Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-09 / 55. szám
Clvj»KoIosavár, 1930. mircim 9 V£$df82&P ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 2 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. €KSZAGOS MAGYARPÄRTl LAP Seerkesztoség és kiadoiiivatal: Plata Unirii iFötéri 4 Telefon: 5-08, 6-94 én 8-64. ELŐFIZETÉS MAGYARORS2AOO» 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengét negyedévre 15 pengő. 12 cló&Ists szám ára 5 lej. XHL évfolyam 55-ik szám 1 Egyes szám ára 20 fillér. 9ajda Bafearestiie érkezésétől «árják a loanltescu-affér kedvező elintézését Letették az esküt az uj miniszterek — Ki adott az ország hitelét rontó téves információkat Poincarénak ? — Massaryk ünneplése a kamarában (Bukarest, március 7.) A politikai érdeklődés középpontjában Joanitescu belügyi államtitkár lemondása álL Joaniteseut mélyen ■megsértette az, hogy a kormány átalakitása során nem kapott tárcát és — legalább is a bukaresti politikai körök ezerint — ezért határozta el magát a lemondásra, ő maga, amikor a miniszterelnök audienciájáról kijött, kijelentette az újságíróknak, hogy jól átgondolta, amit tett. Lemondása visszavonhatatlan, többet azonban egyelőre nem mondhat. Pénteken délelőtt 10 érakor tárgyalt Joanitescu a miniszterelnökkel, ezután pedig Mania Mihalachet és Macjgearut fogadta, akikjk.il közölte, hqgy Joani- tesetr -nem hajlandó lemcnido: „dekától f.látlani. Joanitescu pénteken délelőtt összehívta a Vlasca cs Ilföváiegyei képviselőket, közölte velük elhatározását és azokat az indokokat, amelyek a lemondásra reábirták. Az értekezlet résztvevői biztosították Joani- tescut arról, hogy mindenben egyetértenek vele és zeti parasztparti listának. KI íitfesróálta Polncarét tévesen a besszarábsai helyzetről ? Ismeretes, hogy Poinéare a legutóbbi francia belpolitikai események során nemrégiben cikket irt a párisi Ezcelsior cimü lapban s ebben a cikkben a besszarábiai kérdésről is véleményt adott. Az Adeve- rnl most közli Poincare cikkének kérdéses részletét, a következőkben: — Az uj kormányra. — irta Poincare — problémák nehezednek, olyan problémák, amelyek a világ egyes részein egymás után kerülnek felszínre. Vessünk egy pillantást Besszarábiára. Ezen a román területen bizonyos konfliktusokat láthatunk, amelyeket a szovjetek élesztgetnek és amelyek arra szolgálnak, hogy előbb, vagy utóbb érvek legyenek a szovjet kezében. Nem kerül nagy fáradtságba, hogy más fekete pontokat is találjunk a lengyel határ mentén. Athat-e Franciaország ezekben a pillanatokban és tÖlthati-e Besszarábiában nem foganatosítalak kivételes rendszabályokat felfogását helyeslik. A lemondott belügyi államtitkár délben a sziguranca főtisztviselöitől és a csendőrség főparancsnokságától is elbúcsúzott. Bukaresti politikai körökben a legnagyobb érdeklődéssel várják Vaida belügyminiszternek a fővárosba való érkezésit, habár nem tartják valószínűnek, hogy az ő közbelépésének eredményeként Joanitescu megmásítaná szándékát. A belügyminiszteri államtitkári állásra Crisan Györgyöt kombinálják. Mirto az aj ipar- és kereskedelemügyi miniszter pénteken délben jelent meg a régenstanács előtt és letette a miniszteri esküt. Voicu Nitescunak nem kellett esküt tennie, mivel ő már mint tárcanélküli miniszter tagja volt a kormánynak. Angelescu az uj belügyminiszteri államtitkár szombaton teszi lo az esküt Maniu kezébe, működését azonban csak a községi választások után kezdi meg, mivel jelenleg listavezetője a főváros egyik szekciójában beadott nemidejét meddő veszekedésekkelf Az Adevărul, párisi tudósítójának az az impresz- sziója, hogy Poincaret Bukarestből informálták $ nyilvánvalóan nem a kormány köréből. Az ilyen cikkek —■ hangsúlyozza a lap — ronthatják az ország hitelét, mert a külföldi kispolgárok és kistőkések nem vizsgálják meg, hogy van-e komoly háttere az ilyen kijelentéseknek, vagy nincs. Maniu a hadügyminiszterrel tárgyalt Ma délelőtt Maniu miniszterelnök hosszabb ta- tanácskozást folytatott Cihoszky hadügyminiszterrel és Sam3onovicival, a nagyvezérkar főnökével. A megbeszélések a hadsereg újjászervezésére vonatkoztak, valamint a hadsereg részére eszközlendő állami rendelésekre. Az elsimult válság A kormány meglepetésszerűen Felvágta a hónapok óta Lappangó politikai válságot: Legalább is kifelé igy fest a dolog. Csakhogy akármilyen jóindulattal is, de lehetetlen észre nem venni, hogy ez a megoldás csak kényszermegoldás volt, amely a kormány sebeit legfeljebb csak vékony kéreggel fedte be, de a belső bajokat nem tudta gyökeresen kiirtani. Elintézték a Junian-kérdést, de függőben hagyták a Popovici-affért; menesztették Joanitescut, do Vaida Sándort a mai napig sem tudták önkéntes száműzetéséből kimozdítani. De ami a legfőbb báj: nem tudták megszüntetni azt az antagonizmust sem, amely a kormánypárt parasztpárti