Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-28 / 95. szám

lit dássál fenyegetett; es mind e vészes napok és véres századok után áll a magyar, nemzeti ér­zelme óriásilag [elmagasodott, nyelve gazdag- Ságban, erőben a legmiveltebbek sorába lépett s ősere, buzgósága nagyobb, mint valaha. Isten tudjál én nem tudok [élni jövönktől; én azt hi­szem, hogy ami egykor kevesebb számú magya­roknak, a mi később a korcsosulásból ébredő nemzeti érzelemnek, s mi Századok előtt egyet­len hős király magas teremtő szellemének sike­rült, lehetetlen, hogy a számban, nemzeti érze­lembén g-'Wtíélmi [elsőségben szilárdult s gazda- gult magyarnak ne sikerüljön: megóvni honát, megóvni magát.’’ Politikai szerephez az 50-eS évek végén ju­tott újra Jósika. Küszöbön állott a francia-olasz szövetségesek harca Ausztria ellen. Kossuth ereje, képessége teljességében a kontinensre ha­józott Londonból, tárgyalt Cavour gróífal, a szárd miniszterelnökkel, Viktor EmáhUél ki­rállyal, III. Napóleonnal. Hitte minden magyar, hogy a harc Magyarország függetlenségére fog vezetni. Ebben az időben Jósika is részt kért as. emigráció munkájából, lapot szerkesztett, mely a magyar szabadságtörekvésekről, hazai esemé­nyekről, osztrák okvetetlenkedésekről informál­ta a nagy világlapokat, anyagot adott a magyar ügy minden részletéről az angol, német, fran­cia, olasz közönségnek. Szinte minden anyagi segítség nélkül, éjjel-nappal végezte ezt a mun­kát Jósika. Feláldozta testi erejét, anyagi Kere­seti lehetőségét azért a szent célért,, hogy meg­feszített munkájával diadalra viszi majd a ma­gyar lobogót. Ki fogjuk vivni a függetlenséget és akkor ő és a nagy emigráció minden tagja eléri majd eszméi győzelmét és visszatérhet a szabad magyar földre. Jósika e munkásságát Kossuth így jelle­mezte: „Tehetsége, szilárd jelleme, fáradhatat­lan buzgalma, összeköttetései a hazában és a hazával s az, hogy Brüsszelben lakván, az ott­honiakkal könnyen és biztosan közlekedhetett: mindnyájunk között őt jelölték ki e fontos fel­adat megoldására. Nagy nehézségekkel kellett küzdenie, kü­lönösen először azért, mert azt az Ígéretet, ame- Ivet az otthoniak adatok szolgáltatására vonat­kozólag tettek, nagyon gyéren, nagyon hanya­gul váltották be s másodszor azért, mert a költ­ségek ellátása körül éS az áldozatkészségben hiányzott előbb a pontosság, utóbb a kitartás ... Jósikát nem lankasztották el e nehézségek. Bámulatos eréllyel hajtotta végre, amit magára vállalt, s kis idő alatt gyönyörű síkéit aratott. Sikert nemcsak az által, hogy keresztülvitte, miszerint a magyar ügyek az európai sajtóban mondhatni állandó rovatot képezzenek... de azon visszahatás által is, melyet a világszerte felkeltett közfigyelem otthon a nemzeti ébredés elevenitésére gyakorolt. Emigráció-korabeli életéről sok ismeretlen adatot találunk a bécsi levéltárakban. Elvesztett birtokáért folytatott küzdelem egy részről, kül­földön folytatott irodalmi tevékenységének ed­dig ismeretlen oldalról való megvilágítása s más részről a hazatérés érdekében folytatott meg­beszélések a tárgyai ez adatoknak. Most, ami­kor irodalmi tevékenységének százesztendős év­fordulóján megjelenik előttünk Jósika Miklós alakja, amikor nagy szelleme, nyelvünknek és irodalmunknak tett szolgálatai előtt meghajtjuk a magyar trikolort, ez ismeretlen adatokat fet kell tárnunk a magyar olvasóközönség előtt. Nemcsak az irodalomtörténelem zajtalanul mun­kálkodó tudósait, hanem a szépirodalom olva­sóit, a nagyvilág minden magyarul gondolkozó tagját érdekli az, hogyan vélekedett a régi osz­trák nagyhatalom rendőrminisztere Jósika Mik­lósról, milyen jelentések kerültek I. Ferencz József elé, amikor szóba került Kossuth barátja lakhelyváltoztatásának a kérdése. Évtizedeken át mélységes csendben borult a feledés fátyola ezekre az érdekes nyilatkozatokra, ma azonban, amikor a rejtve őrzött titkok köztulajdonná vál­tak, ismernünk kell azokból a rejtett kohókból ■—- a bécsi levéltárakból — kibányászott adató« kát, melyek kiegészítik és helyes megvilágításba helyezik nagyjaink életének egy-egy ismeretlen, ríern helyesén, vagy nem mindén oldalról meg« világított részét. Zwierzina, müncheni osztrák követségi ta­nácsos 1863. szept. 19-én a birodalom minisz« "Az összes Dodge Brcíhers autóbu­szunkkal, a melyeket mi használunk, nagyon meg vagyunk elégedve. A 14 ülésü, melyet 3 évvel ezelőtt megvettünk, nehéz utat, súlyos fölté­telek alatt bámulaton gazdaságosan tesz meg." <h»sy) n. b. u. Erős hathengeres moferek héfesapágyas főfan- géiiyol csendes menetet ás a motornak hosszú élet tartást biztosítanak. Hydraullkus nágykerák fékek, belső expánzM, magán kipótold, egye­düli biztosság minden veszélyben, minden idő­járás mellett. Mély, erős keretek acélöntvénybőt, bámulatos tartósság, a nélkül hogy fölösleges nehéz. Minden egyes főrész Chrom-Vanadium •Célból - háromszor szlvésabb mind rendes acél. Dodge Brothers teherautók az összes szállítási módo­zatok 95%. áná! alkalmaz­hatók. 13 különböző modell, 500 - 5230 Kg liordképes- séggel (karosszéria önsúlya bevéve). Nagy választék kivitelekben, minden fajta szállítási célra. Közölje velünk, hogy mire van szüksége. Készségesen se­gíteni fogunk egy Dodge Brothers teherkocsit kivá­lasztani, ■ mely mintha kü­lönösen spáciális céljaira készült volna. REPR. GENERAL: SOCIETATEA ANONIMĂ, GR. CRISTEA & CIE, BUCUREŞTI. 46 B-DUL I. C. BRĂTIANU 46 AURORA PETROLIFERA CLUJ, CALEA REGELE FERDINAND NR. 62 mmuuiTóiK xm. ÉYF. 05. SZÁM. M sssoRjföft Klnesa! Az általános köz­kedveltségnek örvendő Dr. Szentpéíery Lajosné- Ule „Szakácskönyv“ harmadik bővített ki­adása uj átdolgozásban, scokí^róssáit raco*»S” Sei és igen tok illusz­trációval most jelent meg. E „Szakácskönyv“ tnin- den háztartásban nél­külözhetetlen. Fiatal há­ziasszonyok, gazdaasz- szonyok és szakácsnő helyes útmutatója ez a könyv a konyhaművé­szet minden ágában. Tartalmazza a levesek, sültek, főzelékek, tész­ták, krémek, fagylaltok és minden éteinemüek gazdaságos, kitűnő és könnyű elkészítési mód­ját. Zöldségfélék, befőt­tek eltartási és befőzési módját is. — Kapható minden könyvkereske­désben és Tordán a ki­adónál Füssy József könyvkereskedésében. güTladö: Egy 36 méter fim hosszú és 6 méter széles kocsifényező, asz­talos, kovács, autósze­relő, vagy bármilyen iparágnak megfelelő 3 helyiségből álló műhely helyiség és 2 külön he­lyiség szintén bármilyci műhelynek megfelelő. Ugyanott 1 szoba és konyha, valamint egy üres szoba, Cluj, Calea Dorobanţilor No. 73. Ér­tekezni ugyanott az ud­varon balra 2-ik ajtó. E gy mod : rn három­szobás lakás a Str. Basarabia 10 alatt má­jus 1-ré kiadó. Értekez­hetni Dr. lösch er Ti va­damé Str Universităţei3. L akőí«irsrt3í keresek, lehetőleg idősebbet, jutányosán lakhatnálam. Kleinné, Király u. 43. Értekezni lehet d. e. tizen­ég vig, d. u. egytől ötig. terelnökével, Rechberg gróffal tudatta, hogy: „báró Schrenk