Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-21 / 91. szám
XIII. SVF. 91. SZÁM. 3 „SCIENCE OF LIFE“ (A trilogia második része) ■■ H. G. Wells regényes élettana — Tiz évvel ezelőtt önálló kis könyvben jelentette be * világirodalomnak ma kétségkívül legliSfcestbb humanistája, H. G. "Wells, hogy olyasféle terven feji a fejét, ami a tizennyolcadik század francia emţili- lopédistáinak álmát valósitlaná meg, még irnpozán- sabb célkitűzéssel, mint «minők közt ez az á!bm megszületett. Abból az egészséges szemléletből indulva ki, hogy amit imi Biblia néven misztikus vallásos műnek, kozmogóniának ismerünk és tisztelünk, alapjában véve nem volt más, mint a két-há- romezer óv előtti kulturemberiség világképének gyakorlati, sőt politikai vázl&ta és összefoglalása, olyanféle ötlete támadt, hogy ideje volna a -máj emberiség ismereteiről, gyakorlati értelemben veti; hitvallásáról és a világban való helyzetéről egy, á Bibliához hasonló, legnemesebb értelemebn vett népi- szerű korrajzot szerkeszteni. A tervet azóta módosította Wells, de nemcsak hogy el nemi ejtette, sőt inkább meg is valósította közben. A trilógiának, amelynek első része Outline of History cimen milliós példányszámban terjedt el a világon, most fejezte be második részét: Huxley biológusnak, a nagy Huxley unokájának társaságában megírta az Élet Természetrajzát, hatalmfas háromkötetes könyvet, amelynek ihletét nem kisobb elsz&nás ösztönözte, minthogy a Létező Világban megrajzolja az élet helyét a nap alatt. Magam i& hármas műnek ezt az összefoglaló címet adnám: „A Valóság Regénye”, vagy talán ezt „A Létezés Csodája”. Mert regények ezek, még hozzá fantasztikus regények és nem véletlen, hogy éppen an: ak az embernek a lelkét és értelmét sajátitották ai magak- nsk, hogy megszülethessenek, ki hírnevét nem létező, de lehetséges, lehetséges, de nem tapasztalt álmok és utópiák, képzelt világok teremtésével alapozta meg. Mint eszményképében, a Bibliában, ez a hármas mü is az Idő hármas tükrében világítja meg a nagy kaleidoszkóp cserepeit. A három részt így is lehetne nevezni, egyenként: „Ami volt”, „Ami van” és „Ami less” — vagy lehet”. Az első — A világtörténelem körvonalai — előzményeiben múltjával és származásával jellemzi a Valóság Regényének kizárólagos főhősét, az embert, mintegy előkészítve az olvasót a regény derekára és hogy úgy mondjam, cselekményére ' • Kétségkívül: fantasztikus mü. Fantasztikus valami a Valóság. Mihelyt közelről nézünk a szemébe * jelenségeinek összefüggését kutatva, nem elégszünk meg gyenge érzékszerveink tanuságtételével: mihelyt segítségül hívjuk a Technika embernél tökéletesebb, szinto snpemian-nek számitó homunkulusát és daimonionjät — Mikroszkóp Démont és a kísérleti laboratóriumok ezer segédeszközét. Világ nyílik meg előttünk, amiről sejtelmünk sem volt. S egyszeriben ráeszmélünk, miért nagyon természetes, iáiért igazolódik sejtelmünk, hogy — képzelet, a legvakmerőbb s elrugaszkodottabb is, messze mögötte marad annak, ami valójában van — egyszerűen azért, mert képzeletünk forrása eredetileg a valóság volt, de ezt a valóságot nagyon szűkösen és tökéletlenül csorgatta belénk érzékelésünk tökéletlen közvetítése: a kép rosszul volt megvilágítva » igv a kép belső származéka, képzelet játéka, sokkal kisebb határok közt mozoghatott cstak a variációk és kombinációk területén, mint a valóság. A fotográfus-lemezen sokkal több részlet van, mint amennyit szemünk látott, amikor a felvételt elkészítettük. Wells könyve nem rajza a valóságnak — rajznál tökéletesebb s hivebb hiradás: fotográfiája. • Azonban látomáson és fotográfián túl s csakis az hivatott megtalálni, aki a konkrétumok világán mögött: tanulság és megismerés, külön jelentés, ami csak annak adatik, aki egészben látja a dolgot. Egy mondatban igy lehetne összefoglalni: az élők harcban állanfck a földön, pusztítják és gyilkolják, tehát félik egymást — a nagy sürgölődést, mozgást és tevékenységet, amit a naiv optimista ujjongó életörömnek hajlandó látni, a gondolkodó könnyen hasonlíthatja felzavart hangyeboly rémült táncához, aminek drótjait a halálfélelem rángatja: a gondolkodó számára tehát kérdés adódik a látvány megélése után. Mi a teendő? Erre felel majd Wells harmadik könyve: ő etikának és filozófiának nevezi. Elvont fogalmak ezek — de értelmüket éppen az hivatott megtalálni, aki a konkrétumok világán keresztül igyekszik feléjük az anyagot óhajtván megismerni s megismertetni, előbb mielőtt az anyag- fölötti lelket megközelítené — s ezért a legspiri- tuálisabb hitvallás hivője is hódolattal és tisztelettel kell, hogy meghajtsa zászlóját a nemes materializmus előtt, amelynek szemléletében ez a mü világ- ratermett. Karinthy Frigyes. MARQA OEPUS<