Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-28 / 95. szám
fill. 8VF. 95. szili. ŢŢ- n-i -1-tr Tíz éven belül idegen csillagzatokra repülünk“ — mondja Oberth professzor? Medgyes remetéje,aki nehány héten beiül Erdélyben tartja meg első nagyszabású kísérletét Látogatás az európai hirü űrhajó-konstruktőrnél\ akinek eddigi kísérleteit elgáncsolta a konkurencia, de aki rendűiét.énül bízik találmánya világraszóló jelentőségében — Kiküldött munkatársunktól — Medgyesen minden második ember Oberth. De én a Mond-Oberth-et keresem. Belőle csak egy van az egész városban. A „Mond-Oberth ”, a „Hold-professzor” künn lakik a vasútállomás fölött, egy kedves kis villában. Fiatal asszony, négy gyérnek. Meghitt otthon, intim szász idill. És Oberth tanár ur egy rakéta csövében a bolygókra akar repülni... Oberth harminchatéves. Néhány évet a kolozsvári egyetemen is eltöltött. Idegen hangsúllyal, félig-meddig beszéli a mi nyelvünket is, markáns, merev arc, a tudósok szemérmetes félszegségével, minden szót csak harapófogóval lehet kivájni belőle. Talán bölcsebben tenné, ha még rezerváltabb lenne. Hiszen épen őszintesége és a nyíltsága miatt voltak kellemetlenségei. Tulajdonkópen egy németországi városban fizikai és matematikai professzor. Szabadságon van idehaza. Az ősszel vissza akar menni adoptált hazájába. Egyelőre nehány felolvasást tart a „Raumschiff” problémájáról. Ha ideje engedi, Kolozsvárra is eljön. Ezeknek a vetített képekkel kisért előadásoknak az a célja, hogy Oberth első kísérletéhez ösz- szeszedje a szükséges anyagiakat. A rakétakisérlet kétszázezer lejbe kerül. Százötvenezer lej megvan hozzá. Az ötvenezer lej majd a felolvasásokból kerül ki... Szinte csodálatos, hogy ennek az embernek, akinek Németországban oly kiváló tudományos neve van, akinek müvei a legelőkelőbb könyvkiadó cégeknél jelentei meg, mennyire nincs pénze az óriási jelentőségű kísérlethez. Ő emliti meg nekem <az amerikai Goddardot. Nos ez a Goddard már eddig hatszázezer dollárt rakétázott el a mecénások jóvoltából. Igaz, egy darabig támogatták Oberth akcióját. Az UFA. Amig a „Hold asszonya” cimü film el nem készült, — ennek a filmnek ő volt a tudományos megszerkesátője — az Ufa érdekeltség szívesen áldozott a kísérletre, mert nagyszerű reklámot érzett meg mögötte. De amikor elkészült a film, akkor beszüntette a kísérleteket is. Minek 1 A film már úgy is szalad, nincs szükség a további reklámra. Minden pénzkérdés cég, amely már kisérletezett a rakétaautóval. Nem hiszem azonban, hogy sikeres eredményeket tudna elemi. Pont ellenkező oldalon fogta meg a kérdést. Kiváló emberek e téren Sander, Koehmann, a francia Rcp (Robes-Emault-Pelterie) Hirsch, Noel Deish, az orosz Gorohoff, az orosz Scherschowsky, ezek mind pompás elméletekkel támasztják alá a kérdést. Mefeorologiai megfigyeléstől a vliágürkafóSg Oberth professzor a kísérleteknek egymásra következő fázisait igy osztja be: 1. Regisztráló rakéta — ezt mo3t csinálom. Készülő rakétám embemagyságu löveg, amelynek tetején egy ejtőernyő van és az szét fog nyilni. E löveg alapgondolata, hogy a minél nagyobb gyorsaság löki automatikusan előre a löveget. A világüri hajó a visszafelé gyakorolt lökések elvére van épitve, amit úgy magyarázhatunk meg, ha egy olyan zárt edényre gondolunk, amelynek egyik falából hiányzik egy darab. A levegő nyomása erre a falra csekélyebb, mint az a nyomás, amely belülről fekszik rá e területre. Ha c visszafelé gyakorolt nyomás elég erős, akkor az egész szerkezet mozgásba jön. A rakéta tele van robbanóanyaggal. Nos, nem akarom Önt szakszerű kérdésekkel untatni, az