Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-07 / 79. szám

A munkaügyi mlmszteríuzn az építkezések előmoz­dítására törvénytervezetet készíttet Olcsó amortizációs kölcsön a tisztviselők és nyugdíjasok részére Remény van arra, hogy az épitő-ipar válsága megszűnik (Kolozsvár, április 5. Nemrégen a munkaügyi minisztérium figyelemreméltó törvénytervezetet ké­szített. Egy önálló építési intézmény létesítését vet­te tervbe, amely szerint a tisztviselők és nyugdíja­sok részére olcsó amortizációs kölcsönt nyújtana, hogy igy részben a lakásinisérián enyhítsen, rész­ben pedig a lakbértörvény megkötöttségét felszabadítsa. Az uj törvénytervezetet megküldötte hozzászó­lás és javaslattétel végett az összes érdekelt kép­viseleteknek,' intézményeknek, köztük a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarának is. A munkaügyi mi­nisztérium elgondolása szerint az államilag támo­gatott intézményt minél előbb meg akarja valósí­tani, hogy még a folyó évi építési kampányban már aktiv szerepe legyen, ügy vagyunk értesülve, hogy április hónap folyamán a törvényi tervezetet a kamaráhas benyújtják és annak letárgya- lása ntán egy hónap alatt megalakul az ál­lamilag támogatott építési részvénytársaság. A munkaügyi minisztérium törvénytervezete két tipusu házat állapit meg. Az első, amelyet a terve­zet'polgári típusnak nevez, három szoba, konyha, fürdőszoba, éléskamra, pince, padlás és fáskarnrá- ból áll. A második pedig hat szobás és mellékhelyi­ségeket vesz alapul. A polgári ház felépítésénél nyolcvan négyzetméter területet, a másik háztípus felépítésénél pedig száznegyven négyzetméter terü- • letet vesz alapul. Az uj intézmény harminc évig 'terjedő amortizációs kölcsön utján, telekátengedés, a ház felépítése, vagy pedig meglévő épületek fél­behagyása utján gondolja a tervet megvalósítani. A tervezet előnyt biztosit azoknak a számára, akik már tolekkel rendelkeznek. A aegédkezés sorrendje a következő: állami, megyei és községi tisztviselők, állami, megyei és községi nyugdíjasok, hadirokkantak és hadiözvegyek, az állami, megyei és községi műhelyekben alkalmad zott iparosok és munkások, magán alkalmazottak és több más foglalkozású polgári egyének is. Az egyik feltétel szerint csak azok tarthatnak igényt az amortizációs kölcsönre, akik évi 150.000 lej, illetve 400.000 lejnél nagyobb jövedelmet nem tódnak fel­mutatni. Az első csoportban polgári tipusu, a máso­dikban pedig a nagyobb tipusu házra tarthatnak igényt. A folyósítandó amortizációs kölcsönt bár­minő évre nyújtanák. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara a tör­vénytervezetet a helyi ipartestületnek is leküldötte véleményadás és javaslattétel végett. Az ipartestü­let vezetősége már foglalkozott a javaslattal, az épí­tési akciót helyesnek és alkalmasnak tartja arra, hogy az építkezések fellendüljenek. Ugyanakkor pe­dig kifogást emel azon intézkedések ellen, amelyek gátat vetnek a szabad konkurrenciának és ajtót nyitnak az esetleges kartellalakulatoknak. A kis­iparos szövetség biztosítani akarja az épitő iparo­sok részére a szabad versenyt és a. középitkezések- bon való részvétel jogát. Tekintettel a mai súlyos gazdasági viszonyokra, egy harmadik épülettipust is ajánl, a két szoba konyha és mellékhelyiségből álló házépítés beállítá­sát, ugyanakkor pedig a jelenlegi háromszobás ti­pusu épület felépítését kilencven négyzetméter terü­letre javasolja. Foglalkozott a kamatláb kérdésével is. Azt javasolja, hogy a kedvezményes kamatláb maximum nyolc-tiz százalékig terjedjen. A törvény- tervezet által javasolt adókedvezménynek