Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-11 / 82. szám

XIII. SVF. Si. SZÁM. KuutrtUrsjfa Codpeanu alelnök azzá! a kijelentéssel távozott a kamarából, iisyy Pan Halipat akasztófára valónak tartja A hesszarábiaiak magatartását e döntöiték, de a határozat mély huiiámokat ver fel - Stere nyiit levélbei jelenti be a pártalakitást (Bukarest, április 9.) A besszarábiaiak Met-ro- jrole—szállóbeli négynapos tanácskozása kedden dél­után ért véget. Fan Halipa ügyes . manővrirozásá- naksikerült elérnie azt, hogy a besszarábiaiak kö­zül egy sem lépett ki a nemzeti parasztpártból s Stere legközelebbi hívei is csupán azt határozták cl, hogy vezérükhöz való ragaszkodásuk kifejezése mellett a nemzeti parasztpárt keretén belül fognak független parlamenti csoportot ké­pezni. Coclreanu súlyos kijelentésekkel távozik A kamara, szerdai ülésén Steíanov képviselő kéri, hogy a dobrudzsai román telepesek és bolgá­rok közötti incidens ügyében a kormány indítsa meg a vizsgálatot. Kéri az ügyre vonatkozó dossziék kiadását, mivel interpellálni akar. Ezután általános figyelem között Codreanu Jón, Stere legbizalmasabb embere, kamarai alelnölc emelkedett szólásra és a követkczó'kct mondotta: — Két alakja volt a besszarábiai mozgalomnak: Stere és Halipa. Halipa ugyanazt cselekedte, amit Stere és mégis Stere lett a bűnbak. Ellene in­dult meg az a hallatlan kampány, amilyenben még nem volt része egy politikusnak sem. —• A kormány útjába az utóbbi napokban aka­dályok tornyosultak s ezeket el kellett távolítani. A kormánynak szüksége volt hóhérra, aki Sterét lefejezze. — Ezt a hóhért megtalálta Halipában. (Nagy zaj.) Igen, fenntartom állításomat. Halipának nem a miniszteri székben a helye, hanem az akasztói» alatt. Ezennel bejelentem, hogy tiltakozásként a kormány eljárásával szem­ben, lemondok a kamarai alelnökségről és a képviselői mandátumomról is. Mihalachc válaszolt a kormány, nevében. Saj­nálatát fejezi ki afelett a kifejezések felett, ame- ; Ivekkel Codreanu a lemondását bejelentette. Az ügy politikumát illetően Matiih már nyilatkozott, a le­mondásról pedig a párt elnöki tanácsa fog dönteni. A kormánynak az ügyhöz nincs más hozzátcubi~. valója. Stesse zászlói honi és a malira hivatkozik Stere Constantin nyílt levelet intézett Codrea- nühöz, amelyben vázolja azokat a harcokat, ame­lyek Besszarábiának. a Romániához való csatolását megelőzték. — A csatlakozás után — mondja — nagy hiba történt a román politikai vezetők részéről, akik erőszakkal próbálták meg hegemóniájukat Besszavá- biára is kiterjeszteni. Törekvésükkel semmit sem ériek el, csak különös mentalitást teremtettek Besszarábiában. Emlékezteti Codreanut azokra a körülményekre, amelyek között az egyesülést előkészíti! tíz tagból álló csoportot megalakították. Amikor Románia a központi hatalmak ellen háborúba ment, Besszará­biában nagy volt a megdöbbenés és Fan Halipa meg akarta akadályozni azt, hogy Filipescu akkori hadügyminiszter Pé- tervárra utazzék. A román nemzet akkor tragikus pillanatokat élt át, épp úgy, mint a lengyel nemzet is, amelynek egyik vezetőpolitikusa légió élére állott-és úgy-harcolt az' osztrák hadsereg keretei között az oroszok ellen. A román nemzet Besszarábiához való jogosultsága a besszarábiai nép akaratából származik. A nemzeti parasztpártnak, mint a népakarat kifejezőjének, nem lett volna szabad másra