Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-18 / 88. szám

XIII. ßVF. 88. SZÁM. 5 Kétmilliárd ember A genfi népszövetségi hivatal egyik osztálya a rendelkezésére álló legfrissebb népszámlálási kimu­tatások alapján világnépszámlálást rendezett s az erró'l készített jelentésben nagyon érdekes adatokat publikál a föld jelenlegi népsürüségi viszonyairól. A jelentés megállapítja mindenek eló'tt, hogy a száz év előtti népességi viszonyokhoz mérten, ami­kor csak 921 millió ember élt a Földön, az emelke­dés több mint százszázalékos, mert ma a Földön ícerek kétmilliárd az emberek száma. A szaporodás az elmúlt száz esztendőben olyan nagyfokú volt, amilyen még sohasem az emberi történelem folya­mán. Viszont az említett száz év alatt a Föld kü­lönböző részein;, nem egyforma mértékben szaporo­dott az ember: mert amig például Amerika, népes­sége az utolsó száz év alatt megkétszereződött (36 millióról felemelkedett 240-re), Ausztráliáé pedig megtízszereződött (egymillióról felemelkedett tíz­millióra), addig a többi földrészek legfeljebb csak megduplázódtak. Mindenesetre Amerika és Ausztrá­lia feltűnő mértékben való bcnépesedése abban is leli magyarázatát, hogy Európából az említett száz év alatt legalább nyolcvanmillió ember vándorolt ki Amerikába, illetve Ausztráliába. A népszövetségi jelentés az egyes országok nép­számlálási adatait bárom csoportba osztja s ez a bárom csoport három különböző jellegű népsürüségi területet jelent. Jelenti a 1., telitett, 2., az egyen­súlyba levő, 3., a lehetőségei határán alul levő nép­sürüségi területekét. Ezeknek a megkülönböztetések­nek az alapjául az az elv szolgál, hogy a lakosság az •'élet és keresti viszonyokra való tekintettel mi­lyen mértékben bir terjeszkedési lehetőségekkel va­lamely területen. Telített területek ebben az értelemben Anglia, Belgium, Hollandia, Németország, Svájc, Olaszor­szág, Ausztria, Japán. Egyensúlyi állapotban levők: Csehszlovákia, Norvégia, Svédország, Finnország, India, Elina, Égyptom. A lehetőségei határán alul népesek: Argentinia, Paraguay, Brazília, Venezuela. Közép-Amerika, Ausztrália és Afrika (a Fokföld és Egyptom kivételével). Amint az előbbi csoportosításból látható, Euró­pa (Spanyolország és Oroszországot kivéve) az élet mai feltételeit és terjeszkedési lehetőségeit il­letőleg, meglehetősen telitett. Ugyanez áll Ázsiára, ahol Ugyanúgy, mint Európában, meglehetősen ki­csiny a kevésbé sűrűn lakott területek befogadóké­pessége, a telitett területek nagyságával szemben. A népesedés szabad mozgásának területei tehát csak Ausztrália, Amerika és Afrika, miután ezek a terü­letek Ázsiával ás Európával szemben még közelről sem érték el a viszonyaikhoz mért relativ sűrűségi magasságot. A Népszövetség említett jelentése feltüntet még más adatokat is. Megállapítja például, hogy a föld — mai viszonyokhoz mért — normális telítettsége mikor következik be. Alapul természetesen a relati­ve legsűrűbben lakott területek népsürüségi indexét veszi s ez esetben a Földön kerek háromszázmillió ember hiányzik ahoz, hogy telítettnek legyen ne­vezhető azokon a területeken is, melyek eddig a te­lítettség magasságát nem érték cl. Ez a telítettség a szaporodás mai tempóját véve irányadóul, körül­belül huszonöt év múlva következbetik be — termé­szetesen csak a számításban — mert hiszen a nép­sürüségi viszonyok s igy az az index is, amihez mérten ez a nívó bekövetkezne, akkor már más lesz s igy a telítettség aránya is változik. Érdekes a jelentésben még az az adat, hogy Európához viszonyítva a szaporodás