Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-28 / 95. szám

10

GAZDÁK! Egyházaink biztosítóintézete, a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt. az 5 százalékon aluli jégkárokat is megtéríti. Önrészesedést nem von le. Nem a piaci, hanem a biztosított egységárakat téríti és a kárt nem jelentő feleknek 10-30 százalékig terjedő dijvisszatéritést ad. Mielőtt jégbiztosítását feladja, kérjen prospektust és ajánlatot a Minerva Biztositó Részvény- társaságtól.

AUTÓSOK! szerelünk

fel véteikötelezettség nélküli próbára egy

Ili WITT ami 25~50 ezázalék- MI M |r* I kai csökkenti az autó W 1#%I&S3 I benzinfogyasztását. —

AUTOVIX CLUJ, Str. Berthelot No. 7

Sokszorosítások

a legtökéletesebb (gépírástól meg nem különböztethető) kivitelben bármely nyelven. Dr. Mandel Fordító Irodában Cluj, Strada Memorandului No. 9. —

; ~

iii

1 I *

imuiiuuuimuuiniuuinmutiv

Bérbeadó

1930. május 1-tól 3 évi időtartamra SI fi S E N

EURÓPA

■ = i

<JS

az

szálloda,

mely áll 12 vendégszobából, étterem, nyári kerthelyiség, istálló és mellékhelyiségekből, írásbeli a jánlati

a Kolozsvári Tskarékstéwxtár ü

és Hitelbank Résiv.-Társ. désl fiOkJÉhoi

adandó be, ahol a szerződés egyéb teltételei is megtudhatók.

Takarékpénztár

és Hiíaikank fit.

CLUJ, PIAŢA1 UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 sz

Fiókjai: Dés, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron.

Saját tökéi 143 millió lei.

Allillált intézetei: Tordaaranyosvármegyei Takarékpénztár Rt. Tordán, Alsófehérvármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed, Údvarhelymegyei Takarékpénztár Rt Szókelyudvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- ben és Népbank Rt. Bánffyhunyadon, Szamos- ujvári Hitelbank Rt. Szamosujváron I

Betéteket elfogad! Minden bankügyletet legelőnyösebben végaz. Engedélyezett devizahely.

Áruraktára a vasút mellett.

mm

XIII. EVF. 95. SZÁM.

IMEö&gazmjmsäg I

Céget változtatott a Renner Testvérek és Társai Bőrgyára Rt.

„Derraala-Müvck“ Bőr- és Cipőgyárak Rt. az u| cég — Százmillió lejre emelték fel az alaptőkét — Megválasztották az aj

igazgatóságot és felsigyerő bizottságot

(Kolozsvár, április 26. Saját tud.) A Renner Testvérek és Társai Bőrgyára Rt. tegnap délután tartotta meg dr. Haţieganu Emil egyetemi tanár elnökletével XVIII, évi rendes közgyűlését. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését egyhangúlag tudomásul vette és jóváhagyta az 1929. évi mérleget, amely 12 millió 43.509 lej nyereséggel zárult.

A közgyűlés elhatározta, hogy a cég eddigi óimét „Dermata Müvek“ Bőr és Cipőgyárak Részvénytársaság cégre változtatja éb hogy a vállalat alaptőkéjét uj emisszióval 100 millió lejre emeli fel, amely részvénytőke 200 ezer darab egyenként 500 lej névértékű részvényre oszlik.

A közgyűlés tudomásul vette a Renner Bőrgyárnak a Turul Cipőgyárral való fúzióját, illetve, hogy a Turul részvénymajoritását a Renner Bőrgyárnál érdekelt tőkecsoport vette át.

Az igazgatóság tagjaivá három évre egyhangúlag megválasztattak: lovag Anhauch Miksa, lovag Anhauch Dénes, lovag Anhauch Albert, dsemovici nagyiparosok, Max Auşnitt vezérigazgató, Desilla Virgil, Fritz Ehrenfest, Paul Engel, dr. Farkas Méze®, Farkas József, Farkas Jenő, Hajdú Zoltán, Hecht Ddeső, dr. Haţieganu Emil, Kaufmann Oszkár vezérigazgató, Róth Alfréd mérnök, Anthony L. Mendl, Renner Emii, Renner Frigyes, dr. Schüller Lajos és Mauoilescu Mihály, volt államtitkár.

A felügyelőbizottság tagjaivá megválaszt attak 5

V. Rubin, Joan Borvizeanu, Joan Wildauer és Bartha József.

A közgyűlés bezárása előtt dr. Haţieganu Emil a részvényesek köszönetét és elismerését tolmácsolta dr. Farkas Mózes vezérigazgatónak, a vállalat vezetése körűi kifejtett érdemeiért.

A cégváltozás&al kapcsolatosan a Renner Bőrgyár körlevelet intézett vevőihez, akiket arról értesít, hogy a piac felvevőképességének hiánya, amelyet a megváltozott gazdasági viszonyok idéztek elő, arra az elhatározásra késztette a vállalat igazgatóságát, hogy gyárainak üzemét kizárólag a piacra való tekintettel racionalizálja akként, hogy a minőség biztosítása mellett gyárainak termékeit olcsóbbá tegye.

Ezen cél elérése érdekében emelte fel a gyár 4ö millió lejről százmillió lejre alaptőkéjét éis biztosította a maga részére a temesvári Turul Cipőgyár Rt. vezetését is. Az uj munkaprogram a régi gyár eddigi tevékenységének kereteit túlhaladja, a jövőben az uj gyárak termékeinek kell irányitó hatással lenniük a piacra és ezért határozta el az igazgatóság a cég eddigi nevének „Dermata Müvek“ Bőrés Cipőgyárak Részvénytársaság-ra való megváltoztatását, hogy igy külsőleg is kifejezésre jusson, hogy az egyesített gyárak uj célok felé törekednek.

Az orosz fa európai betörése az európai kapitalizmus megzavarását és megdöntését

célzó törekvés

Levegő üzletekéi ajánlottak az orosz fatermelők — Romániában javttíó építkezési tevékenység indáit meg, amely a faárak norma*

iizáíását vonta maga uián

(Kolozsvár, április 26. Saját tud.) Néhány hétig komolynak látszó izgalomban tartotta az európai faipart és fapiacokat az a jelentés, amely szerint Oroszország nagymennyiségű fát szállított az európai piacokra, a kihajózott készleteket potom áron lónál ja és ezzel ijesztő árrombolást idézett elő a nemzetközi fapiacokon.

Alkalmunk volt az orosz fa európai versenyéről és gazdasági vonatkozásairól beszélgetést folytatni a romániai és nemzetközi fapiac egyik alapos ismerőjével, aki teljes tárgyilagossággal állapította meg, hogy az orosz fa európai betörése korántsem olyan veszedelmes, mint azt az első riasztó jelentések feltüntették és a következőkben világította meg a nemzetközi fapiacnak az orosz fával kapcsolatos helyzetét:

— Tény, hogy Oroszország Északon és Délen nehány hajórakomány fát kirakatott, azonban előzetes vételi megrendelés nélkül és ezeket a készleteket a normálisnál lényegesen alacsonyabb árakon kínálta fel. Európai kereskedők az alacsony árakon vásárolni akartak az orosz fábói, de. kiderült, hogy az orosz fa nem felel meg az európai igényeknek: minősége, mérete és részben elosztása miatt és még ott sem talált vevőre, ahol meg volna a természetes gravitációja, tehát Európa északi fapiacain.

— Még ott som tudták a mai napig som

elhelyezni azt a nehány hajórakományt, amely Északon körülbelül 10.

__15 ezer köbméter, Délen (Olaszországban) pedig körülbelül 10 ezer köbméter, ahová nz orosz fa szállitőképcs és az alacsony árak mellett sem tudták a kihajózott mennyiséget értékesíteni.

— A fakereskedelemben kényes angol igények egészen más európai, finomabb és jobb minőséghez, más kommerciális beosztáshoz szokottak, semhogy Oroszország gyenge minőségű fájával, pontatlan és hosszúlejáratú szállítási lehetőségeivel, különös kommerciális felfogásával figyelembe jöhetne Angliában. Ezen okok miatt Oroszország még békében elvesztette azokat nz európai piacokat, amelyek felé természetes graviJ tációja volt, egyenes arányban az európai fa* termelésnek még békében elért és sehol a világon meg nem közelített fejlődési fokozatával szemben.

— Annál kevésbé lehet számolni az orosz caexporttal és versennyel olyan államokban, amelyekbe Oroszország még békében, tehát a jelenleginél könnyebb viszonyok között sem gravitál- hatott és nem gravitálhat.

— Érdekelt nagy európai gazdasági centrumok alkalmat kerestek és találtak az oroszországi exportlehetőség intenzitásáról komoly, objektiv meggyőződést szerezni és ennek a meggyőződésnek-eredménye az, hogy az oroszországi fatermelés ma _ és még belátható időn belül _ wem

tudja a folyton növekedő belső szükségletnek csekély hányadát sem kielégíteni, nemhogy a többmilliós köbmétert kitevő európai szükséglethez még csal; számba jöhető kvántummal is hozzájárulni tudna.

— Azokban az országokban, ahol Oroszország eddig meglepetésszerűen (Olaszországban

és Angliában) 2

_3 hajórakománnyal megjelent,

a kihajózott fa egyszázad százalékát sem teszi ki ezen országok faszükségletének, a további szállítmányokat illető tárgyalások során pedig kiderült, hogy az oroszok nem tudják garantálni komolyan számbajöhető mennyiségeknek pontos és a szükségszerű időn belül való leszállítását, nem szólva arról, hogy minőség, méret és elosztás szempontjából az európai piacok követelményeinek egyáltalában nem tudnak megfelelni.

— A romániai fatermelés és fakereskedejem szempontjából az orosz fa nem jöhet számításba, mert a környező államokba az orosz fa egyáltalában nem gravitálhat, még ha az orosz termelőknek rendelkezésükre is állanának a beharangozott hatalmas készletek, — aminthogy nem állanak, — mert Románia fogyasztó országai pontos szállítási határidőhöz, bizonyos meghatározott. jó minőséghez és méretekhez vannak szokva, amelyeket Oroszország, illetve az orosz fa-