Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-14 / 85. szám
A kolozsvári bémökök, építőmesterek és kíítniívcsmcsiersk egységes állásfoglalása a kontárok ellen (Kolozsvár, április 12.) Kolozsváron és az ország más városaiban is az utolsó években népszerűvé vált a kontárokkal való építkezés. Aki építkezni akar, saját elgondolása szerint egy kisebb műszaki hivatalnokkal megrajzoltatta a háztervet, azt elvitte az egyik „fedező" mesterhez, aki azt nevetséges áron aláirta, ennek az alapján kérte és meg is kapta az építési engedélyt. Mikor ez elkészült inasokkal, napszámosakkal, vagy legjobb esetben segédekkel felépítette a házát. Kolozsváron is akadt egy pár ember, különösen egy kőművesmester és egy építőmester, akik abból éltek, hogy a saját, vagy mások által készített tér- veket, mint felelős vállalkozó aláírták, de az építkezés színhelyére soha ki nem mentek és így felelősséget sem vállalhattak az ott történt munkálatokért. Ez nem is volt kötelességük, mert az építtetővel kötött megállapodásuk szerint tevékenységük csak arra szorítkozott, hogy a tervet aláírják. így az építtetőknek módjukban állott a házi építkezés speciális módja. Erről az úgynevezett ..házilagos" építkezésről és annak hátrányairól, az építtetőt ért kellemetlenségekről a Keleti Újság már egy Ízben beszámolt, tehát itt újból a dolognak erre a részére nem térünk ki. Rá kell azonban mutatnunk azokra a kellemetlen gazdasági hátrányokra, amelyek ezzel a módszerrel a kolozsvári kis és nagyvállalkozókat, kőműves és ácsmestereket, építőmestereket és mérnököket érték. Ezeknek a szakembereknek a jogait az ipartörvény pontosan meghatározza. Az előképzettség és végzettség arányában egyiknek földszintes, másiknak emeletes házakat, a harmadiknak már speciális építkezéseket szabad vállalni és építeni. Amilyen mértékben szabad építkezéseket vállalni, csak abban a mértékben lehet terveket aláírni, mert aláírásukkal felelősséget vállalnak a hatóságokkal szemben. Ha munka közben a helytelen vezetés, szakértelem hiánya, vagy bármely okból kifolyólag valami baleset történik, a tervet aláíró vállalkozót vonják felelősségre. Szóval a terv aláírása nemcsak egy, a hatóság által előirt formai kellék, hanem a terv aláirója személyes ellenőrzésével, legjobb tudásával köteles az építkezést vezetni és irányítani. Éppen ezirányu tevékenységéért jár neki. illetve kellene, hogy járjon a vállalkozót megillető úgynevezett polgári haszon. Ebből kell megéljen, adót fizessen és lehetőleg állandó exisztenciát teremtsen. A világháború előtt igy is volt ez. Azóta azonban a vállalkozók nagy része nem juthatott megfelelő vállalathoz, nemcsak az építkezés hiánya miatt, hanem azért is. mivel az a Kevés építkezés, ami az utóbbi években történt, kilencven százalékban ..házilag", szóval kontár módon készült el. Íme itt van a kolozsvári városi mérnöki nivatal statisztikája, amelyből csalhatatlanul megállapítható, hogy az elmúlt esztendőben nem kevesebb. mint 172 darab tervet irt alá az egyik ilyen „fedezömester". Az igazság az. hogy ezek mind nem épültek föl és amik fölépültek, azok is egy-két szobás kis házak, vagy átalakítások, de mégis nagy szám ez akkor, amikor vannak hivatásos vállalkozók. akik ugyanazon idő alatt csak egy-két tervet bocsáthatták ki és igy alig volt munka- alkalmuk. Ebből a statisztikából az is megállapítható. hogy legalább nyolcvanhat épület a jogos vállalkozók megkerülésével, tehát kontárokkal építtetett fel. Ha egy vállalkozóra csak hat épületet veszünk. akkor is tizennégy vállalkozó jutott volna munkához és keresett volna legalább annyit, amiből a súlyos adóját ki tudta