támaszkodnia, mint a- tömeg öntudatára, pártrezetői azonban mégis igen sokszor készek voltak arra, hogy meg nem gondolt kalandokba bocsátkozzanak, amelyek fatális következményekkel járhattak volna. Ilyen Volt a régcnstanács kérdése, vagy a Bukarest elleni felvonulás terve. A nemzeti parasztpárt kor­mányzásának az a tragédiája, hogy a párt minden feltétel nélkül kormányra akai-t jutni és ez a hatalom után való vágy vitte rés a2 elkövetett tévedésekre. Nem törődött sem a párt jellegével, sem a hélyzot hangulatával, sem a parlamenti erőviszonyokkal. Ennek a következménye az, hogy olyan harcok ke­letkeztek közte és a régi pártok között, amelyek már-már a polgárháború jellegét öltik magukra, Meghamisította ez a törekvés a kormánynak a rc- génstanácshoz való viszonyát is és ekkor következ­tek a diktatórikus megnyilatkozások, az előre ki­vett lemondások ügye, Lttpény, a lapok elkobzása, gyűlések betiltása, a rendtörvény, stb. Ennek a magatartásnak logikus következménye volt az a:: álláspont, amelyet a kormány a régcnstanács komp- lekíálása alkalmával elfoglalt és amely kormány- é- pártkrizist vont maga után. Az oligarchikus púi­tok, most minden eszközt megragadnak a kormány helyzetének aláásására. így találták ki a bes. ::ar:;- biai kérdést is, nem törődve azzal, hogy ezzel éppen az állam egységét támadják. Hiszen ha a bessz,arábiaiak képviselőit kommunis­táknak nevezik, úgy kommunista hajlandóságú vol­na az a nép, amely őket megválasztotta és így eles- ne a szovjettel szemben fölhozott legerősebb érv, tart az Ivette-hót! napig hogy tudniillik Besszarábia a népakarat folytán csatlakozott az anyaországhoz. Stere levele végén bejelenti, hogy a harcot to­vább folytatja és párthiveivel revízió alá fogja von­ni azt a paktumot, amelyet a besszarábiai paraszt- pprt az ók irály.ságbeli pare.sztpárttal .s később az '■erdélyi nemzeti párttal kötött. Összehívták a kormánypárt elnöki tanácsát Szerda este hét órakor a nemzeti paraszfpárt he .antagu elnöki tanácsa megbeszélésre ült össze; Az elnöki tariáes megvizsgálja a politikai helyze­tet és tárgyalni fogja a kabinet újjáalakításának kérdését is, a besszarábiai helyzetet, a StcTe maga­tartását. A vasutasok helyzetét tárta fel a parlamentben Laár Ferenc képvi­selő / (Bukarest, április 9.) A Codreanu .»lelnek lemondását, követő izgalma«..jelenet.után. ft kama­ra áttéri vr.siTti autonóm mnnkáspénztáiTÓl szóló törvényjavaslat tárgyalására, amelyhez a Magyar Párt. nevében tatár Perene képviselő szól hozzá — A miniszter ur — mondotta Laár Perene — a javaslat indokolásában megállapítja, hogy. a vasiít évekelí át nem tudta befizetni a pénz­tárba. azokat az összegeket, amelyeknek befizetés s:ére. kötelezve lett volna. Ennek következtében olyan zűrzavar keletkezett, amely megmaradt a jelenlegi törvény intézkedései ellenére is. Tény az. hagy a vasút anyagilag gyengén áll. Ennek óim azonban abban keresendő, hogy egyfelől a személyzet egyrésze túl van terhelve, másrészt pádig, hogy különböző hivatalokban szineknris-: tál; ülnek. Azok, akik szolgálatukat lelkiismeretesen jesiíik. non kapnak elegendő fizetést, míg u többieknek kövér jövedelmeik vannak. Ne esodftlkpzzunk azon, ha ilyen körülmények között Pirim fordulnak elő a vasúti balesetek. amelyek a vasutat évente sokmitlió kü­lön kiadással terhelik meg. •WWVSMWVWWVMUUVUWVSAAAAA^AM Hiába hozunk