Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-12 / 83. szám

No.__ j—I 24256/927 Jd C/r j’KoIcss vár, 1930. április 12. SzntttfajlÉ dim. K-1' mZX BUI ’ V * EI.OFIZETES BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, neg-yed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 le; .ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:.Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon : 6—08, 6—94 ~ X1IL évfolyam 83-ík szám ELŐFIZETÉS MAGY ABQB8ZAGON: 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengd negyedévre 16 pengd> es szám ára 20 fillér« E Várfnk a kormáaiyvv- nyilatkozafot S Még mindig nem látunk tisztán a huszon­négy óra alatt hírhedtté vált kolozsvári nyelvren­delet fölött gomolygó homályban. Nem látunk tisztán annak ellenére sem, hogy Dobrescu tar­tományi igazgató szükségesnek látja egy pót- nyilatkozattal még jobban belezavarni magát és kompromittálni kormányát az időszerűtlenül és szerencsétlenül dőráncigált nyelvkérdés konfu- zus magyarázatával. Nem is magyarázat ez, ha­nem dadogás. Azt mondja a tartományú igazgató, hogy rendeletét a magyar sajtó tévesen értelmez­te, mert ő nem akart mást, mint annak leszögezé- sét, hogy az ünnepélyes enunciációkat az állam nyelvén kell megtenni és a jegyzőkönyveket ro­mán nyelven szerkeszteni. Hozzáfűzi még, hogy ha valamelyik kisebbségi párt súlyú helyez ünne­pélyes deklarációjának hivatalos jegyzőkönyvbe vételére, akkor álláspontját román nyelven kell megszövegeznie, mert másképpen a románnyelvü jegyzőkönyvbe nem kerülhet bele. Homály, káosz és kétértelmű Dobrescu igazgató minden szava. És rosszhiszemű. Tessék elolvasni a saját rendeletét, amely kifejezetten azt mondja, hogy nemcsak ünnepélyes nyilatkozatokat kell romá­nul megfogalmazni, hanem még felvilágosításo­kat sem kérhetnek és kaphatnak a kisebbségek saját anyanyelvükön. Még tovább: „ha a ta­nácstagok egyike-másika nem venné tekintetbe • a rendelkezést, nyilatkozatát, mint meg nem tör­téntet kell tekinteni.“ Tegnap is megmondtuk, ma is megismétel­jük: ez a kérdés nefn tartozik a tartományi igaz­gató hatáskörébe. Beavatkozása tehát jogtalan és törvénytelen. Nem is lesz kisebbségi tanácsos, aki azt tekintetbe vegye. A dolognak ez a része tehát elintézettnek tekinthető. Dobrescu ur ren­deletét éppúgy közzé tehette volna a kamcsatkai hivatalos lapban, mint saját levélpapirosán. De... nagyon jól ismerjük mi a prefektusokat, különö­sen a végeken, különösen a Székelyföldön. Akkor is hadilábon állnak az alkotmánnyal és a törvé­nyekkel — természetesen mikor a kisebbségekről van szó — ha kizárólag a saját elfogult álláspont­juk jogforrás, tehát kézzel-lábbal fogják megra­gadni az alkalmat, hogy a hatalmaskodás, a presszió és a megfélemlítés fegyvereivel éljenek a kisebbségi tanácstagokkal szemben, elsősorban azokban a megyékben és városokban, ahol a ta­nácstagok túlnyomó része magyar. Amit tehát nagynehezen tízéves harc után elértünk: sike­rült a románság és magyarság békés munkájának alapját megteremteni a székely városokban a nyelvkérdés kiküszöbölésével, azt most egyszerre felborit ja egy alkotmányellenes rendelkezés s az ennek nyomában elmaradhatatlanul fellépő pre­fektusi önkényeskedés. Az uj tanácsok munkája nem nehéz megjósolni — hosszú időn át ki fog merülni a nyelvkérdés terméketlen vitájá­ban. A két álláspont összecsapásai háttérbe szo­rítják a városok reális érdekeit, a kinos verejté­kezéssel egyensúlyba hozott harmóniát nemzeti­ségi viták diszharmonikus hullámai öntik el, nem is szólva arról, hogy a legésszerűbb és legprakti­kusabb indítványokat sem fogja tárgyalás alá engedni a prefektus a lex-Dobrescu alapján. Mégis lábhoz tesszük' egy rövid időre fegy­vereinket. Várjuk a kormány nyilatkozatát. Vár­juk a dezavuálást és várjuk a hirt: a kormány menesztette balkezü tartományi igazgatóját. Azt hisszük, a nyelvkérdésen kívül is bőven fog indo­kot találni erre Maniu miniszterelnök. Stere után Veidét akarják lehetetlenné fenni a takaresti politikai táramon A besszarábiai állásfoglalás utolsó hullámai a parlamentben (Bukarest, április 10.) Az a könnyű siker,; amit a liberálisok a Stere-ügyben arattak, fel­bátorította őket s most folytatni akarják a kam­pányt a kormánypárt más erős egyéniségei ellen. A tervük szerint a legközelebbi elintézés célpont­jául Vaida Sándor belügyminiszert szemelték ki. A besszarábiai oroszlánt elejtette a kormány, most szeretnék az erdélyi tigrist kilőni, de ez nehezebb vállalkozás. Hontalan állampolgárokról a sze­nátusban A szenátus csütörtöki ülésén napirend előtt Mayer Ébner, a zsidó parlamenti klub elnöke inté­zett interpellációt az igazságügyi és belügy-minisz- terekhez. — Néhány hét óta, — mondotta Mayer Ébner — az ország területén több Tendőrprefektnra fel­szólítást intézett az ugynm; • ■■+ állampolgárság nél­küli lakosokhoz, akiket 'feri-ríllt, hogy' rövid idő alatt nyújtsák be állampolgársági bizonyítványai­kat, vagy pedig idegen útlevelüket. Ez a felszólí­tás igen nagy megrökönyödést keltett számos olyan érdekeltnél, akinek minden joga megvan ahoz, hogy román ál­lampolgár legyen, mivel Bukovina, Besszarábia, vagy Erdély lakosa és állampolgára volt a régi Ausztriának, Magyaror­szágnak, vagy Oroszországnak és a békeszerződések értelmében megvan a joga az állampolgárságra. Az illetők azonban a mostani felszólításnak nem tud­nak eleget tenni, mivel nincsenek felvéve az állam­polgársági listába és igy nincs birtokokban sem állampolgársági bizonyítvány, sem pedig útlevél. A felszólításoknak az a záradéka, hogy amennyiben annak az illetők nem tesznek eleget, úgy kiűzik őket az országból. Ez lehtetlenség, mert hiszen nincsen hova kiűzni őket, egy állam sem fogadhatja be. — Szükséges tehát, hogy a régóta vári állam­polgársági törvény pontosan szabályozza ezeket az ügyeket. Kérdezem ezenkívül a belügyminiszter él igazságügyminiszter uraktól, van-e tudomásuk ac emlitett felszólításokról, amelyek egyáltalában nem felelnek meg a törvény szellemének, sem pedig an­nak az elvnek, hogy az állam kötelessége polgárai­nak jogait megvédeni. Egy besszarábiai, aki utólag Je­lentkezik Ezutád Niculescu besszarábiai szenátor, aki a tegnapelőtt felolvasott besszarábiai deklaráción, mint a független csoport tagja szerepelt, nyilatko­zatot olvasott fel. Kijelenti, hogy betegsége miatt nem tudta pontosan nyomon követni a politikai ese­ményeket. Most értesült arról, hogy őt a független csoporothoz vették fel. Hangoztatja, hogy ez nem történt az ő beleegyezésével és ő a maga