volna fizetni. Ezek a tarthatatlan állapotok arra kénysze- ritették a kolozsvári kőművesmestereket, építőmestereket és mérnököket, hogy a fent említett ..fedező" mestereket bizonyos havi járadék ellenében egyszersmindenkorra eltiltsák az építési tervek aláírásától. Ezek az iparengedélyüket már vissza is adták és igy végre remélhető, hogy végeszakadt Kolozsváron a kontárokkal való építési rendszernek. Kolozsváron nemcsak a múltban, hanem most is éppen elegendő kisebb és nagyobb jogkörrel bíró építő- vállalkozó volt, tehát nincs semmi szükség arra, hogy az építkezni szándékozó közönség kontárokhoz forduljon. • T. M. Déván hat mészárosniester jutott koldusbotra a rossz forgaímiadó-rendszer és a tulmagas adckirovások miatt Mikor változtatják meg a forgaíxmadó-kiveiési ?! (Déva, április 12.) A hunyadmegyei adókivető bizottságok is versenyeztek a tulmagas adókivetésekben. Az ottani egyesületek tiltakoztak az ellen, de nem sok eredménnyel. A felszólalók között elsősorban a dévai mészárosok említhetők fel. akik ellen az acókivető bizottságok valósággal megsemmisítő otfenzivát folytattak. A mészárosok többek között nehezményezték. hogy a bizottságok az adót nem a benyújtott adóvallomás alapján vetették ki, hanem a saját külön adókulcsuk szerint. Ezt a rendszert az egész országban csupán Hunyad, Arad, Temes és Brassó megyében alkalmazták, mert a többi megyékben a mészárosokat nem darabszám szerint, hanem a benyújtott adóvallomások szerint adóztatták meg. A levágott marhák utáni adóztatás több mészárosnak az exisztenciáját semmisítette meg. Ami megállapítható abból, hogy az elmúlt év folyamán csupán Déván hat mészáros mester jutott koldusbotra, akik közül három az üzletét bezárta és felhagyott az iparával. Külömben is nagy teher a mészárosok mer- ="■ *y úucuiár elsejétől érvényben levő forgalmiadó nyilvántartás vezetése és a magas forgalmiadó. — Az uj rendszer szerint mindennap kimutatásban kel! bevezetni a termelést a legapróbb részletekig. A szalonnától s a karmonádlitól a sonkáig és a fégapróbb részletekig mindent be kell vezetni egy kimutatásban. ami külön irodavezetést igényel azoktól, akiknek a forgalma a napi ezer lejt meghaladja. Ebbe a kimutatásba csak a kilómennyiségeket írják be, holott tudvalevő, hogy az előállított mennyiségből sok beszárad, leapad, elvész. Sohasem kerül annyi áru eladásra, mint amennyi a termelés élősúlyban. Nem szólva arról, hogy az eladott élelmiszerért.a mészáros nem mindig kapja meg a vásárlási árat. Mindezekre azonban nincs tekintettel az adókivető bizottság, mert a maga egyéni értékelése szerint veti ki a forgalmiadót és így nemcsak a mennyiségnél, hanem az értékelésnél is nagy árdifferenciák mutatkoznak. A mai forgalmiadó-rendszer elhibázott. s különösen a mészárosok nem bírják el a forgalmiadóból származó terheket. Csak Déván hat üzlet jutott csődbe, tehát nyilvánvaló. hogy az egész országban megmutatkozó elkeseredés indokolt, és éppen itt az ideje, hogy a pénzügyi korjr.ányzat a rossz forgalmiadó- readszert megváltoztassa s azt egészen uj ala* pokw fektesse. A kolozsvári ipartestület második közgyűlésén megválasztották az uj tisztikart (Kolozsvár, április 12.) A kolozsvári ipartestület ápr. 6-án d. e. 10 órai kezdettel tartotta meg évi rendes közgyűlését, mely iránt az iparhatóság körében nagy érdeklődés nyilvánult meg. A közgyűlésen a rendes tagokon kívül résztvettek Dr. loan Chirila munkaügyi vezérinspektor, Victor Varga iparhatósági főnök, H. T. Anca iparhatósági biztos és N. Poruţiu, a tanonciskolák igazgatója. A közgyűlést Anton Moldovan elnök nyitotta meg, aki a határozatképesség megállapítása