úgy numeriku­sán, mint aránylagosan, ma Japánban és Kínában a legnagyobb. Ebben a két országban 1900 óta több mint kétszázmillióval nőtt a lakosság száma, mig Európában ugyanennyi idő alatt kilencvenmillióra se megy a szaporulat. A jelentés ebből és a többi adatból is azt a kö­vetkeztetést vonja le, (elsősorban persze Európára!) hogy belátható időn belül az egyes telitett terüle­tek népfölöslegének más területek felé való leveze­tésére nincs és nem lesz mód. Azokat a problémá­kat tehát, melyeket a népsűrűség támaszt, az egyes országoknak saját magukon belül kell megoldaniok a kivándorlások közbeiktatása nélkül. Igen ám, de hogyan? Ez az a kérdés, mely a legtöbb gondot okoz ma minden úgynevezett telitett területen. Ez a kérdés azonban, — legyünk őszinték — nemcsak gond, ha­nem a fejlődés egyik hajtóereje is úgy a termelés­ben, mint a termeléssel összefüggő összes viszony­latokban. (Ss. G-.) dús vitamintartalmú ^ $ Coai*ervjeI ,4? Mts^tárjsss üt? és a Moral * fcgyasztásranagyonajánlatosak. [- Jégverés és §ióvihar@k pusitifeifak ©fisz iüfépáösn (Kolozsvár, április 16.) Tegnap egész Európában igazi viharos áprilisi időjárás volt. Kolozsvárt jégeső pusztított és az ország többi részén szintén zivataros volt az időjárás. A kü­lönböző országokból beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy a hirtelen abnormisra vál­tozott időjárás mindenütt súlyos károkat oko­zott. Az időjárás rosszraíordulása majdnem egész Középeurópában. ha rövid időre is, visz- szahozta a telet. így Olaszországban, Umbria tartományban ítéletidő pusztított. Jégverés zudult a vidékre és teljesen elpusztította a termést. A friauli tartományban havazik. Délolaszor- szágban egymást érik a nyári zivatarok. — Pá­rizsból Írják: Franciaországban az utóbbi na­pokban szokatlanul hűvösre [ordúlt az időjárás. Fagyos szelek jönnek az óceán felől és min­denütt bőséges esőzés van. — Berlinből Írják: A Fekete-erdőben friss hó esett, amely egyes helyeken már 20 centiméter magas. A völgyekben két nap óta szüntelenül esik az eső. A Duna felső folyása veszedelmesen árad. — Belgrádból jelentik: Délnyugatszerbiában és a szandzsákban az idő megint téliesre fordult, lpek környékén kedden egész nap esett a hó. A hőmérséklet mindenütt a fagypont alá süly- lyedt. A délutáni órákban már husz-harnúnc centiméteres hó borította ai utakat. Később nagy orkán kerekedett, amgly hófúvá­sokat okozott. Az országutakon m£ţţ&> magas hótorlaszok képződtek, úgyhogy a forgalmat be kellett szüntetni, Olaszország rendelkezik a világ leggyorsabb és legkisebb cirkálói­val és Németország most építi a legna­gyobb cirkálőhajót (Róma-, április 16.) Április 27-én nagy ün­nepe lesz Olaszországnak. A haditengerészet e napon 4 cirkálót bocsát vízre, melyeket Spezia, Castellamare, Trieszt cs Sestri Ponente hajógyá­raiban készítettek. Az uj cirkálók nevei: Alberto Cagliari, Giovanni déllé Bandenere, Zara és Fiume lesznek. Kettő közülük mindössze 5250 tonnatartalmu s igy az olasz haditengerészet fog rendelkezni a világ legkisebb, de egyúttal leg­gyorsabb cirkálóival, amennyiben az uj kis cir­kálók óránként 37 csomó sebesség kifejtésére ké­pesek s ezzel a kis cirkálók el fogják hóditani a francia haditengerészet Verdun nevű cirkálójá­tól a sebességi rekordot. Berlinből jelentik: A birodalmi tanács elfo­gadta az uj cirkáló kiépítésére vonatkozó terve­ket- Az uj cirkáló 2.900 millió márkába kerül, testvérhajója lesz az „A“ cirkálónak és „B“-nek fogják elnevezni. E cirkáló a kontinens egyik legnagyobb méretű cirkálója lesz. Megnyílt