részéről feltételek nélkül támogatja a kormányt. A bejelen­tést tapssal fogadták. Yoicu Niţescn igazságügyi miniszter nehány kisebb törvényjavaslatot nyújt be, majd a szenátus megszavazta az utak szélének fákkal való beülteté­séről szóló törvényjavaslatot. Egy különvélemény Stere ellesi A kamarában pénteken Buzdugan, Lapu-párti képviselő kéri, hogy a mult gyűlés jegyzőkönyvében Sterének Besszarábia csatlakozása körüli szerepét illető részhez vegyék hozzá az ő külön véleményét is. Sterének a csatlakozás körül nem volt szerepe. Igen nagy szerepe volt benne Pan Halipának és a Jaşiban tanuló ifjúsági csoportnak. Ezenkívül né­hány besszarábiai születésű tábornok is hozzájárult ahhoz, hogy a csatlakozás minél előbb megtör­ténjék. Közbekiáltások: például T Buzdugan: Például Áverésen, Mardarescu és Petala tábornokok. (Nagy zaj. A besszarábiai füg­getlen csoport nevet.) Buzdugan hangoztatja, hogy a megegyezés a besszarábiai román nép megnyilatkozása volt. A be­szédet a független csoport állandó közbekiáltások­kal kisérte. Az erdélyi munkások ellen Lazar Hie képviselő fölhívja a munkaügyi mi­niszter figyelmét arra, hogy a válceamegyei favál­lalatok nagy tömegben máramarosmegyei munkáso­kat alkalmaztak, noha a megyében nagyon sok munkanélküli van, sok ottani munkás három hónapja nem kapott fi­zetést és az egyházak könyöradömányaiból él. Raducanu miniszter megígéri, hogy az ügyet behatóan meg fogja vizsgáltatni. Napirenden Radulescu dr. képviselőnek, Milozi volt bukaresti rendőrigazgató sógorának’ interpellá­ciója van. Kădulescu dr. a fővárosi prefektuián tör­tént verések ügyében beszél s igyekszik sógora ár­tatlanságát bizonyitani. 1 Az Adeverul csütörtöki számának jelentés« sze­rint a liberális párt újabb nagy akcióra készül a kormány ellen. A lap úgy tudja, hogy a liberália lapok közelebbről német és román nyeljen egy me­morandumot fognak közölni, amelyet állítólag Vaida Sándor belügyminiszter intézett a német kormány­hoz abban az időben, amikor Románia megüzente a központi hatalmaknak a háborút. Az Adeverul sze­rint nyilvánvaló volt, hogy a liberálisok a Stere-ügy befejezése után nem fogják kampányukat megszün­tetni, vagy mérsékelni, ügy látszik, arról a memo­randumról van szó, amit Stere adott át Bécsben a központi hatalmaknak és aminek átadásánál állító­lag Vaida is jelen lett volna. Készül az aj miniszteri lista Jól informált politikai körökben úgy tudják, hogy a kabinet újjászervezése még husvét előtt meg­történik. A kombinációk szerint Mironescu kama­rai elnök lesz, miután meggyőzték őt arról, hogy, ez nem jelent számára degradálást. Raducanu mun­kaügyi miniszter a berlini követség vezetését veszi át, Vaida Sándor külügyminiszter lesz, Popovici Mihály ávtszi a belügyi tárcát, ha ehez Mihalach« is hozzájárul. V Averescunak kezet adotlt Prezaa tábornok Bukaresti politikai körökben erősen tartja ma­gát az a hir, hogy Prezan és Áverésen tábornokok, akik tizenkét év óta nem beszéltek egymással, ki­békültek. A hírnek, ha igaznak bizonyul, tekintettel a jelenlegi politikai helyzetre, egyes körök szerint politikai következményei várhatók. Prezan tábornok tudvalevőleg a legnagyobb tekintélyek egyik* az országban. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents