Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-12 / 83. szám

fi KţUfrrnrsifa XIII. UVF. 83. SZÁM. 1 Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDBHL — Kutjepov egyik elrablóját felismerték a ta­nuk Párizsban. Párizsból jelentik: A Journal közlé­se szerint tanuk jelentkeztek a párizsi rendőrség előtt s jelentették, hogy Kutjepov tábornok nor­mandiai kajóraszállitásának tettesei közül egyet fel­ismertek. Az illető a G. P. U. párizsi egyik ügynö- • ke. A tanuk szerint a szovjetügynök az elrablás­nál szerepelt vörös taxiból szállott ki s ő maga is tevékeny részt vett az eszméletlen tábornok hajóra szállításában. — Pécsben folytatják le a jugoszláv—magyar (tárgyalásokat. Becsből jelentik: A jugoszláv kikül- 1 döttek hétfőn érkeznek Bécsbe ahol egyidejűleg in­dulnak meg a jugoszláv—osztrák és a magyar— osztrák kereskedelmi szerződés megkötésére irányu­ló tárgyalások. Előzetes hírek szerint lehetséges, hogy a tárgyalások során az osztrákok kívánságára a gabonavámokat emelni fogják. — As egyiptomi gyapottermelést teljesen el­pusztította a sáska. Kairóból jelentik: Az egyipto­mi sáskajárás egyre veszedelmesebb méreteket ölt. Transjordaniából folyton újabb és újabb sáskatö­megek özönlenek a Nílus völgye felé, úgyhogy az országot beláthatatlan katasztrófa fenyegeti. Az egyiptomi földmivelésügyi miniszter jelentése sze­rint az idei gyapottermés teljesen elpusztult, ami az ország valóságos nyomorbajutását jelenti. A Si­nai félszigettől Kairóig minden növényzet megsem­misült. — „Csak“ annyi munkást bocsátanak el a Zsil- völgyében, amennyinek szélnekeresztését „tervbe vették.” Dévai tudósítónk jel'enti: Jelentette a Ke­léit Újság, hogy a zsilvölgyi bányavállalatoknál üjabb, nagyméretű munkáselbocsájtások történ­lek. Az elbocsájtások tnrére dr. Oncu Iacab, Hu- nyadmegye prefektusa azonnal Petrozsényba uta­zott hogy információkat szerezzen a dolgok állása felől. A bányaigazgatókkal folytatott tárgyalásai után kijelentette munkatársunknak, hogy az elbo­csájtások okát azonkívül, hogy a CFR az utóbbi időben nem vesz át szenet, abban is látja, hogy a magánrendelések is csökkentek. A tavaly,.pl. az év első hónapjában magánrendelésre kétezer vagon sze­net szállítottak a bányák, mig az idén mostanig mindössze csak 300 vagont tesznek ki a megrende­lések, úgyhogy jelenleg mintegy 20.000 vagon szép van feleslegben. A további elbocsájtásokra nézve a bányaigazgató azt a „megnyugtató’' választ adta, bogy semmiesetre sem fognak több munkást elbo­csátani, mint amennyit „tervbe vettek.” Ezenkívül megígérték, hogy a leépített munkásoknak hajlan­dók a felszínen munkát adni. A prefektus bízik ab­ban, hogy az elbocsájtott munkások munkaalkalmat találnak az útépítéseknél ■ hogy a munkanélküliség méginkább likvidálódjék a megyében, kérni fogja e közanunkaügyi minisztert, hogy rendelje el a Liva- íény—Bimbesti alagút munkálatainak megkezdését, hogy a munkások itt is foglalkozást kaphassanak. — A vásárhelyi vásár. Marosvásárhelyi tudósí­tónk jelenti: Marovásárhelyen csütörtökön folyt le a kirakodó és állatvásár. Lovakban nagy volt a fel­hajtás és majdnem semmi a forgalom, ellenben az ökörvásár 1925 óta nem volt olyan forgalmas, mint most. Egy-egy pár prima ökör ötvenötezer lejért cserélt gazdát. A sertésvásár is kielégítő volt, a ki­rakodóvásár kereskedői közül azonban sokan még az útiköltséget sem keresték ki. — Úri betörők: után kutatnak Vásárhelyen. Marosvásárhelyi tudósítónk jelenti: Vakmerő betö­rés történt Marosvásárhelyen csütörtökön este hét és nyolc óra között a Gecse Dániel ucca 63. számú házban Erdélyi Elemér volt főszolgabíró lakosán. Erdélyi Elemér nem tartózkodott otthon, mivel szé­kelyvajai birtokára ment ki s felesége és a cseléd­leány hét óra után kevéssel a földszintre mentek le az emeleti lakásból. A földszinten Erdélyi leánya lakik férjével és családjával. Erdélyi Elemémé kö­rülbelül egy negyedóra múlva tért vissza a lakásba és a legnagyobb rémülettel állapította meg, hogy rövid távolléte alatt azt a betörők teljesen felfor­gatták. A gyorsain dolgozó ismeretlen tettesek ki- nyitoffák