Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-13 / 84. szám

., -xvolozsvár v ppviselőház T TTP Clvj-Kolczsvár, 1930. április 13. VasáfUBp ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 000 lej, negyed évre 300 lej, egy höra 100 lej. 12 oldalas szám ára 3 lej. ORSZÁGOS' M&ÂARPÂRTI LAP Szerke*ztö3$g/és kiadjíhlvttlal:. Piaţa Gnlril (Főtér) 4 Telefon': 6—05, 6—04 ; _XKL évfolyam 84-lk szám _____ előfizetés mag vaeokszagon: 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengéi negyedévre IS pengő, Egyes szám ára 20 fillér« Maniu minisztert Inök nem IWM jelen­tette Ili a Dohrescu-féle nyelvrendeletet A Magyar Párt számára tett kijelentése megsemmisítette a tartományi igazgató rendelkezését — Dobrescts azt Jelen­tette Bukarestbe, bogy nem adott ki ilyen renáeletet Gandhi-fáblás ház •**».' ' ; • 4 ' 'Szinte rendkívüli tünet, hogy mennyit fog­lalkoznak az újságok Gandhival. Utjának min, den egyes lépéséről tisztában vagyunk. Pontos számadataink vannak, hogy mennyi sót termeltek ki hivei és mennyit hoztak forgalomba. India jónehány ezer kilóméternyire van tőlünk, de úgy beszélünk Jalapurról, Suratról, mintha itt vol­nának a szomszédunkban. Szinte lélekzetünket visszafojtjuk: letartóztatják őt, vagy sem? Axiómái, fenyegetései, biztatásai, privát életé­nek intim megnyilatkozásai egyre-másra kerül­nek a köztudatba — noha tudjuk, hogy az egész­ből nem lesz semmi, szabadságharcot nem szokás két, vagy három hét propagandájára ráállitani és ha a hindu nép mégis kivivja a maga függet­lenségét, úgy az előreláthatólag csak erőszakos eszközökkel történhetik meg, semmiesetre sem úgy, ahogy a kalkuttai próféta gondolja. A passziv ellenállásra fölépített küzdelem még ott is sikertelennek látszik, ahol az emberek mentalitása egész ■ más. mint a mienk. Úgy lát­szik, ezt az angolok is nagyon jól tudják, mert Gandhit a saját eszközével, a passziv reziszten­ciával igyekeznek letörni. Szinte bizarr fordulata a dolgoknak, hogy Gandhival szemben az állam- hatalom a legközömbösebben viselkedik, hagyja vándorolni, engedi sót meriteni, egyszóval nem veszi komolyan. Angliának meg vannak a maga hatalmas távirati ügynökségei, amelyek ellenpro­pagandába kezdhetnének, vagy legalább is meg tudnák akadályozni, hogy a Gandhi-láz végigter­jedjen öt kontinensen. De Anglia szó nélkül en­gedi, hogy a filmmontőrök, a fotóriporterek szá­zai nyüzsögjenek a kis zarándokesapat után és ahogy az angolokat ismerjük, rövid időn belül nemzetközi látványosságot csinálnak a dologból, társaskirándulásokat fognak megrendezni a ten­gerpart mellé, szállodákat fognak nyitni, ahon­nan a tengerre nyiló erkélyekről közvetlen ki­látás nyilik a sópárolás minden részletére, szinte csodálatos, hogy a Cook-iroda eddig is nem lé­pett akcióba. Mert beszéljünk komolyan: ma ez történik. A sajtó egy olyan két csillagos kuriózumot csi­nál Gandhiból, amilyenekkel a Baedeckerekbcn találkozunk. Ma egész Európa egy nagy szálloda, tengerre nyiló ablakokkal és az élelmes ciceronek minden öt percben föltalálnak egy uj pikantériát a hindu szabadsághősök nekilendüléseiből. Soha még egy sokmilliós nép heorikus elszántsága, élet­halálharca nem zajlott le ilyen teatralisan, ilyen megrendezett filmszerűséggel, ilyen kávéházi asz­talok mellé szervírozott frivolitással. Megtizedel­heti a járvány az uj honalapítók sorait, háziszőt­tes hiján kókuszlevelekbe öltözködhetnek az in­diai honleányok, hiába, nem folyik elég vér, csak egy kis passziv rezisztenciáról van szó, csak egy ki-sópárolásról, már pedig a mi közvéleményünk­nek csak akkor válik valami drámai izgatóvá, ha túlméretezett katasztrófa lesz belőle. Fájdalom, — Gandhiból hovatovább operett­figura lesz... És ezt az az óriási, amerikai-méretű sajtópropaganda csinálja. (Bukarest, április 11.) A magyar parlamenti csoport három tagja: Paál Árpád, Wilier József és Abrudbányai Ede képviselők a Magyar Párt elnöké­nek utasítására a pénteki nap folyamán megjelen­tek Maniu miniszterelnök előtt és felvilágositást kértek Dobreseu kolozsvári tartománya igazgató is­meretes nyelvrendelefe felől. Megkérdezték a mi­niszterelnöktől, hogy a kormány azonositja-e magát a rendeletben foglaltakkal? Maniu miniszterelnök a magyar képviselők előtt kijelentette, hogy az „állítólagos” rendelet ügyében távirati kérdést intézett Dobrescn tartomá­nyi igazgatóhoz, ak: ugyancsak táviratilag azt válaszolta, hegy ilyen rendeletét ő nem ad'P ki. A