mondotta nekem, hogy a Belgiumban élő Jósika báró előtte azt az óhajtását fejezte ki, hogy anyagi körülményei folytán a jóval olcsóbb Münchenben szeretne élni. A miniszter ur erre vonatkozólag úgy nyi­latkozott, hogy a császári kormánynak bizonya­ra nem lesz ellenére, hogy az említett menekült lakhelyéül Bajorországot válassza. Felkért en­gem, hogy erre vonatkozólag választ kérjek.’’' A leyél természetesen átkerült a rendőrmi-' niszteriumba, melynek élén akkor Mecséry Ká­roly báró állott. Ez az ur magyar származású volt, de lelkivilága az összbirodalom eszméivé* volt átitatva. Mecséry nem akarta elismerni Jó­sikának azt a jogát, hogy császári útlevél segít­ségével telepedjék le Bajorországban. Egy olyan forradalmár, aki részt vett a Habsburg-ház 1849. április 14-iki detronizálásában, akit 1851. szeptemberében a császári haditörvényszék kö­téláltali halálra ítélt s mivel nem várta meg a kivégzést, hanem kimenekült és emiatt 1851. szeptember 13-án távollétében csak a táblára felírt nevét helyezhették az akasztófára, nem érdemli meg, hogy a császári kormány az óhaj­tásai teljesítse, iránta könyörületes legyen. A birodalom hatalmas rendőrminisztere ezt 14 esz­tendővel az október 6-iki gyászos események után mondotta s egy beteg, elöregedett 69 esz­tendős emberrel szemben volt ilyen könyörte­len ... Eelsorolta iratában Jósikának a magyar­ság érdekében külföldi hírlapokban folytatott írói tevékenységének dokumentumait s azzal vé­gezte, hogy a birodalom szomszédságában nem szabad tűrni egy olyan személyt, aki forradal­mi szellemű emberekkel van körülvéve. Az agg Írónak le kellett mondani ezek után a Bajorországba való költözködés lehetőségéről. Felvetődött az á gondolat is, hogy tegyen hüségesküt és akkor vége szakad a számkive- tésnék. A lealázó kötelezvény kiállítására azonban Jósika nem volt kapható. Pár hónap múlva egészségi állapota any- nyira megrendült; hogy tovább hem maradha­tott Brüsszelben. Felesége rokonai — befolyá­sos szász Urak — Drezdában mindent megmoz­gattak, hogy minél hamarább fogadja be a szász főváros falai közé a bujdosót. Hügel báró, a szász udvarnál működő osztrák követ is jó­akarattal foglalkozott Jósika ügyével. Figyel­mébe ajánlja Rechberg grófnak a kérést 1864, májusában, hogy olyan személyről szól, aki kül­földi tartózkodása alatt 70 kötet elbeszéléssel és regénnyel gazdagította az irodalmat. Politi­kai lapokban hosszú ideig nem ir, igéri, hogy nem is fog irni. Érzelmeit bizonyltja, hogy ma­ga kér osztrák útlevelet, a császár alattvalója akar lenni, „bármennyire laza is a kötelék, mely őt törvényes királyához köti”. Ha nem is vési* szűk 100%-ig helytállónak a követ e szavait, az bizonyos, hogy a nagy iró közeledett már a testi összeroskadás felé és pihenni vágyott. Mecséry báró ellenvetései dacára végre megkapta az át- költözködési engedélyt. Kilenc hónapot töltött Drezdában Werner osztrák követ szavai szerint „nehéz testi szen­vedésekben eltelten’’. 1865. febr. 27-én fejezte be küzdelmes életét. Hamvai Kolozsvárott a há- zsongárdi temetőben találták meg végső pihenő helyüket. A bujdosó végre megpihenhetett a hazai rögben, Erdélyben, amelynek aranykoráról any- ttyi szépet álmodott... Biztosítsa ingatlanát.házát,éle­tét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RESZVÉNYTÁRSASÁG-nál, Kolozsvár, Calea Regele Fer­dinand (v. Ferencz JózseFu.) 37. sz. Telefon: 12-57.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents