Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-27 / 94. szám
XIII. ÉVF. 94. SZÁM. ii __■ -...........■ ------=■ Heves faarcok a kolozsvári városházán a költség vetés összeállítása körül (Kolozsvár, április 25.) Már több ízben irtunk Kolozsvár város költségvetésének az összeállításáról. Meg kellett szüntetni az ex-lex-et, tehát hetek óta folynak a pénzügyi szaktanácskozások, amelyeknek a során éles összecsapások jelzik, hogy a különböző érdekeltségek a kiadási tételek összeállításánál nem mindig voltak egy véleményen. Csak helyeselhetjük, hogy az interi- már-bizottság a költségvetést tetemesen le akarja szállítani. Végre belátták a város urai, hogy a múltban tapasztalt oktalan költekezés ideje lejárt és Kolozsvár adófizető polgárságának a teherbíró képessége teljesen kimerült. Több mint egy évtizeden keresztül Kolozsvár vagyonát Csáky-szalmájaként kezelték s a hajdan kincses Kolozsvárt koldussorba taszították. Ma már nemcsak az adófizető polgárság tudja ezt, hanem a város vezetői is, akik meákul- pázva ismerik be. így történt, hogy a kétszázmilliós multévi költségvetést csaknem a felére redukálták és még igy is nagy gondot okoz a bevételek biz tositása. A pénzügyi szaktanácskozások folyamán, — természetesen román részről — felvetették, hogy a kisebbségi intézmények kulturális segélyezését tetemesen redukálni kell. Ez a javaslat a tanács kisebbségi tagjai körében nagy megütközést keltett annál is inkább, mivel az elmúlt tiz esztendő alatt a kisebbségi kulturális intézmények mostohagyermekei voltak a városkák. Mikor közterhekről, adókról, más illetményekről és járulékokról volt szó, sohasem kímélték a kisebbségeket, mindig kétszeres terheket róttak a vállaira, de a segélyezések kiosztásánál fordított arányban mindig az utolsó sorba jutottak. Letagadhatatlan tény, hogy még ma is Kolozsvár város adófizető polgárságának legalább 70 százaléka kisebbségi, de a segélyezések kiosztásánál éppen a legtöbb adói fizetőknek alig jutott valami. Ezek a szempontok a mostani költségvetés összeállításánál nem voltak figyelmen kívül hagyhatók és igy az interimar bizottság tagjainak sikerült a kulturális segélyezések szétosztásánál a mult évi státuszkvótát biztosítani. Nagy megdöbbenéssel értesültünk arról hogy a magyar színház részére járó segélyt a multévi 500 ezer lejről 160 ezer lejre, a magyar iskolák segélyét pedig ugyanilyen arányban akarták leszállítani, de végre is a tanács tagjai belátták, hogy ez az aránytalnaság a kisebbségi közvéleménynek olyan felháborodását idézte volna elő, amivel a tanács tagjai nem tudtak volna megbirkózni. Különben az uj költségvetés összeállításával kapcsolatosan beszélgetést folytattunk Flaviu Laurenţiu pénzügyi tanácsossal, aki kijelentette előttünk, hogy a kisebbségek kulturális segélyezése a mult évi nívón fog mozogni. A költségvetés nagyarányú redukciója _ mondotta a pénzügyi tanácsos, — nagy gondot okoz. Minden ügyosztály akarja biztosítani a maga számára a mult évi költségvetés tételeit, de úgy az adókivetések csökkenésével, valamint az üzemek kommercializálásával kapcsolatosan a kiadási tételeket le kell szállítani. Egy tisztviselői státuson dolgozik, amely végleg precizirozza, hogy a városnak kik a rendes tisztviselői. Természetes, hogy nagy létszámapasztást fog keresztül vezetni. Ez nem jelenti azonban a tisztviselők azonnali elbocsátását, hanem egyelőre a tisztviselők jelentékeny részét B listára helyezi és az időközben megürülő állásokat ezek közül fogja betölteni. Egy állandó tisztviselői státusra valóban nagy szükség van. Eddig minden tanács a maga korteseit és bizalmi embereit ültette vezető állásba és igy megtörténhetett, hogy Kolozsvárnak ma olyan hatalmas tisztviselőtábora van, amellyel Bukarestet is pompásan adminisztrálni lehetne. Az uj költségvetés főbb vonalaiban már elkészült. Csak még néhány vitás kérdést kell letárgyalni. Az eddigi előjelek szerint a folyó évi költségvetés nem fogja meghaladni a 110, esetleg 115 millió lejt, ,v- -,, 1 ftlpUnazá; H ázvetelőnöi keresek vidéki gazdaságba. Cim és feltételek Monostori ut 50. gferesak falura sze- gény, 30 éven aluli, úri, magyar nőt, háztartás és irodai munkák végzéséhez, falura társnak. Levelet fényképpel mellékelve „Csalatkozott férj“ jeligére a kiadóba. G yermektelen házaspár, a nőnek a háztartási munkálatokat, a férfinek biciklizni kell tudni és a házkörüli összes munkálatokat kell végezni, havi 0500 lei fizetéssel és lakással felvétetik. Csakis azok jelentkezzenek, kik jó bizonyítványokkal rendelkeznek. Jelentkezni reggel 8—9 ig és délben 12—3 óráig, Lászlónál. Str. Gelu 30 szám. lenSicrösést, kézimunkát készitenék ebédkoszt ellenében. Cim a kiadóban. A rutén parasjetobm sortözet állott a uáramarosi hátát* mellett a c§eh eiendárség; 1 vallásos faltisialliSMik nem eii?£e<Iték meşj, hogy gyertyát tegyenek, a megölt ember kezébe (Máramarossziget, április 25.) A Ruszinszkóhoz tartozó, de Máramarossziget közelében fekvő Nagy- bocskó községben véres zendülés volt, amit a cseh rendőrség sortüzzel fojtott el. Korcsmái verekedésben Hilder cseh csendőr agyonlőtte Prutz János nagyboeskói parasztot, akinek a holttestét a csendőrök a községházára vitték s a vizsgálóbíró kiérkezéséig nem engedtek senkit a közelébe. A megölt ruténnek a. kezébe az orthodox vallásnak szokása szerint a hozzátartozói gyertyát akartak tenni, a csendőrök azonban ezt sem engedték meg. A csendőröknek ez a szigorúsága izgatta fel a vallásos népet, úgyhogy erőszakkal akartak a holttesthez hozzáférkőzni. A csendőrök ellenállottak és a falu népe lázongani kezdett. Husztról a telefonon bemondott segélykérésre egy századnyi csendőr érkezett ki Nagybocskóra. A tömeg nem tágított a nagy csapat fellépésére sem és kővel dobálta meg. A csendőrök az első sortüzet a levegőbe lőtték, de a felizgult falusiak tömege erre is köveket dobált a csendőrökre, akik erre újabb sortüzet adtak le, de már nem a levegőbe, hanem az emberekre. Két halott, két súlyos és két könnyű sebesült maradt a véres eset színhelyén. A csendőrség erre hozzáfogott a letartóztatásokhoz. Hatvan embert fogdostak össze a faluban. A hivatalos jelentések úgy állítják be a történteket, hogy kommunisták lazították fel a csendőrök ellen a falusiakat s akiket öszefogdostak, azoknak jó része kommunista. A falut a csendőrök megszállva tartják. Bírái előtt áli a győri cselédleány, aki megölte Koncz alhadnagy feleségét (Győr, április 25.) Az elmúlt év november 13-án, amint ismeretes, Molnár Erzsébet 25 éves eselédleány konyhakéssel meggyilkolta Koncz Vilmos alhadnagy feleségét. A győri törvényszék az ügyben pénteken kezdte meg a tárgyalást. A bün- pör egyike az utóbbi évek legszenzációsabb eseteinek. Ă vádirat szerint Molnár Erzsébet szerelmi viszonyt folytatott az alhadnaggyal s egyidődben benső' barátságban élt ennek feleségével is. A gyenge idegzetű leány teljesen áldozatul esett ennek a viszonynak és tettét ebben az idegállapotban követte el. A tárgyaláson egyáltalában semmiféle indokot sem tudott felhozni arra, hogy miért követte el a gyilkosságot, .amely után a legnagyobb hidegvérrel és körültekintéssel igyekezett a tett minden nyomát eltüntetni. A tárgyalásra a terem zsúfolásig megtelt közönséggel. Molnár Erzsébetet hallgatták ki legelőször. A leányt a legborzalmasabb részletek elmondásánál hisztérikus kacagógörcs fogta el. Részletesen elmondotta, hogyan követte el a gyilkosságot, a tettnek azonban semmiféle indokolását sem tudta adni. A vádlott védőjének kérésére kihallgatták atyját, Molnár János művezetőt, aki elmondotta, hogy neki gyanús volt az a nagy barátság, amelyben leánya Konczékkal volt. Egyébként ö volt az, aki ^ a * gyilkosság után kihivatta az alhadnagyot s kaszárnyából és tudomására hozta a történteket. Molnár Ilona, a vádlott nővére látta, ahogy a buga többször esókolódzott Koncczal, aki különben a gyilkosság előtti napon őt is megcsókolta. Koncz alhadnagy az áldozat férje azt állítja, hogy közötte és Molnár Erzsébet között semmiféle viszony sem volt, csupán barátság és ő sohasem tett neki házassági Ígéretet. Valószínűnek tartja, hogy a leány pénzért gyilkolt. Molnár Erzsébet fölugrik a vádlottak padjáról és kiáltja: „Vigyázzon Koncz bácsi, ne hazudjon, mert magát is megfojtom.” Több tanú vonul fel azután, akik részint a vádlott mellett, részint ellene vallanak. Molnár Erzsébet anyja folytonosan zokogva teszi meg vallomását. A tárgyalást az elnök délután félháromkor berekesztette. WWWVWWMWWWWVVVWV^WM — Hatvannégymillió korona a svéd gyufatröszt mult évi nyeresége. Stockholmból jelentik: A svéd gyufatröszt most adta ki évi jelentését az 1929-es üzleti évről. A jelentés szerint a tröszt nyeresége 64 millió svéd korona volt a mult évi 54 millióval szemben. Az osztalék 15 százalékos.