a szultán háreme 7; egyszáz év után feítáruftak a szeré fy eízért fa fai — Vasárnapi munka szünet Zöröfcországőan (Sztambul, április 16.) Musztafa Kemál kor­mánya döntő lépésre határozta el magát. Törökor­szág^ hihetetlenül gyors tempóban szakított minden évszázados hagyománnyal, hogy lerombolja azokat a sorompókat,^ amelyek a nyugat-európai civilizációtól elválasztották. Megszüntették a szinte áhitatos tisz­teletben tartott régi Írásjegyeket, kötelezővé tették a Latin ábc-ét, megindult a nőemancipáció hatalmas folyama is, a török nők előtt megnyíltak az egyete­mek és főiskolák kapui, eltörölték a fez viseletét s az európai szokások hihetetlen gyorsan váltak úrrá Törökország felett, most azonban a régi török tradíciók egyik megszentelt, a profán szemek elől mereven elzárt palotája is megnyílt a nagyközönség számára. A tö­rök szultánok szerályáról van szó, amelybe négyszáz év óta idegen ember nem tette be a lábait. Ezer és ezer ezines regény irta le a szultánok há­remét, ahol busz elődje után Abdul Hamid padisah volt az utolsó, aki titkosan elzárt falak mögött élte 'napjait. Érthető, bőgj’- a régi szerály megnyitása most egész Sztambul legszenzációsabb eseménye, mert hiszen a szultánok magán-lakosztálya eddig senki számára sem nyílt meg és azok az intrikák, gyilkosságok, helyenkint pedig vad, tobzódó lako­mák, amelyek a hallgatag falak közt lejátszódtak, inkább csak a mende-monda szárnyain röpültek to- iVa, vagy pedig Törökország politikai történelmében éreztették hatásukat. A szultán hires magánlakosztálya művészi szempontból sok érdekes látnivalót tartalmaz. Általános csodálattal szemlélik az egyes ter­mek ragyogó és finom porcellánburkolaJtát, amely a szobák falait vonja be. A velencei stilusu baldachinos ágyak, a fehérmár­vány szökőkutak, .a hatalmas olajfestmények és a 'brokáttal bevont bútorok helyenként valóságos mű­remekek. De a legtöbben mégis a nagyszerű szőnye­geket bámulják, amelyek valóban rendkívül nagy "értéket képviselnek. Nem kevésbbé jellemző két sztambuli képvise lőnek a nemzetgyűlésen előterjesztett az az indítvá­nya, hogy a péntek helyett a vasárnapot rendeljék el kötelező munkaszüneti napul. A. sztambuli sajtó páratlan nagy propagandát fejt ki a reform érdekében, amely egy újabb fázisa a nyugateurópai kulturközösségbe való bevolvadás- nak. Különösen a pénzintézetek vezetői sürgetik az újítást. Mivel Törökországban a külföldi, főleg az angliai pénzintézeteknek nagy érdekeltségük van, érthető, bogy ezek a körök is mindent elkövetnek az angol hétvégezés (week-end) meghonosítására. A kormány, jóllehet a péntek kifejezetten val­lási ünnepnap, nem akar nehézségeket gördíteni a szóbanforgó terv elé, már csak azért sem, mert a szelamlik, a szultánok idejéből emlékezetes katonai és vallási parádé, amelyet péntekenkint tartottak, most teljesen megszűnt. A péntek különben még a mecsetekben tartott istentiszteletek szempontjából sem különbözik sokat a többi naptól, úgy, hogy nincs értelme, miért ragaszkodjon a török kormány egy olyan rendszerhez, amelynek semmiféle előnye sincs s legfeljebb csak a hagyományok megőrzésé­re szolgál. Azt mondani sem kell, hogy a török kon­zervatív körökben nem mindenki fogadja lelkesedés­sel ezt a reformtervet, de amint a kormány eddig is megküzdött velük, hogy akaratát érvényre jut­tatja, úgy valószínűre vehető, hogy a nemzetgyűlés ezt a reformot is magáévá teszi, bármennyire is húzódoznak tőle a próféta hivei. Sctefütr­CŰNIVER SÁL y.aii’Co-ü fcwto&pórííro x, 'cCrAXh

Next

/
Thumbnails
Contents