Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-02 / 74. szám
dm. Keleti Vjsáé - K.ér ELŐFIZETÉS BeSföUOÖ^ 1 évre 1300 lej, félévre 6(i<Hej,-*eíryed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. 12 cídalas s*ám ára 5 lej. Döntő nap Párizsban A teheti jovátételi konferencia megállapodásainak gyakoríatosiasitása végett összehívott párizsi értekezlet, ma döntő szakaszba lépett. Az antant Párizsba kérette Bethlent és Benest, hogy utolsó kísérletet tegyenek az optánspör megoldására. Hogyan? Hát még mindig nem intézték cl az op Uuspört ? Ha figyelemmel kisérjük azt a folytonos huzavonát, újrakezdést, a delegátusok hazamenését és visszahívását, egyes tételek újra niagyarázását és félremagyarázását és azokat a sajtókommentárokat, amelyek magyarázzák a magyarázatokat és amely magyarázatokat újabb sajtómagyarázatok kommentálnak, úgy joggal kell azt hinnünk, hogy még távol állunk az op- tánskérdés végleges megoldásától. Más az elmélet és más a gyakorlat, ennek a tapasztalati ténynek konstatálása régóta nem mutatkozott oly helyénvalónak, mint éppen a most folyó párizsi tanácskozások esetében. A nézeteltérések fő okozója nyilvánvalóan Csehszlovákia, amelynek álláspontja szerint azzal, hogy a maga anyagi eszközeivel is hozzájárul a jovátételi alap megtérítéséhez, jogot szerzett magának tetszése szerinti birtokreíorm végrehajtására, a magyar birtokosok rovására. A magyar álláspont szerint a csehek legfeljebb olyan méretű reform végrehajtására jogosultak, aminöt eddig már végrehajtottak, de három- százezer holdon felüli kisajátításnál már növelni tartoznak a jovátételi alaphoz való hozzájárulást. Ilyen és más hasonló részletproblémák szi- uezik alá a párizsi konfliktust, amelynek pedig messzebbre menő hordereje van, mint ahogyan azt az első pillanatban hinni lehet . Újabb jelentések szerint a csehek bizonyos „engedménye“ fejében olyan követeléseket állítanak fel a magyar kormánnyal szemben, amelyek a szlo- venszkói magyarság jelenlegi helyzetére is sok tekintetben kihatnak. Nem tudjuk, hogy mi a lényege ezeknek a cseh követeléseknek, de sejtjük, hogy semmiesetre sem konszolidáltabbá tenni a csehországi magyarság ügyét, noha a párizsi megegyezésből logikusan tulajdonképpen ez következne. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség ós kiadóhivatal:.PiaţaCnirli (Főtér) 4 Telefon : 5—08, 6—94 " XIII. évfolyam 74-lk szám ez csak a látszat. Párizsban a mai napon nemcsak szakértők csapnak össze szakértőkkel, de külpolitikák csapnak össze külpolitikákkal. Ha Cschszlovalda. kitart, még a kisantanttal szemben is, a maga külön kívánságaival, úgy a pá- . rizsi konferencia további lefolyása a magyar mi- I I I "" im" .............—i i,i I >i >»■! i|lllS^|*~|i uifi ELŐFIZETÉS MAGYAKORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő negyedévre 15 pengő. /es szám ára 20 iiiiér. niszterelnöknek ad igazat, aki szerint a trianoni szerződés uj interpretációját csak akkor fogadhatja el, ha ez precedensül szolgál Trianon megváltoztatására is. Már pedig ezt az utóbbit Csehszlovákia aligha kívánja magának. 9 besszaráblai helyzet túlzott hihanp- Ipzásáwl folytattál; hormánythuhtató bampányubat a lepisoh Braíianu Vintiia izgat a rendtörvény ellen, de csak a rendtörvény életbeléptetése előtt (Bukarest, március 31. A liberálisok következetesen folytatják korml-nySui .* a tő .»mpányukat. Jellemző a liberális taktikára,, hogy a kormányt csak mellékesen támadták, ellenben a bcsszarábiai helyzet tendenciózus kiélezésével igyekeztek mól- lékutou hangulatot teremtem a kormány ellen. Egyidejűleg Bratianu Vintila is megszólalt, mint — vezércikkíró. A Viitorulban cikkezik, nyíltan izgatva a rendtörvény ellen, fair szerint így akarva kiprovokálni a rendtörvéuy első alkalmazását. Egyelőre azonban tulkorai volt a jelentkezése, mert a rendt örvényt csak ma délután közölte a hivatalos lap. A Cultura Patriei nevű egyesület vasárnap nagygyűlést tartott a bukaresti Atheneul-ban, Marin Stefanescu egyetemi tanár elnöklete alatt. A gyűlésen -többek között ott voltak Anghelescu volt liberális miniszter és Mosoiu tábornok is. Elsőnek Buzdugan, lupista képviselő beszélt, aki többek között azt mondotta, hogy Besszarábia nagy veszélyben van. A besszarábiaiak állítólagos kívánságát tolmácsolta és arra kérte az ókirályságbelieket, hogy jöjjenek segítségükre és szabadítsák fel őket * kommunista ágensek működése alóL Beferen daru tábornok szükségesnek tartja, hogy a Dnyeszter partjának őrségét erősítsék meg s tegyék lehetetlenné a szovjetügynökök számára a határ átlépését. Az utóbbi időben