miniszterelnök válaszai* a magyar parlamenti képviselők jelezték, hogy Dobreseu a sajtó meghí­vott képviselőinek átadta a rendeletét és igy annak kiadása tényleg megtörtént.. Maniu ismételten han­goztatta, hogy ö nem mondhat egyebet, minthogy az emlí­tett rendelet nem létezik, ügy a német párt, mint a szociáldemokraták az üggyel kapcsolatban érintkezést kerestek a Ma­gyar Párttal és a további teendők tekintetében is fönntartják a kapcsolatot. Az a közös nézet alakult ki, hogy a miniszterelnök ismételten hangsúlyozott kijelentése alapján a Dobrescu-féle rendeletét úgy kell tekinteni, mint amelyet a kormány dezavnált. A parlament elé A bárom párt ebben ia kérdésben egységes ál­lásponton van és egységes eljárást fog tanúsítani, ha a nyelvhasználat ügyében njabb korlátozó intéz­kedések történnének. Egyébként a kamara szombati ülésén a magyar parlamenti csoport nevében Wilier József képviselő, a német párt nevében pedig Hans (Bifkarest, április 11.) A bukaresti Dacia- teremben pénteken folyt le a rokkantak kongresz- szusa. Marasescu tábornok elnökölt s bejelen­tette, hogy az összes rokkant egyesületek szövet­keztek közös céljaik kivivására. A kongresszus résztvevői tüntető felvonu­lást akartak’tartani, a jelenlevő rendőrtiszt azon­ban közölte velük, hogy azt a kormány nem en­gedélyezi. A tömeg ennek ellenére fölvonult a Calea Victoriein. ahol csakhamar hármas kordon állotta útjukat, de a rokkantak agresszíven viselkedtek és a kordon első vonalát áttörték. Nagy dulakodás támadt, nehány hadiözvegy és nyomorék a földre esett. Újabb katonai osztagok érkeztek és teljesen elzárták az útvonalat, ami­kor Trancu Jasi megjelent az egyik erkélyen és a tömeget előnyomulásra izgatta. A szónokló Trancu Jasit egy rendőrtiszt távolította el az Otto Roth képviselő szólalnak fel az ügyben". Dobreseu merész nyilatkozata A Dimineaţa közli Dobrescunak egy, a lap mnnkatársa előtt tett nyilatkozatát. Az újságíró fölhívta a tartományi igazgató figyelmét arra, hogy a rendelet ellentétben áll a kormánynak a kisebb­ségi kérdéssel kapcsolatban tett nyilatkozataival. Dobreseu erre a következőket válaszolta: — Ez lehetséges, azonban az én személyi meg­győződésem az, amit a rendeletben kifejeztem. A kormány, ha akarja, ám cáfolja meg a rendeletet. 1 — A Magyar Párt az utóbbi időben igen me­rész lett. A mi türelmes, lojális magatartásunknak egészen más értelmezést adtak. A nagy türelmesség igen sokszor a kormány presztízsének rovására megy. Vannak aktusok, amelyeknek meg keli tör* ténniök, hogy elégtétel adassék a román közvéle­ménynek. Arra a kérdésre, hogy a rendeletnek, hogy tesz­nek eleget a Székelyföldön, Dobreseu azt mondta, hogy szerinte a tanácsok tagjainak meg kall tanul­ni ok románul. Szóval: a miniszterelnöknek azt je­lentette ki Dobreseu igazgató, hogy nem adott ki ilyen rendeletet, a Diminoaţa-ban pedig azt mond­ja, hogy kiadta s azért, mert a Magyar Párt igen merész. Ebben az ügyben, ezt meg kell állapítanunk, senki sem volt merészebb Dobrescn igazgatónál, aki ennyiféleképpen merészel beszélni s most még a Magyar Párt-ot szeretné bűnbakul odaállítani. Any- nyi merészségünk van, hogy a miniszterelnök sza­vaival is éljünk: a tartományi igazgató rendeletét nemlétezőnek tartjuk. A román közvélemény a Dob- 'rescu-féle biamirozó egyéni akcióval szemben meg­kapta az elégtételt: a kormány a rendeletet megcá­folta. erkélyről. A tömeg a beszéd hatása alatt nem akart szétoszlani. A rokkantak, hadiözvegyek, árvák leültek a gyalogjáróra, a rendőrség pedig min­den oldalról körülzárta őket. Calatorescu csendőrezredes távozásra akarta bir- ni a rokkantak tömeget, egy csoport azonban megtámadta, úgy, hogy a rendőrprefektura ud­varára kellett menekülnie. Radulescu rokkant­ezredes egy létráról szónokolt a tömegnek, Tran­cu Jasi is valahogy közéjük került és a menet élére állott, ahonnan azonban egy szakasz csendőr eltávolította. Újból nagy zűr-zavar tá­madt, a rokkantak tömege támadólag előrenyo­mult s a katonaság puskatussal védekezett, a tömegnek azonban mégis sikerült elindulnia a Bulevardig, ahol ismét kordon állotta útját. Fel­vonultak a tűzoltók, akiket a tömeg és a közéje Mai számunk 12 oldal Véres tíisitetésre vonultatták fel a kadlrokkautakat, özvegyeket és árvákat Hat si&Iyos és húsz könnyű sebesüléssel végződött az nccai harc a tsiizgatoü nyomorékokkal — A liberálisok szervezték a tüntető nyomort

Next

/
Thumbnails
Contents