyá­sának véget kell vetni.“ Vég-elemzésben mégis egyetértenek a liberálisok az avereseánusokkal. Ha ők nem jöhetnek, ne jöjjön senki. A nem­zeti parasztpárt likvidálása megéri nekik az áldo­zatot még akkor is, ha a demokráciának, a parla- mentárizmusnak a fejébe is kerül. Húzzák hát a harangot a katonai diktatúra érdekében, mérgezik az atmoszférát egy fas­cista fantom előhívására, nem törődve azzal, hogy már csirája is ilyen természetű propagan­dánál: nagy veszedelmeket rejt magában. Dikta­túra? Igen, volt egy időpont az európai parla­mentek korszakában, amikor divatos volt ez az ujíajtáju kormányzási rendszer. Diktatúra volt Spanyolországban, megbukott, Litvániában, meg­bukott, Görögországban, megbukott. Diktatúrá­kat emlegettek Franciaországban, Németország­ban is, de még a legszélsőségesebb elemek is be­látták, hogy a diktatúra talán alkalmas lehet rendcsinálásra ott, ahol szubverziv elemek érvé­nyesülése küszöbön áll — mint például Olaszor­szágban volt, — de semmiesetre sem alkalmas gaz­dasági, pénzügyi problémák tartós megoldására, még Olaszországban sem. Egyenesen nevetséges azt állítani, hogy Románia kommunista propa­ganda miatt nem képes előremehni és boldogulni. Hol van Románia azokhoz az államokhoz képest, amelynek parlamentjében nap-nap után kom­munista parlamenti csoportok vannak és mégse dől össze a világ? Vagy talán az a baj, hogy a nemzeti parasztpárt visszaélt hatalmával? Meg kell állapítani, hogy viszonylagosan ez a kor­mány vitte keresztül a leglclkiísmeretesebben a szabad választásokat, ez a kormányzat sem tért el egy jottányit sem a „nemzeti szempontok ér­vényesítésétől“ és ezt a kormányt sem lehet megvádolni azzal, hogy túlzásba vitte volna az engedékenységet a kisebbségekkel szemben. Nem, Romániának semmi szüksége sincs, hogy a diktatúra hagymázos álmát vetítsék a horizontra. Romániának súlyos gazdasági és pénzügyi bajai varrnak. De ennek megoldására nem okos javasszer a demokrácia legyilkolása. Sőt meg lehet’ jósolni, hogy diktatúra esetén, bármilyen oldalról is jöjjön az, bármilyen társa­dalmi kategória tartsa is a kezében, az ország gazdasági és pénzügyi válsága csak dagadni fog. A besszarábiai oroszlán kíméletlen harcra hívta fel híveit Stirbeyvel kötött állítólagos paktummal vádolták meg Steret, de a vádat egy miniszter megcáfolta — Három nap óta izgalmas jelenetek között folyik a öesszarábiaiak gyűlése (Bukarest, április 7.) A besszarábiai képvise­lők és szenátorok s a nemzeti parasztpárt besszará- bita-i megyei tagozatainak vezetői a Stere Constantin lemondása utáni magatartásukról három napon, át tárgyaltak. Politikai magatartásuk problémájában még nem tudtak dönteni, de tanácskozásuk, szenve­délyes vitáik felé fordul az egész politikai közvéle­mény érdeklődése. Szombaton éjjel az értekezleten Codreanu ka­marai alelnök, Stere lelkes hive tartott beszédet. Kijelentette, hogy véleménye szerint a besszará- biaknak a Stere-esctből le kell vonniok a maguk számára a konzekvenciát, követni kell vezérük pél­dáját, hogy megmentsek a demokratikus elveket. Pan Halira hess ivábíai miniszter annak a véleményének adott kifejezést, hogy Stere lemondá­sa hibás cselekedet volt. A besszarábiaiknak a kér­dést nemcsak személyi,' hanem politikai szempont­ból is meg kell vizsgálniok és nem hozhatnak elha­markodott határozatot. Pelhivas a- narcra Stere hatalmas beszédet mondott. Rámutatott azokra a hibákra, amelyeket szerinte a kormányra- jutás óta a nemzeti parasztpárt elkövetett. Maniu határozott alternativa elé állította, őt, amikor azt mondotta, hogy’ vagy a kormány’ mond le, vagy neki kell távoznia a pártból. Kéri híveit, hogy legjobb ’lelkiismeretűk