olyanok működnek Besszarábiá- ban, akik a nemzet egységét alá karják ásni. A jó románoknak• egyesülniük kell arra, hogy távolítsák cl a közéletből ezeket a nemzeti egység ellen dolgozókat. A hallgatóság köréből több kiáltás hangzik el: Le Stérével. Popovici tábornok, jogszerinti szenátor, Beasz- arábia volt katonai kormányzója kijelenti, hogy a bcsszarábiai nép igen békés természetű és jó ro- mánérzelmü, a komárrynnfc azonban kötelessége, hogy megelőzzön minden olyan tevékenykedést, amely ezt a békés szellemet megzavarhatná. A ha- tárvédclmot, véleménye szerint, meg kell erősíteni. Ostromállapotra nincs- szükség, de igenis szükség van olyan intézkedésekre, amelyek az idegen elemekét kizárják Besszarábia életéből. Inzi&lf álfák a belügyminiszter kabinetfőnökét C[ij-Ecíczs vár, 1930 ápr lís 2. Szerdai A cseh kormány hivatalos lapja, a Prager Presse nap-nap után foglalkozik a párizsi konferencia kérdéseivel és legutóbb is hangoztatja, hogy Magyarországgal szemben revízió alá kell majd venni a kereskedelmi egyezményt. Csehország ugyanis hajlandó aláírni a genfi vámbéke konferencia határozatait és már ezért is fontos volna, hogy a párizsi tanácskozások kiterjedjenek fiskális vonatkozású kérdéseken túlmenő nemzetkereskedclmi problémák megvitatására is. A cseh hivatalos sajtó gyűlölködő hangja azonban ugylátszik nem azt a megértést szolgálja, amelynek az érdekében még a francia politika exponensei is támogatják a magyar álláspontot. És ez a csehszlovák makacsság annál szembetűnőbb, mert a kisantant többi tagjai nem állanak már a cseh követelések és jogi szőr- szálhasogatások mögött százszázalékos fegyver- baráti hűséggel. A kisantantban végbemenő változásokat távolibb külpolitikai helyekről, ahol már nem lehet szó semmiféle érzelmi elfogultságról, figyelik és igy a Neue Züricher Zeitung érdekes cikket ir Romániának a kisantanttól való elidegenedéséről, Olaszország felé való vonzódásáról, uj hatalmi csoportok felé való orientálódásáról. Mindezt szemelőtt tartva, jelentőségben felduzzad eafjsnástól cl nem választható külpolitikai íügjjpflSíiyei miatt a látszólagosan, esak expert véleményekre szorítkozó párizsi tanácskozás. De Urleţeanu, az Universul igazgatója a következő szónok, aki hevesen támadja a kormányt. Beszéde alatt súlyosabb incidens játszódott le. Tazieanu belügyminiszteri kabinetfőnök több egyetem; hallgató társaságában megjelent a teremben és beszélni akart. A teremben levők nem engedték szóhoz jutni, közben dulakodás támadt, közben Tazleanut súlyosan inzultálták. A gyűlés végén elhatározták, hogy memorandummal fordulnak a régenstanácsboz s a memorandumban feltárják a bcsszarábiai helyzetet. A gyűlés végén’a jelenlevők tüntetést akartak megkísérelni, a fővárosi rendőrség kiküldöttei azonban közölték a rendezőséggel, hogy a rendőrség nem adja meg az engedélyt a fölvonulásra, amire a gyűlés résztvevői a mellékuccákon szétszóródtak. A . fővárosi lapok kommentálják a Cultura Patriei.gyűlését s legnagyobb részüknek az a véleménye, hogy az liberális megnyilatkozás volt, amit bizonyít az a körülmény, hogy az egyesület vezetői nagyrészben liberálisok és a gyűlésen résztvottek Anghelescu és Mosoiu is, akik feltűnően tapsoltak a szónokoknak. Bratiaim elsietett vezércikke Válaszképpen Madgearu pénzügyminiszter azon kijelentésére, hogy abban az esetben, ha a liberálisok megismétlik a rendtörvénnyel szembeni fényé-, getéseiket, velük szemben is szigorúan alkalmazni fogják a rendtörvényt, a Viitorul hétfői száma vezércikket közöl Bratianu Vintila aláírásával. A vezércikkben a liberális párt elnöke hivatkozva a párt nagy múltjára, hangoztatja, hogy a liberálisok kötelessége megvédeni az alkotmányt és az ország alapvető intézményeit, amelyeket ez a törvény súlyosan fenyeget. Bratianu Vintila felhívja a jó románokat arra, hc-gy ne vessék magukat alá a törvény rendelkezéseinek. Végül pedig hangoztatja, hogy teljes mértékben Mai számunk 12 oldal vállalja a felelősséget a felhívásért és kész azért biróság elé állani. Bratianu Vintilának nem volt szerencséje ezzel az aláirt vezércikkel, mivel a Monitorul Ofacialban csak hétfő este hat órakor jelent meg a rendes hitc-lvédelmi törvény és igy a Viitorul cikkére azt még nem lehet alkalmazni. j Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy a li- i beráüsok ezt, vagy hasonló nyilatkozatot újból t közzé fognak tenni, mivel az a határozott szándé- j kuk. hogy a kormányt provokálják a rendtörvény- I ne'c a liberális párt vezetőivel szemben való alkal- i ni ázására és igy a port politikai eszköznek használhassák fel.
