Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-12 / 83. szám
Till. tVF. 83. SZÁM. WBsx&nUtogifo 3 ,0Ter>£^ésedr>& mczp is iii a ZeJeleí <TJi'seIni csclK jtfclejgra-Áctrisnydif lehel , , y HARISNYA A NŐK LEGNAGYOBB OROMÉ. MASSAL OSSZEHASONLITHATLAN. KELLEMES'— ELEGÁNS, MOSHATÓ ésTARTÖSABB.MINT BÁRMELY MAS SELYEM HARISBA „ Nagybánya minden évben egyszer-kétszer meghúzzák a lélekharangot, de erős a hitem* hogy minket eltemetni nem /“ Mikola András, a festőkolonia elnöke Kolozsvárra érkezett és beszét a nagybányai iskola jelentőségéről (Kolozsvár, április 10.) Már megcmlékeztünl arról, bogy a nagybányai festőkolónia Kolozsváron reprezentativ kiállítást rendez, amely iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg. A magyar in? - périum idején Nagybánya külön szint és jelentőséget nyert a magyar képzőművészet történetében. Az impresszionizmusnak, az akkori képzőművészeti megújhodásnak és felfrissülésének itt volt a dúsan termő melegágya. Itt virágzott ki és pompázott teljes díszben az egyéni természetlátás, amelynek Nagybánya gyönyörű vidéke, festői hegyei, ozon- dus, páratelt levegője és csodálatosan buja tenyészete pompás termő talajul kínálkozott. Nagybánya az impériumváltozás után is megőrizte hagyományait, töretlen tekintélyét és képző- művészeti szupremáciáját. Maga a gyönyörű vidék, pompázó, dús flóra predesztinálta erre. A kisváros- kában a festők külön társadalmi szektát alkottak mindig cs ma is szent lelkességgel és munkakedvvel dolgoznak. ‘fisz esztendeje, hogy a nagybányai festőkolonia reprezentativ kiállítás keretében nem szerepelt Kolozsváron. Talán ez az oka, hogy különböző forrásból fakadó hírek próbálták Nagybánya mai jelentőségét lekicsinyelni. Tisztán gazdasági okokra vezethető vissza, hogy a nagybányaiak nem mutatkoztak kollektive azóta, habár a festőkolónia egyes tagjai belföldi és külföldi nagy kiállításokon resztvettek és mindenütt nagy sikert arattak. Mostani kiállításukon Nagybánya minden számottevő művésze, az élén Thorma Jánossal, Mikola Andrással, Börtsök Samu és Krizsán Jánossal résztvesz és Kolozsvár müértő közönségének alkalma lesz gyönyörködni a nagyhírű festőkolónia legfrissebb művészi termelésében. A Keleti Újság munkatársa a reprezentativ kiállítással kapcsolatosan beszélgetést folytatott Mi- kóla Andrással, a festőkolónia elnökével, aki a kiállításról, annak céljáról a következőket mondotta: — Az utóbbi években Nagybánya és a nagybányai müvészkolónia nevével sok visszaélés történt. Sokan üzleti érdekből és hogy művészi reputációjukat emeljék, Nagybányára hivatkoztak olyanok, akiknek Nagybányához semmi vagy csak annyi közük volt, hogy pár hetet nálunk időztek. Végre is szükségét éreztük annak, hogy tiz esztendei hallgatás után megmutassuk magunkat és kollektive állítsuk ki képzőművészeti termésünket. — Bennünket sajnos, — mondotta szerény mosollyal Mikola András, — minden évben egyszer- kétszer eltemetnek, meghúzzák a vészharangot felettünk, mialatt mi csendesen dolgozunk és élünk művészi hivatásunknak. Sem időnk, sem alkalmunk a fórumon hivalkodni és ágálni. A mai nehéz gazdasági viszonyok reánk is nyomasztólag hatnak és csak a legnagyobb erőfeszítések árán őrizhetjük meg magasabb művészi hagyományainkat és törekvéseinket. Ez azonban nem jelent annyit, hogy tiz esztendő óta kiállításokon nem szerepeltünk. Nem szólva arról, hogy a jelentősebb belföldi kiállításokon is részt vettünk, egyesek közülünk képeikkel szerepeltek a velencei, brüsszeli, római, stockholmi és barcelonai nemzetközi kiállításokon. — Az