ilyesmi a tudományosság, a fizika dolga. Mit értek én regisztráló készülék alatt? Rakétámat erről az állványról — és most megmutatja a modellt, egy függőleges állványt, emlékeztet egy virágtartóra, — kilövöm ötven kilométer magasságba. Ez a löveg meteorológiai műszert visz magával és automatikusan leméri majd annak a légkörnek meteorológiai tüneteit, amelyeket még a tudományos világ nem ismer. Tudnunk kell ugyanis, hogy az eddig elért és tudományosan kivizsgált magasságmaximnm harminc kilométer. Megjegyzem, hogy ötven kilométeres magasságban még nem vagyunk abban a légüres térben, ahol a nehézkedési törvény megszűnik. De pontos csillagászati tanulságok szerint a rakétának majd annakidején is épagy kell áthatolnia e téren, mint nyolcvan kilométer alatti magasságban és épen úgy le kell imia az ellipszist, amelynek pályája a csillagászati számítások szerint kötelező. Ez a rakétakisérlet, amely teljesen veszélytelen, még a nyár folyamán meg fog történni, itt Erdélyben, a tudományos világ szeme- láttára, gondolom városomnak a közelében. 2. Ha ez a kisérlet sikerül, jön a kartografikua rakéta. Ez a rakéta már automatikus fényképezőgéppel lelsz ellátva, terepfelvételeket csinál és éppen olyan egyszerű, mint az előbbi, csak előállítása költségesebb. Tehát az olcsóbbal kell megkezdenünk. 3. Ha e kísérletek sikerülnek, jön a postarakéta. — Egy órán belül ez a rakéta a világ minden tájára harminckilogrammos postacsomagokat fog leadni. A költségek sem lesznek nagyok, mert tiz grammonként legfeljebb tiz lejbe fognak kerülni. Ez az nj módszer mindenesetre kissé forradalmositani fogja a világot — jegyzi meg mosoly nélkül, egyszerűen, önmagától adódó természetességgel. 4. A rakétarepülŐgép. Itt már benne fog ülni az ember is. Az előbbiek mechanikusak, csak abban az irányban repülhetnek, amelybe mechanikai helyzetük kényszeriti. Ennél a rakétatipusnál már kormányoz, irányit, helyet változtat, parancsol az ember. 5. A kísérletek végcélja az űrhajó, amely föl fogja keresni a3 idegen égitesteket. Az emberiség legragyogóbb álma válik majd valóra, gondolom, belátható időn belül —- mondjuk majd tiz év múlva. Természetesen, gondolkoztam már — ifjúságom óta ennek a képzete tölti be egész világomat — hogy vájjon minő élettel találkozunk majd a tőlünk idegen bolygón. A csillagászatnak erre vonatkozólag megvannak a maga legkülönbözőbb elméletei és magam is sokat foglalkoztam e kérdéssel. Én például nem hiszem, hogy emberi élettel találkozzunk majd a Marson. De azért föltétlenül érdekes lesz ods elmenni, mert megmérhetetlen gazdagodása lesz ez a kirándulás az emberiségnek. E sorok írója bevallja, hogy vajmi keveset ért a magasabb értelemben vett technikához és a matematikához. Oberth ábrákat húz elő, hosszú tekercseken a számok végtelen sorozatát, grafikonokat, mindehhez vajmi keveset értek. Azok, akik értenek hozzá, a világ legkiválóbb szakmabéliéi, egyöntetűen megállapítják, hogy nem fantazmagória ennek az egyszerű medgyesi tanárnak életmunkája. Elméletileg minden klappol, minden a helyén van és ime, a gyakorlatnak az erőpróbája is talán már pár hét múlva bekövetkezik. Mondom, engem könnyű, vagy talán épen azért nagyon nehéz meggyőzni, mert nem tudom ellenőrizni a teóriákat. Ellenben meggyőz a professzor lénye maga, ez a makacs, összeszoritott, keskeny ajak, mély tekintet, amelynek tükrében lám, az egész világegyetem nosztalgiája és mámora ringatózik. (1. e.) A magyar delegáció magatartása tette lehetővé, hogy a keleti konferencián a legfőbb kérdésekben megegyezés m 0 0 00 tí jr a ionon leire Nem tőle tudom meg, mert