törvényeket, ha annak a szeren­csétlen munkásnak családja nincs biztosítva afe­lől, hogy nem fog éhenhalni. Én azt hiszetn, hogy ennek a törvényjavaslatnak megszavazása által sem történik egy lépés sem a helyzet megjavítása érdekében. Kérdem, milyen okok gátolják meg a vasút vezetőségét és a kormányt abban, hogy a vasút munkásait a nvugdijközpont hatáskörébe utalják, annál is inkább, mivel a nyugdijköz- póntban fölvett tagok, ötvenszázalékkal nagyobb nyugdijat kapnak, mint a vasúti pénztár nyug­díjazottjai. — Felhasználom az alkalmat arra, bogy rá­mutassak a magyar államvasutaktól átvett vasúti személyzet sérelmeire. Nagyon szomorú az, hogy az állam hivatalnokai közt nemzetiségi hovátartozandóság szerint tesznek meg­különböztetéseket. A Vidrighin vezérigazgató által bevezetett re­zsim számtalan példáját adja. hogy a vasútnál a kisebbségi személyzetet nem tekintik a többségi­vel egyen lő jogú állampolgároknak. így például minden modern államban elv az, hogy csak akkor hocsássanak el valamely hivatalnokot, ha a fe­gyelmi eljárás a bűnösségét bebizonyította. Ä vasútnál azonban azt a személyzetet, amely a magyar rezsim alatt nyugdijjogosultságát meg­szerezte. a vezetőség elbocsátotta azzal az ürügy­gyei, hogy az állam nyelvét még nem tanulták meg eléggé s ugyanakkor Vidrighin vezérigaz­gató azokat a bizonyít v (folyókat, amelyek egyes sikerrel letett vizsgálatokról szólották, megsemmisítette és az illető,vasutasoknak újabb vizsgát kell le­ien» iök. Hegedűs Nándor: Á sirig mind vizsgáznak. A pályaudvari sepregetöknek is vizsgázniok kell. La ár Ferenc: Ennek a helyzetnek nem le­hetnek jó következményei. Ha ezek a vizsgák se sikerülnek, akkor az illető vasutasok az uccára jutnak, koldulhatnak, mert a vasúti műnk árbiztosító csak akkor ad nyugdijat, ha 30 éves szolgálatukat be­töltötték. — Kérem önöket, képviselő urak, hogy a törvény intézkedéseit terjesszék ki azokra is, akiket a vasút szolgálatukból elbocsátott s ezek 20—2ő éves szolgálati idejük után legalább a befizetett járulékokat kapják vissza. La ár Fcrené beszéde további részében több mó­dosít:'- felvételét kéri így a vonatkísérő személyzet számára nagyobb nyugdíj állapítandó meg, mivel az illetőktől a magyar rezsim idejében magasabb szá­zalékot vontak le az alap javára. A vonatvezető személyzettel, akiktől jobb képesítést követeltek, az nj inkadrálások során méltánytalanság történt. Ké­ri a sérelem orvoslását. Azoknak a vasúti munká­soknak és- tisztviselőknek, akik a bábom alatt moz­gósítva voltak, háborús szolgálati éveik duplán vol­nának beszániitandók. A nyugdij legyen egyenlő az utolsó évben kapott fize­téssel s a nyugdíjazás hivatalból Itörténjen. Beszéde végén kijelenti, hogy a törvényjavaslatot csak az esetben szavazza meg, ha módositó indít­ványait elfogadják. Laár Ferenc képviselő beszéde értelmében mó­dodul indítványt is nyújtott be a kamara elnöksé­géhez, amire G-afencu közlekedésügyi államtitkár kijelentette, .hogy a módosításokat nem fogadja el, kötelező ígéretet tesz azonban arra, hogy a végre­hajtási utasításban orvosolni fogja a vasutasok sé­relmét. Uránia Mozg6 áíta'ános közkívánatra még vetíts v Éneklő bolond f# mm mm cm mélyen megható AL JOlSO'J beszélő, éneklő ámk Páholy lei 45, zárlszék lei 35. Ik hely i Imet. Méhen leszélliLít hely­ei 2o. Monopol Concoidia-li!m

Next

/
Thumbnails
Contents