és nemzetipárti tagjai között tagadhatatlanul fennáll ma is. Egy bizonyos: n kormány egyelőre meghosszabbította a maga életét. De, hogy ez az élettartam milyen terjedelmű, azt nemcsak mi nem tudjak megmondani, hanem maga a kormány sem. És csodálatos, mindenki látja ezt, csak éppen a kormánypárt nem: az elodázott, dé meg nem szüntetett belső válság igazi oka magában a többségi pártban rejlik. Pedig a túlsó táborban nagyon gyenge harcosokkal áll szemben a kormány. A liberálisok minden erőfeszítésük ellenére sem tudnak komoly politikai szervezeteket kiépíteni ellenzéki sorban. Van néhány finom érdekszálakkal összekötött, úgy, ahogy összedrótozott pártkeretük a regátban,-' de Erdélyben igazán csak néhány fripturistájuk van. Hogy az Averescu-párt milyen erőtényező Románia belpolitikai életében, az köztudomású. Olyan párt ez, amely csak akkor mozgolódik, amikor kormánybukás szele áramlik szét Bukarest felől az országban. A kisebbségek a hatalomért folyó harcban természetesen nem jöhetnek ellenfelekként szóba. Ami ellenzéki küzdelmünk egyenes vonalban halad, akármilyen párt van kormányon. Ezért tehát a Maiiiu- korinánynak már aziért sem kell ellenségként számolnia velünk, mert bizonyos szimpátiát a kisebbségek még ma sem, az egyéves és csalódásokat Hozott uralom után sem tagadhatnak meg Maniuéktó). Ezután a rövid seregszemle után könnyű megállapítani, hogy a kormánynak igazi ellenségei nem az ellenzéki pártok, hanem az önmaga erőtlensége. A kormánypárt heterogenitása és politikusainak fegyelmezetlensége. Egy-egy markánsabb kormánypárti politikus azt hiszi magáról, hogy kizárólag ő a kormány épületének tartó oszlopa. Ha ezt az oszlopot kiemelik, az egész építmény összeomlik. És ebben a hitében kezdi meg és folytatja a magánakcióit, nem gondolva arra, hogy ez az aláaknázó politika végeredményében tényleg a kormány bukására és saját politikai ambícióinak összeomlására is fog vezetni. A kormány sorsa meggyőződésünk szerint jórészben attól függ, hogyan tud megbirkózni saját embereivel. Igaz, hogy egyelőre a többségi politikusok egyéni akciói nem jelentősek. De jelentőssé teszi ezeket szisztematikus voltuk. Maniu tagadhatatlanul ügyes taktikus, azonban az ő diplomáciai lavi- rozása még sem tudja gyökerében meggyógyítani ^ különböző elemekből összetevődött párt eredendő gyöngeségét. Mikor robban ki teljes mesztelenségé- ben ez a gyöngeségből táplálkozó belső válság, ezt mi nem tudjuk megjósolni. Sajnos, azonban nekünk is éreznünk kell a kormány labilis helyzetének kellemetlen következményeit. Sok jó szándék tört meg azon, hogy a kormány nem merte exponálni magát olyan kérdésekben, amelyeket a túlzó nacionalista szempont ellenük fordíthatott volna. Pedig meggyőződésünk az, hogyha a kormány a kisebbségi kérdésben is, de más problémánál is, több gerincességet mutat, saját pártját is jobban összefoghatta volna és tekintélyének emelkedése pozícióját is megerősítette volna. Tud-e ezen segíteni Maniu kormányzásának uj fázisában, ez a jövő titka. De hogy a kormány léte jórészben ettől függ, alig vitás. A Lupta legutóbbi számának értesülése szerint politikai körökben úgy tudják, hogy bizonyos katonai körök kérték volna a miniszterelnököt arra, hogy Besszarábiában szigorú intézkedéseket léptessen életbe. A lap azt a véleményét fejezi ki, hogy Mânjit valószinüleg nem fog engedni eddigi eredeti álláspontjából, amennyiben a beérkezett Jelentések szerint Besszarábiában, nem olyan a helyzet, ami indokolttá tenné a szigorú rendszabályok életbeléptetését. Massarykot ünnepelték a kamarában (Bukarest, március 7.) A kamara pénteki ülésén napirend előtt a képviselőház Massaryk csehszlovák köztársasági elnököt ünnepelte. Elsőnek Pop Cicio kamarai elnök méltatta Massaryk érdemeit és javasotla, hogy a kamara küdjön üdvözlő táviratot. 'A javaslatét a kamara elfogadta. Ezután Mania miniszterelnök emelkedett szólásra s a kormány nevében mondott beszédet az ünnepélyes alkalomból s vázolta a köztársasági elnök pályafutását és nagy államférfim tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a román és a csehszlovák népet közös érdekek kötik össze. Buzdugan a lupisták nevében mondott beszédet. Napirenden a hadsereg újjászervezéséről szóló törvény szerepelt és erről a témáról Polizu Micsn- nesti befejezte már két’ ülésen át tartó beszédét. Corodear.u többségi ellenzi az előzetes kiképzés tervét és azt vitatja, hogy a javaslat igen nagy hatáskört ad a hadsereg fővezérségének, amelynek ilyen módon politikai ügyekbe is beleszólása lenne. Hivatkozik arra, hogy Clemenceau milyen erélyes magatartást .tanúsított, amikor Focii marsall politikai kérdésekbe akart beleavatkozni. Cihoszky hadügyminiszter felvilágosításokat ad, amire Corodeanu kijelenti, hogy a javaslatot a maga részéről megszavazza. Mai számunk 12 oldal &3b91mi
