Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-17 / 87. szám

XIII. ÉVF. 87. SZÁM. JKfccerri^ufe m BetilfoífÉ a fialataszegl háziipari cihheh árusítását Az európai hírű népművészetet, amelyben császárok és királyok gyönyörködtek, halálra Ítélték — Megelőzőleg azonban felemelt adóval akarták megfojtani (Kolozsvár, április 15.) Ma már annyira közismert és becsült nemcsak itthon. hanem úgyszólván egész Európában a kalotaszegi nép­művészet, hogy ennek jelentőségére nem is kell külön felhívnunk a figyelmet. Olyan kincs ez, amely dicsőséget szerez a kultúrának, mint a székely népballadák, vagy a már szintén világ­hírűvé vált Kodály-Bartók-féle zene. Aki Er­délybe beteszi a lábát, lehetőleg nem mulasztja el, hogy meg ne látogassa Kaíotaszeget és ne gyönyörködjék művészetében. Királyok, császá­rok, hercegek, művészek stb látogattak el Kö­rösfőre, Nyárszóra, ahonnan ezek a házi ipari dolgok el szoktak indulni világkörüli útra. így maga I. Ferenc József is a kilencvenes években végignézte, hogyan rajzolták ki ügyes kézzel egy sakkasztal rózsáit. Boldogult Ferdinand ki­rály, Mária királyné, Károly extrónörökös, He­lena anyakirálynővel még a műhelyeket is meg­nézték. ahol a gyönyörű kalotaszegi dolgok ké­szülnek. Ekkor történt, hogy egy nyolcvan éves öregasszony megsimogatta Elena trónörökösné nyári ruháját és igy szólt: — Jaj lelkem, megfázik ebben a vékony gúnyában. A magas érdeklődés nem hiányzott, de nem a háziipar fellendülése következett be. amint várni lehetett volna, hanem a haldoklása. Ez annak tulajdonítható, hogy egyes hatóságok ugylátszik nem sokat törődnek Kalotaszeg né­pének sem szociális helyzetével, sem magával a művészettel, sem azzal a jóhirrel, amely általa az országra hárult, hanem pártfogás helyett va­lósággal megfojtják és lehetetlenné teszik annak fejlődését. Az első attakot a kalotaszegi népművészet ellen az adókivetéseken intézték. Elviselhetet­lenül súlyos adóterhekkel sújtották a népet. így például az alig ezer főből álló Körösfő egyedül egymillió lej adót fizet, tehát olyan horribilis összeget, amelyet a szom­szédos nyolc környékbeli román község adója sem ér utói. Ez azonban nem volt elég. A napokban olyan súlyos esemény történt, ami egyenesen végét veti a kalotaszegi háziipari művészetnek. Az eset úgy derült ki, hogy nehány körösfői ember elment a vármegyei prefekturára, hogy házalási engedély kiadását kérje. A prefektu- rán nagy meglepetés érte őket. Kereken kije­lentették, hogy ne is folyamodjanak engedélyért, mert annak kiadását egy állítólagos minisz­teri rendelet megttiltja, amely egyben azt is kimondja, hogv csak hadi- rokkantak és özvegyek kapnak házalási enge­délyt. Kalotaszegre nézve pedig egy uj tör­vénytervezet eouenesen és kategoriku­san megtiltja a házalást. Ilyen intézkedésekről és törvénytervezetről nincs tudomásunk, de kizártnak is tartjuk. A prefektura eljárása azonban már magábanvéve is valóságos csapást ielent Kalotaszeg népére nézve, amely értnetően elkedvetlenedett. Ne­H diétás szakács- könyvek közűi messze kimagaslik DR. SZERB ZSIGMOND: piftás szaljácsHönyV«, amely nemcsak azért kitűnő, mert szer­zője a leghíresebb budapesti gyomorspe. ciálista és igy a tudomány és egyéni ta­pasztalat legutolsó eredményei és követel­ményei szerint van könyve összeállítva, ha­nem, mert a konyhaművészet praktikus ol­dalát is abszolút tökéletességgel ismeri. A levesek sok válfajától hosszú, változatos sorát adja a recepteknek egészen a kré­mekig. Ara 220 lei. Kapható a MINERVÁ- nál Cluj, Reg. Maria (Deák F.