az összes szekrényeiket s két pompás* szilszkinbundát, négy férfiruhát, sok fehérneműt és ékszereket vittek magukkal, több mint kétszázezer lej értékben. Az esetről azonnal jelentést tettek a rendőrségen, amely megindította erélyesen a nyo­mozást. A gyanú egy jólöltözött szemüveges urra s egy elegáns hölgyre irányul, akik kevéssel a betö­rés ideje előtt többször is kérdezősködtek bizonyos szomszédban lakó egyének iránt a házban. A szom­szédok szerint a betörés ideje alatt egy teherautó is állott a ház előtt, amelyet az előtt senki sem lá­tott. Valószínű, hogy a nagystílű betörők ezen a teherautón szállították cl zsákmányukat. A nyomo­sán folyik. fl postavezérigazgatóság megengedte a postai tisztviselőknek, hög\j ug\j a telefonnál, mint más vonatkozásban, a kisebbségek nyelvén válaszoljanak (Kolozsvár, április 10.) A román posta és távirda vezérigazgatója Dr. Andronescu a na­pokban a nyelvkérdésben rendeletet bocsátott ki. Ez a rendelet megértőbb és demokratiku­sabb, mint a Dobrescu tartományi igazgatóé. A pósta vezérigazgató ugyanis a következő utasí­tást adta az alárendelt tisztviselőknek: „Közölték a vezérigazgatósággal, - hogy a telefon összeköttetést kérő egyes esetekben, kü­lönösen a csatolt területeken azért -állottak elő késedelmek a kapcsolásnál, mert az előfizető nem román (idegen) nyelven beszélt, a tisztvi­selő pedig a hivatalos. nyelven válaszolt és igy egymást nem érthették meg. A románul nem beszélő közönség támogatása szempontjá­ból, amíg újabb intézkedések lesznek, felhívom, hogy a lehetőség szerint találja meg a módját, Kogíy a telefon összeköttetés és felvilágosítások a követkézőképen történjenek. Valahányszor a telefon számot más illetve nem a hivatalos nyel- ven kérik, a szolgálatot teljesítő alkalmazott románul köteles válaszolni. De ha az előfi- zetö továbbra is nem román nyelven beszél. meg van engedve, amennyiben birja a tisztvi- selő az előfizető által használt nyelvet, hogy ezen válaszoljon. Ugyanúgy kell eljárni min­den más postai vonatkozásban, ha 'felvilágosí­tásokat nem román nyelven kérnek. Nyilvánosságra hozták az uj lakbérleti törvényjavaslatot Kiknek a szerződéseit hosszabbítják meg egy évvel ? — A bér- össszegek megállapítása — Kiket lebet kilakoltatni ? (Bukarest, április 10.) A Keleti Újság rövi­den ismertette a lakbérleti törvényjavaslat alap- rendelkezéseit. Most azután a javaslat teljes egé­szében nyilvánosságra jutott s igy azt módunk­ban van részleteiben is közölni. A 23. szakaszból álló javaslat első szakasza azokat az eseteket állapítja meg, melyekben a bérleti szerződést még egy évvel meg­hosszabbítja. Ezek szerint az egyéves meghosszabbítást élvezik: a köztisztviselő, vágy nyugdíjas bérlők és albér­lők, amennyiben reájuk az 1927 április 15-iki törvény^ vonatkozott. Meghosszabbít tatnak továb­bá a városok, megyék, községek, vagy ezek in­tézményei ált^l bereit helyiségek szerződései s bármely jelenleg LVfneghosszabbitást élvező szer­ződés, ha a bérlő jövedelme nem haladja meg az évi százezer lejt. A negyedik szakasz az 1930 április 23-ika előtt elhunyt köztisztviselők és nyugdíjasok özvegyei és kiskorú gyermekei szá­mára hosszabbítja "meg a lakbérszerződést. Át­meneti intézkedésként az ötödik szakasz a je­lenleg meghosszabbítást élvező, de a törvényja­vaslat első szakaszában nem említett bérlők ré­szére 1930 október 26-ig biztosítja a jelenlegi la­kásaikban való benmaradhatást. A hatodik sza­kasz az 1927-ik évi törvény alapján hozott birói kilakoltatási határozatok végrehajtását függeszti fel 1931 április 23-ig, illetőleg 1930. október 26-ig. Köztisztviselők, nyugdij ások,. valamint az állam, megye és község részére elfoglalt helyisé­gek után az ókirályságban az 1916-os, az ország többi részében áz Í914-es bér huszonnyolcszorosa fizetendő. Azok, akik csak október 26-ig marad­hatnak lakásaikban, valamint százezer lejnél ki­sebb jövedelmű bérlők a jelenlegi bérösszeget fizetik továbbra is. Áz első szakasz első bekezdésének rendelke­zései alá tartozó nyugdíjasok csupán az .eddigi összeget fizetik, mig a különbséget az állam té­ríti meg a háztulajdonosnak. Abban az esetben, ha a nyugdíjas állami, megyei, vagy községi hi­vatalnok, bérösszegének minimuma az 1916-os, illetve 1914-es bér tizenháromszorosa. A tizedik szakasz szerint, azok a köztisztvi­selők, akik olyan lakásokban laknak, amelyek alapbérösszege 1916-ban, illetőleg 1914-ben meg- haladţa Bukarestben az 1500, .Iaşi, Csernovic, Kisenev, Kolozsvár, Galac, Temesvár, Arad, Brassó, Nagyvárad, Nagyszeben városokban az ezerkétszázötven és a többi városokban a nyolc­száz lejt, a jelenlegi törvényben megállapított bérösszeget teljes egészükben ők fizetik. A ki­sebb alapbérösszegü lakásokban lakók csak az eddigi bért fizetik, a különbözetet az állam té­ríti meg. Az állam által fizetendő bérösszeg meghatá­rozására a háztulajdonosok a törvény kihirdeté­sétől számított negyven napon belül a bírósághoz kell fprdulnia. Az 1927-es törvényben körülirt kilakoltatási jogot kiterjeszti azokra is, akik 1930 január l-o előtt szerezték ingatlanaikat, a kilakoltatás azonban semmiesetre sem történhetik meg 1930 október 26. előtt azokban az esetekben, amelyek ezek alá a rendel­kezések alá tartoznak. — Beiktatták a dicsőszenítmártoni városi taná­csot. Dicsőszentmártoni tudósítónk jelenti: A dicső- szentmártoni városházán 8-án választották meg az uj polgármestert és az állandó választmány tagjait. A város nj polgármestere Boila Dániel kereskedő lett, helyettes polgármester Pekri Géza a Magyar Párt helyi tagozatának elnöke, mig az állandó vá­lasztmány tagjai: Csató Gábor nyugalmazott alis­pán, Pálffv Ferenc dr. ügyvéd és Avrizsán György bankigazgató. A városi tanácsnak 19 tanácsosa van, akik között ott látjuk a város minden rétegének képviselőit. A polgármester és az állandó választ­mány megválasztása után Boila Zakariás, kiskükül- lőmegyei prefektus bevette az esküt. Boila polgár- mester megköszönte a beléhelyezett bizalmat és is­mertette városfejlesztési programját, amelyhez az uj tanács támogatását kérte. Este a Kárpáti Szálló nagytermében bankett volt, amelyen több felköszön­tő ünnepelte az uj tanács megalakulását. — Húszmilliós nagyváradi pör a semmitőssék előtt. Nagyváradi tudósitónk jelenti: A Magyar Általános Hitelbank egy liáboruelőtti ügyletből ki­folyólag pert inditott Moskovits Adolf és Fiai nagy­váradi gyár ellen, tizenhétezerötszáz angol font, mintegy húszmillió lejnyi követelése érdekében. Az érdekes revalorizációs perrel annakidején foglalko­zott a nagyváradi tábla és elutasította a Magyar Általános Hitelbank keresetét. Az ügy a semraitő- szék elé került, a semmitőszék szerdán hirdette ki az Ítéletet, amelyben a nagyváradi tábla elutasító határozatát helyben hagyta. — Véres kardpárbajt vívtak a segesvári pol­gármester és a szállodás. Segesvári tudósítónk je- lénti: A Keleti Újság megírta azt az incidenst, ami a segesvári városházán Leonhardt August polgár­mester és a Csillag-szálloda tuajdonosa, Mosora Aurél között történt. Az ügyet lovagias útra terel­ték és a párbaj csütörtökön délelőtt kilenc és tiz óra közöt folyt le a régi iparosegylet zöld termében. Az első összecsapásnál Mosora laposvágást kapott az arcára, viszont a következő fordulóban az ő kardja találta fejen a polgármestert és hosszú, vé­res sebet éjtett. A segédek megállapították a viég- kimerülést s a párbaj véget ért. A felek nem békül- tek ki; Leonhardt, aki régen hires párbajokat vívott, bekötözött fejjel, egyébként azonban saját lábán hagyta el a párbaj színhelyét. — Szeretetadomány. Egy szegény, volt tiszt­viselő családjának nyomorára hívtuk fel a jószívű emberek figyelmét. Első adományként dr. Blanken- bergné néven érkezett be egy csomag ruhanemű a Keleti Újság kir. dóhivat alához. — Betörtek a bécsi hadtörténeti múzeumba. Becsből jelentik: Az osztrák rendőrségi sajtóiroda jelenti, hogy csütörtökre virradó éjjel betörtek az arzenál földszintjén lévő hadtörténeti múzeumba, ahol két szekrényt kifosztottak s azokból sok nagy- értékű -.tárgyat vittek el. Érdekes, hogy negyven év­vel ezelőtt ugyancsak április 10-én történt a hadtör­téneti múzeumban nagy betörés.

Next

/
Thumbnails
Contents