után az elöljáró- sági jelentéssel kapcsolatosan szót adott Gheor- ghe Ghili ipartestületi tagnak, aki a múltakra való hivatkozással azzal a propozicióval élt, hogy a városi tanács megalakításánál az iparosság eminens érdekeit különös figyelemben kell részesíteni. A közgyűlés egy küldöttséget küldjön ki, — javasolja Ghili, — amely illetékes helyen tegyen- előterjesztést, hogy a városi tanár? megalakításánál az egyik helyettes polgár- mesteri széket kisiparossal töltsék be. Gheor- ghe Ghili ipartestületi tag erre az állásra Moldovan elnököt ajánlja. Moldovan elnök megköszöni a bizalmat, de kijelenti, hogy csak a pártja hozzájárulásával fogadhatná el a jelölést, mert őt személyes ambíciók nem vezetik. A közgyűlés megállapítja a bizottságot, amelybe Gheorghe Chilit, Mihail Daridat, Onofray Istvánt, Horváth Pált és Schwartz Mártont választották be. A közgyűlés azután minden különösebb vita és hozzászólás nélkül elfogadja az évi zárszámadást, . a székház zárszámadását és az 1930. évi költségvetést. Hozzájárul az elöljáróságnak ahoz a javaslatához, hogy egy amortizációs kölcsönt szerezzen a régi rövidlejáratu kölcsön helyett, hogy igy a székház adóssága kisebb részletekben legyen fizethető. A választások történtek meg ezuţân. A közgyűlés egyhangúlag fogadja el a hivatalos listát, amelyet igy egyhangú felkiálltással megválasztottnak hirdetett ki az elnökség. Eszerint elnök lett újból Anton Moldovan, alelnök Romulus Blaga és Réthy Károly. Számvizsgálók: loan Bena, Onofray István és Rosenfeld Ármin. Rendes előljárósági tagokká választották: Victor Taf- lant, Luva Birist. loan Curtat, Luca Theodort, Gavril Aiudeanut, Eugen Bordant, Horváth Pált. Kovács Jánost, Farkas Jánost, Kiss Kálmánt, Schwartz Mártont és Schwartz Mihályt; póttagok lettek: Victor Turdeanu, Dumitru Sa- lageanu. Stefan Neagrau, Alexandru Sighartau. loan Petraş, Petpu Baraianu, Kun Mihály, Klein Samu, Szalma András. Uray Sándor, Spitz Aladár, Szabó Pál. A kontárellenes bizottságba rendes tagokul beválasztották: Andrei Farkast, Ghizela Macaveit, Alexandru Sighartaut, loan Cristoreanut, Gheorghe Tan- ciut, Simon Jenőt, Medgyesi Józsefet. Onofray Istvánt, Horváth Pált, Keppl Istvánt, póttagokká pedig: Luca Birist, 'i heodor Lucát, Gavril Costeat, Rosenfeld Mihályt, Klein Samut és Kiss Kálmánt. A közgyűlés végén megemlékeztek a munkaügyi minisztérium tiz éves fennállásáról. mely alkalomból üdvözlő táviratot küldöttek Răducanu munkaügyi miniszternek.. Végül pedig a kisiparos szövetség kolozsvári fiókja is közgyűlést tartott a forgalmiadé ügyében. Több felszólalás hangzott el. Egyhangúlag elfogadták a jassi fiók javaslatát, amelyet a múlt számunkban már részletesen ismertettünk. Tudnivalók az idei tanoncimmkakiállftásról. Az idei tftnonemunkakiállitás az Ipartestület székhazának (Karolina-tér 5.) emeleti helyiségében lesz megtartva. A kiállítási anyag beszállítása 1930. jutiius 16-án veszi kezdetét és tart junius hó 11-ig bezárólag. Délelőtt 8-tól 12-ig és délután 4—7-ig. Tehát nagyon fontos, hogy a kiállítási tárgyakat a meghatározott időben beszállítsák. A kiállítási tárgyak csak akkor fogadtatnak el, ha a tanonc mestere bizonyltja, hogy a kiállítási tárgyat a tanone sajátkezűié» készítette. A birálat s az anyag rendezése 1930. június 23-tól junius 28-ig tart. Á kiállítás junius 2!Lén veszi kezdetét és eltart julius 6-ig. A kiállítás nyitva iesz mindan nap délelőtt 10-től 12-ig és délután 4-től 7-ig. Annak a bezárása julius 6-án délután 5 órakor a kiállítás helyiségében történik meg. Itt osztják ki a jutalomdijakat is. Koto« m 85 sut 17Z hizMl 1-ot ta&É ipMÉ fel
