Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-05 / 77. szám
2___________________ ■■tfi.>illuá^w>jrcccaBwwtPs»gEaaBS555g»5p65Swa5E^ Brüning A német birodalmi gyűlésen lezajlott az nj kormány nyilatkozata feletti vita és 35 szavazat- \ tai elvetették a beterjesztett bizalmatlansági indítványokat. Pillanatnyilag tehát szilárd a helyzet Németországban. Viszont a kulisszák mögött mindenki ngy tudja, hogy a Bvüning-kór- mány uralma rövidólétíi lesz és már júniusban kiírják az uj választásokat. Lélektanilag megérett Németország az erők átcsoportosítására. A veimari alkotmány életbelépése^ óta minden kormány teng-lcng, egyik sem találja meg á cselekvéshez szükséges biztosságot. A pártok — különösen az utóbbi években — kivétel nélkül ingadoznak programvállalás tekintetében és önmagukba véve is belső vál- j Ságokon mennek keresztül. A német nemzeti párt ! kettészakadt. Törés mutatkozik a német néppárt- j ban is, amely Stresemnnn halála óta tanácstalanul áll az eseményekkel szemben. Amikor külpolitikai kérdésekről van szó, támogatja a szociális álláspontot, együtt működik a szociális- táknak számszerűleg is legnagyobb parlamenti csoportjával,- amikor pedig a nagyiparost érdekeket kell megvédeni, akkor összefog a nemzetiek jobboldali árnyalatával, — a szocialisták ellen, igy legutóbb is, amikor az adóíerheknek a fogyasztókra való áthárítását, tárgyalták a parlamentben. A válság hulláma rezeg végig a szocialista párton is, amely ugyan egységes, de amelynek nehéz elhíttárolni érzelmi frontját, vitális munkásproblémákban a kommunista párt célkitűzéséitől. Minden part önmagába véve a koalíciós rendszernek egy képlete és ez a „koalíció“ épp úgy az erők lekötését jelenti a különböző politikai pártokban, mint amennyire az erők lekötését jelenti magában a kormányban is. • Az uj kormány is, amely kikapcsolta ft. szociáldemokrata pártot, koalíciós alapon került ősszé. Ha é koalíciónak egyszóval ákarnók jeli lemezni alaptónusát., azt kellene mondanunk: neokonzervativ. A spektrum szétbontása után ugy^ tetszik, hogy a kormányzatnak vezető szólamát a céhtrunípárt fogja, megadni. A centrum- párton nagy felelősség nyugszik, mert a Müller- kormány bukását is 6 idézte elő. A centrumpártnak legmarkánsabb egyénisége az uj kormányzatban kétségtelenül Brüning, akiről azt mondják, hogy „megszállottja annak a politikai játéknak, amely nem fogad el szabadságot a világtörténelemtől.“ Nem primadonna, szürke egyéniség és külseje — télen-nyáron állandóan fekete redirigotéban jár — elárulja karakterének egyvonaluságát. Ha Brüning saját egyéniségének a szavára hallgat, jobboldali irányba lendíti az ingát, viszont nem felejtheti el, hogy a centrumpfírt a legheterogénebb elemekből áll: nagyiparosok és munkások egyformán helyet foglalnak e táborban. Brüningnek súlyos természetű gazdasági problémákat kell megoldania, függő adózási és vátiülehézségeket kell rendbö- hozni, tenni kell valamit a munkanélküliség kérdésében, amely viszonylagosan a legnagyobb minden európai és Európán túleső állam közöttMásik, érdekes figurája az uj kabinetnek Schiele, aki szökevényé a német nehizéti pártnak, amennyiben e párt engedélye nélkül foglalta el a felajánlott miniszteri tárcát. Politikai elképzelésének középpontjában a német parasztprobléma áll és ő volt egyik megteremtője az úgynevezett. „zöldfrontnak“, a német mezőgazdasági organizáció egységfrontjának. Néhai pártjában ő képviselte a mérsékelt elemet, élesen szembe szállva a párt Ohtnanjával, Hugenberg nagyiparossal, viszont Hindénburgnak bizalmi embere és ez többet ér Hugenberg minden baráti nagylelkűségénél. Homo novus a kormányban fíredt Viktor professzor ur, a háromszoros doktor, aki körülbelül húsz évvel ezelőtt került be „szabad konzervatív“ programmal a parlamentbe. Az első tiz évben meglehetősen ismeretlen egyéniség. A világháborúban súlyosan megsebesült, a második tiz évben pártvezér, á mindinkább