Oberth az ilyen kellemetlenül szubjektív ügyeket nem szívesen emliti. Medgyesi intellektuellek azonban, akik remegve, komoly bizakodással lesik az oberthi eszméik valóra- válását, úgy tudják, hogy Oberth ellen csúnya hajsza indult meg — tisztán konkurrenciális okokból. Nem igaz az, hogy Oberthnek nem sikerültek első kísérletet. Fényesen igazolta a gyakorlat az elméletet, de már nem adtak pénzt hozzá, hogy tovább folytassa «a experimentumot. Nem igaz az sem, hogy Oberth professzor azért jött haza Medgyesre, mert „össze- iroppantak az idegei”. Kutya baja sincs. Csak unta már, hogy Németországban rakétahajóval foglalkozó féJtudósok kilessék a titkát és azután magukat tüntessék fel úttörőknek. Oberthnek egyik-másik ideáját el is lopták és most élelmesebbek keresik a finanszírozót. Ő maga is fájdalmas mosollyal mutat egy újságcikkre. Egy bizonyos Max Valier nevű emberről van sző, aki a Berlin Tempelhofban épen a napokban kísérletezett. „A* én kutatásaim alapján” — teszi hozzá. Valami furcsa érzés foşja el az embert, Rmikor Oberth professzor úgy beszel az interplaneltáris ösz- szeköttetésekről, mint magunkfajta ember arról, hogy vonaton, vagy autóbuszon menjen-e át Segesvárra. A Marsra egyelőre nem szándékozom menni — mondja. Talán inkább az Eros nevű kisbolygóra. Közelebb is van és érdekesebb is. Persze, ha már eljutottunk ide, eljuthatunk az ismert bolygók akármelyikére is. A problema ma már csak az idő, vagy még helvesobben a pénz kérdése. A technikai lehetőségek csodálatos világát éljük. Nem, én nem tudok mosolyogni, amikor magam előtt látom a modellt, illetve a modellnek a rajzát, amelybe majd tiz év múlva beleül a pilóta és leszáll valamelyik égi bolygó leszikkadt kráterfelületén. Oberth magyarázza nekem: A Raumschiff-fahvtnak in ; már óriási irodalma van. Társaságok alakultak az eszme tndományos földolgozására. Nem én vagyok az egyedüli, aki ilyesmivel foglalkozik. Ott vannak Németországban Opelék, a hires autogyáros (Piris, április 26.) A keleti jóvátétel! szakértekezlet tárgyalásai még napokig elhúzódhatnak. Az esti lapok optimisztikusan ítélik meg a helyzetet. Lehetséges, hogy Benes cseh külügyminiszter vasárnap visszautazik Prágába. Francia politikai körök elismeréssel emlékeznek meg a magyar delegáció magatartásáról, amely lehe- tővé tette, hogy a legfőbb elvi kérdésekben közeledés, majd megegyezés jöjjön létre. A kiszivárgott hírek szerint Titulescu, a román delegáció vezetője az egyezménytervezetnek mintegy negyven szakaszához újból hozzá akar szólani. Loucheur nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az aláirás' még szombaton lehetővé váljék, amit azonban ennek ellenére is teljesen kizártnak tartanak. Az egyik kisantant delegációhoz közelálló körök a tárgyalások befejezését hétfőre várják. A francia lapok megállapítják, hogy a keleti jóvátételek ügyében a tárgyaló felek min- denike dicséretesen törekszik a megegyezés elérésére. A Matin kiemeli, hogy a véglegesen megszövegezett egyezmények meg fogják adni a lehetőséget Olaszországnak és Japánnak a Young-egyezmény ratifikációjára és ami szintén fontossággal bir, a volt monarkia utódállamai között megnyitja a gazdasági közeledés lehetőségeit. A déli lapok szerint az egyezmények aláírása hétfőn megtörténik, mert a 240 milliós A) alap létesítéséről szóló harmadik egyezmény nehány részletkérdésének megoldása körül még nehézségek merültek fel. MOZgÖ i be utoljára; A frafalfiarí oroszlán ható drámát 1 Ú9P#fí09X- az U. F. A. egyik legjobb néma filme, főszerepben a menya&azo iy bájos Jenny Jugo és Enrico Benfer. Mon. Matadorfilm