a hitem és erős meggyőződésem, hogy Nagybányát akár egyesületije tömörülve, akár egyesületen kívül, — mert akadnak egyesek, akik, igy keresik a boldogulásukat, — eltemetni nem lehet, Nem lehet természeti adottságai mi.aitt. Amig Nagybánya a maga gazdag természeti szépségeivel, pompás flórájával és kivételes szépségű fekvésével jelentős művészi egyéniségeket fog lekötni, addig képzőművészeti jelentősiégét nem lehet és nem szabad lebecsülni. Megítélésem szerint, — mondotta Mikola András, — Nagybánya jelentőségét nem egyes festők teszik, hanem azok a komoly,' művészi értékeket reprezentáló képek és művészi alkotások, amelyek Nagybányán születnek meg. — A mostani reprezentativ kiállítás alkalma« arra, hogy szemléltető képet nyújtson Nagybánya művészetéről és jelentőségéről, mert azon résztvesz az ott élő festők valóban reprezentativ csoportja. És különösen alkalmas arra, hogy a felburjánzott dilettántizmussal szemben bizonyságot tegyen arról, Nagybánya töretlenül megőrizte régi tradi- ’ cióit, művészi kvalitásait és különösen azt, hogy Nagybányán a képzőművészetet ma i« komoly hivatásnak tekintik. A Nagybányát cégérül tűző dilettántizmus nem árthat nekünk, mert kollektiv kiállításunk alkalmat nyújt az összehasonlításra és a komoly művészet megbecsülésére. Eddig tart Mikola Andrásnak, a festőkolonia elnökének a nyilatkozata, amelyhez csak annyit füzünk, hogy a kiállítás már megérkezett anyagát most rendezik a vármegyeháza üvegtermében. Azon tizennégy nagybányai festő vesz részt, ötven-bat- van képpel. A kiállítást vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek közt nyitják meg és az iránt Kolozsvár város egész társadalmában érthető módon nagy érdeklődés nyilvánul meg. A vasárnapi vemiszázs valóban kimagasló eseménye lesz a romániai képző- művészetnek. fi róm. kát. Státus vezetői pápai kitüntetést kaptak Tegnap tartotta az erdélyi róm. kát. Státus igazgatótanácsa havi rendes ülését, amelynek keretében meleg ünneplésben részesítették br. Jósika Gábor világi elnököt, dr. Balázs András kanonok előadót és dr. Betegh Miklósit, a kát. Népszövetség elnökét abból az alkalomból, hogy őket a pápa Őszentsége az Egyház érdekében végzett munkásságuk elismeréseképpen kitüntetésben részesítette. Dr. Balázs Andrást pápai prelátussá nevezte ki, br. Jósika Gábort és dr. Betegh Miklósit pedig a Szent Gergely rend parancsnoki keresztjével tüntette ki a pápa. A kitüntetettek érdemeit dr. Gyárfás Elemér méltatta. A Magyar Párt elnöksége a marosvásárhelyi nyílt levélről Az Országos Magyar Párt elnöksége a következőket közli: Kovács Elek ur, a Magyar Párt marosvásárhelyi intéző bizottsága tagja az Ellenzék-ben nyílt levelet intézett a párt országos elnökségéhez. A nyilt levél a marosvásárhelyi pártügyek elrendezése érdekében kéri a pártközpont megbizottainak a közbelépését, s hivatkozik korábbi magánlevelekre, amiket ebben az ügyben Kovács Elek, Inczédy-Joksman Ödön ügyvezető alelnökhöz és Paál Árpád elnöki tanácstaghoz intézett. Az elnökség felvilágosításul közli, hogy Inczédy-Joksman Ödön dr. ügyvetető alelnök, aki személyesen kíván ebben az ügyben eljárni, s aki a közelmúltban orvosi műtétet állott ki. betegsége alatt kapta meg a levelet, betegsége miatt nem tudott a kérdéses magánlevél értelmében eljárni, Paál Árpád pedig a kérdéses magánlevelet egyáltalán meg se kapta. Az elnökség azonban készséggel kijelenti, hogy az ügyvezető alelnök ur közelről várható felgyógyulása után azonnal intézkedik olyan értelemben, ahogyan a Kovács Elek ur nyilt levele kéri.