a kiszé- lesbbitését kivánja minden olyan épületre, amely az építési rendelet szerint épült fel és a mérnöki hi­vatal által, mint ilyent, jóváhagyatott. Az ipartestiilet a kölcsön biztosításánál java­solja, hogy ne csak az ókirályságban érvényes pol- • í ri törvénykezés alapjait vegyék figyelembe, ha­nem a csatolt területeken érvényben lövő és idevo­natkozó törvényeket is. Különösen hangsúlyozza, bogy a munkaügyi minisztérium a törvény megalkotásánál garanciákat nyújtson arra, hogy az építkezési munkálatokat csak olyan építőiparosok vállalhasuák ét végezhették, akik iparengedéllyel bírnak. A munkaügyi minisztérium törvénytervezeté sok tekintetben hézagos, de az esetleges megvalósu­lása nagymértékben hozzájárulna az építkezések fellendítéséhez. Ha azonban ez a hivatalos jellegű és állami ellenőrzés alatt álló intézmény momentán nem tudná megszüntetni az építőipar válságát, arra mindenesetre alkalmas volna, hogy az uj intézmény­nyel kapcsolatosan a bel- és a külföldi bankok amor­tizációs kölesönöket ajánlanának és egy olyan álta­lános építkezési kedvet támasszanak fel, ami nem­csak a tűrhetetlen lakásmizériát oldaná meg, ha­nem a kátyúba jutott éoitőiparon is hathatósan se­gítene. A kisiparos tiszta Jövedelmének 75 százalékát adóba kell hogy fizesse Újabb kampány a forgalmi adó ellen — Tiltakozó gyűlések lesznek az egész országban (Kolozsvár, április 5.) Már több Ízben foglal­koztunk a horribilis forgalmi adó kivetésekkel és az ott mutatkozó szabálytalanságokkal. Most a kisipa­rosok részéről újabb országos kampány indul meg, amelynek az élén a kisiparosok szövetsége áll. A kisiparosok szövetsége felszólítást intézett az összes fiókjaihoz, hogy minden városban, községben tiltakozó ülé­seket, demonstrativ összejöveteleket tart­sanak a forgalmi adó ellen és mindenültt csatlakozzanak a jasii fiók által készített memorandumhoz. A jasii gyűlés éles tenorban foglalkozott * for­galmi adónál mutatkozó visszásságokkal és szabály­talanságokkal és rámutat arra a tarthatatlan álla­potra, amelybe az egész ország kézmüiparossága került. Egy érdekes statisztikát és egy jellemző pél­dát tartalmaz a jasii memorandum, amely pontos, számszerű adatokkal bizonyítja, hogy a kisiparos tiszta jövedelmének het­venöt perccntjcrt adóba köteles fizetni. Névleg megjelöli a« egyik iparost, akinek az adókivetőbizottság évi 40.000 lej tiszta jövedelmet állapított meg. Bebizonyítja azt, hogy különböző állami illetékek cimén jövedelmének az ötven száza­lékát, ehhez pedig hozzászámítva a különböző vá­rosi taxákat, betegsegélyzői dijakat, ipartestületi és egyéb kötelező járulékokat, amik szintén huszonöt százalékot tesznek ki, tehát a tiszta jövedelmének hetvenöt százalékát adókba és illetményekbe fi­zeti be. Ezek igy leírva hihetetlenek. De a- kolozsvári iparosok közül bárki adatokkal tudja bizonyítani, hogy nemcsak Jasiban, hanem Kolozsváron is ha­sonló a helyzet. Sőt, Kolozsváron még rosszabb, mert az itteni adókivetőbizottságok a tulmagas adók ki­vetésénél versenyen kivüi állnak. Joggal tehetjük fel tehát a kérdést: miből fedezi a kisiparos az anyag Jubilál & munkaügyi minisztérium. Most éppen tiz esztendeje, hogy Romániában a munkaügyi mi­nisztériumot megszervezték. Ez alkalomból nemcsak a minisztérium maga, hanem annak a hatásköre alatt, álló hatóságok, testületek és igy köztük az ipartes­tület is díszközgyűlést tart. Kik nyertek az aradi fodiászversenyen? Nem­régen zajlott le Aradon a fodrászok második fésü- lési versenye, amely iránt nagy érdeklődés nyilvá­nult meg. A versenyen, amelyet az aradi Iparosott­hon disztermében tartottak meg, Trancu Jasi volt munkaügyi miniszter is megjelent. Budapestről Vá­gó Viktor, mint a mesteriskola elnöke és Krániez .árpád vettek részt a versenyen. A vizondolálási versenyen az első dijat Eipert Fidel nyerte meg. A 'második dijat Ardelean Gheorghe bukaresti fodrász, a harmadikat pedig Szabloczky Kálmán vitte el. A modern frizuraversenyben az első dijat ugyancsak árát, munkabért, saját megélhetését és más kiadá­sait? Ha a nyers jövedelemből csak huszonöt szá­zalék marad meg, akkor nem lehet csodálkozni azon, ha az utolsó esztendőkben az egész iparos társada­lom gazdasági lejtőre jutott <és ma már tömegesen adják vissza iparengedélyüket. Ez annál szomorúbb, mert régebben a becsületesen dolgozó iparos egy kis polgári vagyont gyűjtött össze, de az utóbbi években elveszített« és most nincs más kivezető ut, mint a kivándorlás, vagy uj pályaválasztás. Az iparos szövetség kolozsvári fiókja az orszá­gos szövetség felhívására április 6-án az ipartestii- let közgyűlési termében tiltakozó gyűlést fog tar­tani, amelyre Bemcsak a tagokat, hanem az egész kézmüiparosságot szívesen látja. Itt említjük meg, hogy az iparos szövetség jasii fiókja a memorandumban javaslatot tesz a forgal­mi adótörvény 9. paragrafusának a módosítására. Ennek a módosító javaslatnak az értelmében arra kéri a pénzügyminisztert és az illetékes szakminisz­tereket, hogy kistermelőknek tekintessenek azok a kis- és kézmüiparosok, akik műhelyeikben öt-tiz ló­erős erőfejlesztő gépnél nagyobbat nem alkalmaz­nak, 10—25 munkásnál többet nem tartanak, vagy azok, akik 100.000 lej, vagy annál kisebb jövedelem után vannak megadóztatva. Erre azért van szükség, mert ezek a kategóriák a forgalmi adó alól mente­sítve vannak. Vasárnap nemcsak Kolozsváron, ha­nem az ország többi városaiban is tiltakozó gyűlé­sek lesznek és valószínűnek látszik, hogy a kormány, illetve a pénzügyminiszter b# fogja látni a kézmü- iparosság jogos követelését és a forgalmi adótör­vény sérelmes intézkedéseit vagy megváltoztatja, vagy méltányossági szempontok alapján módosítani fogja. Nagyon sürgős a törvény megváltoztatása, mert attól lehet félni, hogy ha a kormány sokáig késedelmeskedik, akkor későre jön a segítség és a kézmüiparosságot már nem lehet megmenteni az anyagi katasztrófától. Eipert Fidél, a másodikat Ardelean Gheorghe, a harmadikat pedig Fehér Lajos nyerte. A fantázia frizuraversenyben 1. Ardelean Gheorghe, 2. Fehér Lajos, 3. Szabloczky Kálmán, a mesterversenyben pedig Eipert Fidél, Vogel József, Engelhat Lajos stb. tűntek ki. A paplanos iparosok panasza. Ismeretes, bogy a paplanos ipar az utolsó években nagy válsággal küzd. Ehhez nagy mértékben hozzájárul az a körül­mény, hogy a paplanos kereskedők nem szakiparo- ; okkal, hanem alkalmi munkásokkal dolgoztatnak, kontói munkákat végeztetnek. Most a paplanos ipa­rosok panasszal éltek a kolozsvári ipar és kereske­delmi kamarához, amelyben elpanaszolják sérelmei­ket és büntetőszankciókat kérnek arra az esetre, ha a nyitott kereskedések a jövőben is kontárokkal dol­goztatlak. TUDJA-E ÖNT? hogy minden percnyi halogatás hely­rehozhatatlan veszteséget és lelkiisme- reifurdalást okozhat, ha azonnal meg nem vásárolja az Áj bins* isswSe által is garantált és ma még minden nyílt üztetkalyi&dgüon 100 leiért kapható Közkárbáz sorsjegyet, amely- lyel május 2 'ü--án megnyerheti az 1 mSSSió lei főnyereményt és bol­doggá teszi cnma^át és családját. Központi iroda: Cluj-Kolozsvár, Piata Unirii (volt Főtér) 20 szám, ahonnan utánvéttel is rendelhető sorsjegy.

Next

/
Thumbnails
Contents