-u.) 1. szám. hány hét óta alig vágnak bele a vésők a juhar­fába s a gyors női kezek félretették a négymé­teres gyönyörű függönyöket, hiszen semmi ér­telme sincsen dolgozni, amikor az adót feleme­lik és megtiltják az áru eladását. Mondanunk sem kell, hogy ezek a községek a kézműiparból éltek eddig is. Ennek eltiltása tehát katasztró­fát jelent rájuk nézve. Becsületesen megfizették az államnak járó adót s hátukra véve a szellem­idéző asztalkákat, gyönyörű tálcákat, szerelmes leveleknek való dobozokat, ágyteritőket, mű­vészi asztalfutókat, remek függönyöket, végig­járták az egész országot. Van oluan közöttük, aki fél Európát bejárta már. Szász Lászlóné asz- szony pedig valósával otthonos a királyi ud­varban is. Majdnem minden hónapban leláto­gat Bukarestbe, nváron Szinajába és elád vala­mit Őfelségééknek. Mária királyné személyesen is jól ismeri s az egyszerű kalotaszegi asszony otthonosan mozog az uralkodói kegy és jóság meleg miliőjében. Szász Lászlóné asszony bízik is benne és nagvon is helyesen teszi, mert ez az intézkedés nem maradhat annviban. Elhatároz­ták azért a kalotaszegi egyszerű művészek, hogy A világ l3Qiobb félkemény gallérja: Minden jobb uridivatüzletben kapható. a királyi udvarhoz fordulnak orvoslásért. Elmennek a királynéhoz s minden jóemberük­höz, hogv elpanaszolják sorsukat. Értesülésünk szerint a Magyar Párt vezetőségét is megkeres­ték, hogy tegyen meg értük minden lehetőt és a magyar parlamenti csoport utján a velük történt jogtalanságot hozza a kormány tudomására. A magunk részéről lehetetlennek tartjuk az ilyen intézkedéseket, amelyek tönkreteszik nem­csak a népet, hanem halálos döfést adnak annak a művészetnek, amelynek épen fellendítése, megkönnyítése volna az ország jól felfogott ér­deke és presztízse szempontjából minden kor­mánynak és hatóságnak egyik fontos köteles­sége. Los-flngelesben megtartották az első vizalatti esküvőt (Newyork, április 15.) A Herald közlése szerint a napokban Los Angelesben megtartották az első viz alatti esküvőt. A menyasszony Miss Katie Wilson és vőlegénye egy gazdag bankár, buvárkészülékben szállottak alá a kikötő vizének tizméteres mélységébe s itt mondották el egymás­nak a holtomiglan-holtodiglant. Arról nem kö­zöl jelentést a lap, hogy az anyakönyvvezető szin­tén buvárkészülékben szállott le a viz alá s ha igen, hogy hallotta meg, amit a jegyespár egy­másnak mondott. A szovjet leépítette az ipari termelésben a politikai ellenőröket A gyárüzemben egyetlen ur: az üzemigazgató — Megszűnnek az üzemi tanácsok és a jövőben a szakmunkások felvételénél csak a hozzáértés játszhatik szerepet (Moszkva, április 15.) Jelentettük nehány nap­pal ezelőtt, hogy a fizovjetvezetőség takaródét fújt a mezőgazdasági termelés kollektivizálása tekinte­tében. mert amint érthető, ia parasztság részéről ez a kísérlet a legnagyobb ellenvetésre talált. A mező- gazdasági zászlóaljak felállítása oly radikális re­form lett volna, amely már embrionális állapotban is megingatta Stalin pozícióját. Stplin azonban ügyes taktikai hnzással kibújt az. ellenzéki támadá­sok elől, sőt elérte azt, hogy a pártvezetőség mege­rősödött. Ez a pártvezetőség továbbra is fogja a mezőgazdasági termelést ellenőrizni, de nem avatko­zik bele közvetlenül, hanem megfigyelőket dilit s e megfigyelők a hadsereg kötelékébe tartoznak. Pillanatnyilag sokkal jelentőségesebb, hogy az orosz szovjet az ipari termelésben visz- szaltér a kapitalista rend elveihez. A jövőben a termelésnél kizárólag gazdasági szem­pontokat tartanak szem előtt s a politikai szempon­tok teljesen háttérbe szorulnak. A központi bizott­ság rendeleté a termelés növelése érdekében fölad minden tisz.ta osztálypolitikai beállitottságot. A r<’ delet kimondja, hogy a jövőben egyetlen ur a gyárakban >az igazgató lesz. A rendelet élesen ellenfordul a munkásság eddigi korlátlan kontrolja ellen az üzemek­ben és leépiti az eddigi rendszert, melyet a „forradalom I vívmányának” tekintettek. Ez annyit jelent, hogy ' a pártsejteknek, üzemi tanácsosoknak, a szakszerve­zetnek befolyása, a tulajdonképpeni gyár vezetésé­ben megszűnt. További következmény, hogy a gyár- igazgatók a jövőben a felelősséget nem fogják a „politikusokra” áthárítani és viszont, mert ők ma­snit kezelik teljes önállósággal az üzemek technikai vezetését. Bizonyos időn belül a nem szakértő mun­kavezetőket szakértő erőkkel pótolják, tehát nem történhetik meg az az eset, hogy teljesen képezet- kn kommunsiták tisztán ezért, mert politikai ér­demeket szereztek, gyárigazgatói rangokat töltsenek be. A „protagonistok ” uralma — Írják a szovjet lapok — lejárt s ezek nem fognak kivételes hely­zetben részesülni a lakás és élelmiszerellátás tekin­tetében sem, tehát nem: kerülnek magasabb kategó­riákba a munkásoknál. A szovjet ez uj rendeleté szükségszerű követ­kezménye lannak a termelési politikának, amelyet Moszkvában, amint oly sokszor hangoztatják, öt év alatt akarnak kiépíteni. Moszkvában belátták, hogy politikai alapon nem lehet termelni, csak a legszigorúbb gazdasági alapon és hogy a termelésnél érvényesíteni kell a kapita­lista termelésnek szovjetrészről oly sokszor kár­hoztatott princípiumát: az üljön a gyárakban, aki ért hozzá és akinek megvannak a maga individuális képességei, hogy vezethessen egy üzemet. Devizák Valutapiac 1930 április 15. Zürich Beilin : Bukarest 1 Budapest Béos Prága London Kolomii nyitás zárlat utó Zürich _. — 81235 3260 110875 13758 • 65440 25093 Newyork 51592 51590 5159 41910 168 57210 70960 337662 48634 London 2509?5 2509 250850 20375 81725 278175 345025 16419 — Páris 202075 2021 202150 10416 65850 224050 277925 13228 12418 Milano 2704 270450 2704 2197 882 2998 3721 177 9275 Fraga 1528 1528 1528 12109 49850 169425 210125 — — Budapest 9020 9020 9020 7320 2940 — 12398 589925 — Üelgrau 91275 91275 91275 — 299 101225 125562 59745 — Bukarest 307 307 307 2495 — 34025 422 200950 818 Becs 72675 7270 7270 59045 2372 806125 — 47585 Berlin 12311 12310 12310 — 4015 1365125 16927 ■ 80508 20378 Száz lej árfolyama: Zürichben 307 Londonban — Budapesten 340* * 1/*

Next

/
Thumbnails
Contents