előtörő ..Wirtschaftspartei“ vezére. Jó jogásznak mondják, energikus politikusnak s az égész német politikai élet egyénileg kiváló nyereségének tartják. Legfiatalabb tagja a kormánynak Trbviraiuis, aki Hugenberg karján lépett be a nagy politikába. Eredeti mestersége: tengercszkapitány. A leszerelés után egy mezőgazdasági karnarának lett a di reirt or a. Ö iS szakadárju á német nemzetieknek, ö is egy uj párt élén áll, amelyet úgy hivoai, hogy Voikskonzervativ partéi. Belügyminiszter-bek a centrumpárti Wirtet I9S ZIII ßVF. 77. SZÁM. kísérlete nevezték ki, a páneurópai apostolt, aki pártjában a tiszta humanitárius elemet képviseli. Külügyminiszter ezúttal is Curtius és pénzügyminiszter ezúttal is dr. Moldenhauer, a nagyipar exponense a kormányban. Érdekes figurája a kormánynak dr. Stegerwald, a keresztény szak- szervezeteknek a vezére, aki a kormánynak ebben az Összetételében feltétlenül baloldalinak számit. Stegerwald semmiesetre sem fogja zavarni a vizeket, sokkal keményebb dió lesz az említett' Schiele, aici a kormányt egy nehezen keresztülvihető agrárprogrammal terheli meg. Markánsabb név a kormányzatban Dietrich neve, aki gazdasági miniszter és kancellárhelyct- tes. Dietrich a bársonyszék gyönyörét nem első ízben ismeri meg. Egy időben ő volt a „táplálkozási“ minisztérium vezetője és a lapok azt mondják róla, hogy igen praktikus gondolkozáséi férfiú. Szóval: kifelé elég tetszetős kormány, csak az az eredendő hibája, hogy a kormányzatban helyetfoglaló férfiak nem hagyják egymást dolgozni s ez még nagyobb baj, mintha kívülről zavarnák meg őket. Tulajdonképpen a Brüningkormánynak fő feladata — az elhangzott programbeszéd szerint — a nemzetközi megegyezéseket lojálisán keresztülvinni és Németország viszonyát a további államokhoz fokozatosan kiépíteni. Ez a program vállalás nagyon hansonlit ahhoz az Európában mindinkább szokványos kormányzási rendszerhez, amelyet „fortvurclizás“- nak neveznek. Ám a programnak azt a részét, amely a munkanélküliség megszüntetésére, a mezőgazdasági válságának megoldására, az adók leszállítására és az egyes lakossági rétegek és foglalkozási ágak kiegyenlitésére irányul, előreláthatólag ez a kormány sem fogja megoldani. Most, amikor a kormányzat az első bizalmi megnyilatkozás birtokában van, talán nem ildomos előre festeni a közeli‘bukás árnyékát, de valahogyan ennek a kormányzati rendszernek, valahogyan a német pártviszonyoknak összetételéből és relációiból logikusan következik, hogy hamarább lesznek Németországban választások, mintsem a parlamentnek törvény által előirt mandátuma lejárna. A. dohánygyárban o!yan rendetlenül vezetik a könyveket, hogy csak hónapok után jöttek rá egy hétszázezer lejes hiányra A sikkasztással vádolt tisztviselő ártatlannak mondja magát és jóhiszeműségével védekezik (Kolozsvár, április 3.) A vizmüigazgatóságnál történt bét és fél milliós sikkasztás után, melynek főszereplőjét, Sávút meglehetős súlyosan megbüntette ä törvényszék, most újabb hivatali sikkasztás ügye került a bíróság elé, melynek vádlottja Csárnál András dohánygyári pénztámok. A hétszázezer lejes sikkasztást a törvényszék negyedik szekciójának Motoc—Mienlescu tanácsa tárgyalta. Csarnai András régi állami tisztviselő. Egyideig az ItMS kolozsvári igazgatóságának volt kifogástalanul működő hivatalnoka, míg ezelőtt nehány évvel a kolozsvári dohánygyárhoz nevezték ki pénztárnoknak. Rendesen végezte dolgát, mig egyszer feljebbvalói azt észlelték, hogy Csarnai megváltozott, állandóan idegeskedik s rendkívül nyugtalan magatartást tanúsít. Jonescu igazgató mindjárt arra gondolt, hogy valami baj van a pénztár körül és pénztárvizsgálatot rendelt el, melynek eredménye — a hétszázezer lejes hiány felfedezése volt. Csarnai, mikor leleplezve látta magát, öngyilkossági kísérletet követett el, amit azonban hamarosan kihevert. A mai tárgyalás A törvényszék mai tárgyalásán a vádoltt kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát és könyvelési tévedések, nyugták elvesztése s hanyag ügyvezetés az okai a magas összegű hiánynak. Egyetlen állítását sem tudta azonban bizonyítékokkal alátámasztani, úgyhogy védekezése erősen problematikus értékű volt. Jonescu dohánygyári igazgató a felfedezés körülményeit mondja el. Az utána következő tanú a gyár számvivőségének egyik alkalmazottja elmondja, hogy mikor Csarnaitól a pénztárvizsgálatnál észlelt hiány okát kérdezte, azt hozta fel Indokolásul, hogy nyugtái éppen a pénzügyigazgatóságon vannak felülvizsgálás végett. A törvényszék ezután a tárgyalást délután 4 óráfi halasztotta. Nincs védő A délutáni tárgyalás csak némi bonyodalmak után kezdődhetett meg. A bíróság negyedöt felé vonult bs s miután számbavették a tanukat és a tárgyalást folytatni akarták, váratlan akadály jelentkezett: Dan Parten, volt liberális prefektus, Osar- nai védője nincs jelen. A törvényszék tis perc szünetet rendel el, s mivel ezalatt sem jelentkezik a védőügyvéd, akinek jelenléte elkerülhetetlenül szükséges, úgy határoz, hogy Dan Parten dr.-t meg nem jelenése miatt nyoleszáz lej bírságra Ítéli és jelenteni fogja az esetet az ügyvédi kamarának, hogy az indítsa meg a fegyelmi eljárást a késedelmeskedő ügyvéd ellen. A tárgyalást április lö-re halasztják el, amikorra hivatalból fognak védőt kijelölni. Éppen mikor vissza akart vonulni a tanács, belépett a védő és fontos dolgával indokolta elmaradását. A törvényszék erre visszavonta előbbi határozatát s öt óra ntán néhány perccel meg is kezdődhetett a 4 órára kitűzött tárgyalás. A tanuk Horváth Margit dohánygyári tisztviselőnőt hallgatják ki, aki tud arról, hogy Csarnai András egy alkalommal elvesztett egy nyugtát, de arról, hogy ez többször is megtörtént volna, nincs tudomása. Elmondja, hogy Csarnai egvizben tévedésből ötezer lejjel többet fizetett; ki egy Hegyi nevű alkalmazottnak. A pénzt nem kapta vissza. A védő és elnök afférja Az ügyész és a védő kérdései után dr. Cimpian a magánvád képviselője intéz kérdéseket a tanúhoz, mikor Dan Parten dr. egyszerre felpattan és kéri a bíróságot, hogy vonja meg a magánvád képviselőjétől a szót, mert nincs jogában kérdéseket intézni a tanúhoz. — Mi a szót megadtuk. — mondja dr. Motoc elnök, — ha nem tetszik, jogában áll semmiség! panaszt bejelentenie, de utasításokat nem adhat nekünk. A védőügyvéd tovább szabadkozik s mikor az elnök közbeszól, indulatosan mondja: — Ha nem. hagynak nyugodtan beszélni, elhagyom a tárgyalótermet. Az elnök: Tesz-e semmiségi panaszt, vagy nem? A védőügyvéd: Igen is, teszek. A meglehetős heves h#ngu incidens után La- botzky Máriát hallgatják ki, aki hosszú ideig Csornai mellett dolgozott a dohánygyár pénztáránál. Labotzkv Mária elmondja, hogy a vádlott többször panaszkodott, hogy hiányai vannak. Emlékszik, hogy egy Ungureanu nevű tisztviselőnek egy alkalommal tizeser lejjel többet fizetett ki, a tévedést azonban észrevették s az összeg visszakerült, fiétti mint Hegyi esetében. Ezután dr. Lányi ügyész megkérdezi: — Hogyan tudta a vádlott a jelentős összegű hiányt három éven keresztül titkolni az ellenőrzők előtt? A tanú nem tud felvilágosítást adni ebben a tekintetben. Aurel Chici dohánygyári könyvelőnek azt a kérdést teszi fel a védőügyvéd, hogy mit gondol, komoly ellenőrzés-e az, hogy mindig csak a kassza kimutatásait vizsgálták felül és sohasem az effektiv pénzkészletet? így maradhatott azután annyi ideig felfedezetlenül a nagy hiány. A tanú a kérdésre nem ad érdemleges választ. A törvényszék még kihallgat két dohánygyári tisztviselőt, kiket afelől kérdeznek meg, hogy menynyiben okozhatta a hiányt az, hogy Csarnainak kellett kezelnie a gyári Consum részére levonandó ösz- szegeket. Ezután, mivel már nyolcat mutat az óra s mert még egy egész sereg taau s a szakértők válnak kihallgatásukra a folyosón, a törvényszék a tárgyalás fdytatáísát szombaton reggel S órára tűzte ki.