szerint cselekedjenek. Ö a sir szélén érzi már magát, de azért el van határozva, hogy tovább folytatja a harcét. Akik melléje állanak, azoknak tudniok kell, hogy nagy áldozatot hoznak, mert a harc kíméletlen lesz. A tanácskozások vasárnap tovább folytak. Dél­előtt Leanca kérte a bcsszarábiaiak-at, hogy álljanak Stere mellé, mivel az ügyben Besszarábia becsületéről van szó. Bogon, volt miniszter ezzel szemben azon a vélemé­nyen van, hogy a Stere-ügyből nem kell ilyen nagy prolémát csinálni. Elhangzik a vád Pan Halipa besszarábiai miniszter kéri az érte­kezletet, hogy hívják meg az értekezletre a kor­mány egyik tagját is. Információi szerint Mauiunak bizonyitélcai vannak arra, hogy Stere azért akar pártot alakítani, hogy az­után Stirbey herceg segítségével megbuk- tasssa a kormányt. A vasárnap délutáni tanácskozáson a kormány tagjai közül Mártó miniszter meg is jelent a Metro- pol szállóban, a besszarábiai értekezleten. Kijelen­tette, hogy nem tud azokról a tervekről, melyeket Pan Halipa felhozott és amelyekről Maniunak állí­tólag bizonyítékok lennének a birtokában, ellenben megerősítette azt, hogy a miniszterelnök valóban kérte SterétőL, hogy mondjon le. Nagy elismeréssel nyilatkozott a bcsszarábiaiak vezéréről és kérte a jelenlevőket, hogy jól gondolják meg, mit kell ten- niök. Egymást cáfolják a miniszlterek Pan Halipa miniszter « Mirto miniszter felvi­lágosításaival nem volt megelégedve és a kormány egy újabb tagjának Aeghivását kérte, azt állítva, ltogy más miniszterek többet tudnak mondani. Stero újból besz/édet tartott. Hangoztatta, hogy ez az egész vád azokból a bizonyos körökből származik, amelyek nincsenek megelégedve a bessz­arábiaiak magatartásával. Maniu a Bratianu-fél* módszereket akarja .alkalmazni és a besszarábiaiak, ha kapitulálnak, el lehetnek készülve arra, hogy a kormány be fogja vezetni az ostrom- állapotot. Hétfőn délelőtt 10 órakor gjiiltek össze újból a besszarábiaiak s az értekezleten ez alkalommal a kormány részéről Madgearu miniszter vett részt. Szakadás várható Madcearu nagy-beszédben számolt be a párt elnöki tanácsán történtekről. Délután folytatódtak a tárgyalások, amelyek a jelen pillanatban, még tartanak. Valószínű, hogy a besszarábiai csoportokét részre szakad, egyik része bennmarad a nemzeti paraszt­pártban, a ’másik azonban kilép. A kilépők, akik között van Andrei kamarai alelnök is. mandátumaikról nem mondanak; le. A parlament­ben maradnak és ellenzéki csoportként feltámaszt­ják a régi besszarábiai parasztpártot. Két miniszter fejét is követelik a liberálisok A Viitorul cikkben foglalkozik a politikai hely­zettel. Hangoztatja, hogy a Stere lemondatásával M.sţtiin nem oldotta meg a problémát. Az operai in­cidens következtében le kell mondani Costaehescu 'és Raducanu minisztereknek is, akik határozottan Stere mellé állottak. Lényeges közeledés a keleti Jóvátétel! értekezleten BeSh*era szerdára MussoJím látogatására Rómába utazik (Párizs, április 7.) A Journal közlése sze­rint- a keleti jóvátételek szakértekezletén az el­lentétek enyhültek s a cseh és a magyar állás­pontok között lényeges közeledés tapasztalható Általános a felfogás, hogy a konferencia tár­gyalásai e hét végén véget érnek ünnepélyes ülés­sel, amelyen a megegyezéseket meg fogják erő­síteni. Bethlen magyar miniszterelnök ma éjszaka visszaérkezett Párizsból Budapestre. Kijelentet­te. hogy a tárgyalások Párizsban a hét végéra feltétlenül megegyezéssel fognak véget érni. Bethlen csak pár napot időzik otthon, mert szerdán, kinint már régebben megígérte, Musso­linit fogja meglátogatni Rómában. Mai számunk Î2 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents