Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-07 / 53. szám
Xlll. ßVF. 53. SZÁM. lü&srnUfiBte Hová tűntek el a nagyderzsidai szénbánya üzleti könyvei ? Pongrácz Vilmos s — „Nem tüntettem el a könyveket, nincs szerepem a feljelentésben és sajtőiásnadásokban“ A volt adminisztrátor 600 ezer lejt adott kölcsön a bányavállalatnak (Kolozsvár, március 5. Saját tud.) Részletesen beszámolt a Keleti Újság arról a sajtókampányról, amely a nagyderzsidai szénbánya és annak tulajdonosa, König Henrik ellen indult meg, azzal vádolva a bányatársulatot, hogy sokmilliós adóalap eltitkolásával megkárosította az államkincstárt. Információink arról szóltak, hogy a hirlapi cikkeket Pongrácz Vilmos, a bányavállalat volt adminisztrátora sugalmazta és a feljelentést is az adóeltitkolásért ő tette meg, hogy ny módon gyakoroljon pressziót a bánya tulajdonosára és vele végkielégítésének összegét felemeltesse. Pongrácz Vilmos, a bányavállalat volt adminisztrátora az audiatur et altera pars elve alapján a következő nyilatkozatának közlésére kérte fel lapunkat: — A derzsidai szénbánya adóeltitkolási ügyében nekem csak annyi a szerepem, hogy hivatalos felszólításra kénytelen voltam és vagyok a különböző hatóságok rendelkezésére ál- lani és a tényeknek megfelelő vallomást tenni. Távol állok azonban úgy a feljelentéstől, mint a bányavállalat és a König igazgató ellen megjelent sajtótámadásoktól, amelyekben semmi szerepem nincs. König igazgatót én nem aposztrofáltam és neki jogában áll a kifogásolt cikkek miatt a lapok ellen a sajtópert megindítani. — Nekem viszont jogom van és lesz anyagi követeléseimet a vállalattal és König igazgatóval szemben birói utón érvényesíteni. Eredeti okmányokkal igazolom, hogy König igazgató tőlem az 1924. évben, amikor a vállalkozás tőkehiány miatt már 3 hónapig szünetelt, valamint az 1927. évben nagyobb összegeket kért és kapott kölcsön. König a bányát az 1923. év novemberében vette át, az én „rémuralmam“ pedig 1924. nyarán kezdődött meg, amikor a kitermelés nehány hónapi működés után tőkehiány miatt szünetelt. Az általam adott összegekből a legszükségesebb kiadásokat fedeztem, bányafát, üzemi anyagokat vásároltam, munkásbéreket fizettem és a „sokmilliós befektetések, villamos központ“ akkor még a holdban voltak. Rémuralmam abban nyilvánult meg, hogy 6 éven át kormányoztam megfeszített munkával az akkor süllyedő hajót biztos révbe. Igaz, katonás fegyelmet követeltem a munkásoktól és tisztviselőktől. — A bányatisztviselők javadalmazása kisebb, mint bármely más ipari üzemnél, alig fedezi életszükségleteiket, ebből a fizetésből nem Tett az én állitólagos pezsgős számláim kifizetésére. Ezzel szemben tény, hogy én számtalanszor exponáltam magam a tisztviselők érdekében Működésben levő, kockázat nélküli nagyszabású kereskedelmi vállalat működő társai keres. Szükséges tőke a társulás arányában 300,000— 1,000.000 lei. Ajánlatokat „Kockázat nélkül“ jelige alatt a ki- tylóhivatal továbbit. — König igazgatónál, aki nem igen állott szóba velük. Bemutatom hálával telt köszönő leveleiket. — íme, Soós Géza egy elbocsátott pénzügy- igazgatósági tisztviselő köszönő levele, akit hónapokig tartó íacérsága idején zsebemből pénzeltem, később tisztviselőnek felvettem, de aki a bányánál apróbb szabálytalanságokat követett el, amelyeket hozzám intézett leveleiben beismert. — König igazgatóval közös lakásom volt, ahova ő a vállalat 3 könyvét felvitette. Ezek a könyvek később — előttem ismeretlen módon — eltűntek, elvesztek. Az üzleti könyvek eltüntetése azonban semraiesetre sem az én érdekem, hanem az adóeltitkolással vádolt König igazgató érdeke volt. Én kötelességszerüen jelentettem a könyvek elveszését az ügyészségnél, amely megindította a nyomozást és egyidejűleg a pénzügyi hatóság is megindította az eljárást. A 3 eltűnt könyv kivételével a* pénzügyi hatóság az összes könyveket és pénztári utalványokat lefoglalta. — Nem sáfárkodtam hütlenül a jóléti alappal. A 60.000 lejes alapból 35.000 lejt pénztári nyugta tanúsága szerint befizettek, a hiányzó összegről hivatalos nyugták vannak birtokomban. Az összegeket és az alapot Nagy Sándor pénztárnok kezelte és arról időről-időre nekem elszámolt. — Hanyagságom miatt nem fenyegette kazánrobbanás a bányatelepet. Mikor az üzem ka- zánfaia elromlott, speciális vörösrézlemez nem volt kapható Romániában és ezért vaslemezzel javíttattam ki a kazánt. Végül szívesen letagadom a rokoni kapcsolatot, mely nem is König igazgatóhoz, hanem feleségéhez fűzött. * Eddig szól Pongrácz Vilmos nyilatkozata, aki hiteles könyvkivonatokkal, levelekkel, nyugtákkal és táviratokkal igazolta, hogy több, mint 600.000 lejt kölcsönzött König igazgatónak, illetve a bányavállalatnak és bemutatta szerkesztőségünknek azokat az igazoló Írásokat is, amelyekre nyilatkozatában hivatkozik. Nincs okunk feltételezni, hogy a támadó sajtóközlemények sugalmazója Pongrácz Vilmos volt, aki személyi és anyagi differenciák miatt önként vált meg a nagyderzsidai bányától, nem pedig elbocsátották. Hogy az üzleti könyveket ki tüntette el és hogy a vállalat követett-e el adóeltitkolást vagy sem, azt a folyamatban levő vizsgálat hivatott megállapítani. Hutaumn a ni tfibíi polgári öntudatot árultál! ni Ént a férfiak Hány szavazó van és Irányán váltatták ki szavazéjegyüket ? — A sza- EE©-iáivá gazda eset© — Az önzetlen szavazó, aki előre kéri a pénzt (Kolozsvár, március 5.) Az ódon városháza folyosói és hivatalszobái sohasem voltak olyan népesek, elevenek és színesek, mint ma. Ennek az oka nemcsak az, hogy választások előtt állunk. A közelgő községi választásoknak külön érdekességet ad: & nők bevonulása a politikába . , . Kolozsvár asszonyai és leányai már napok óta gyakorolják állampolgári kötelességeiket. Kissé félve, bátortalanul, de megjelennek a városházán és kiveszik választási igazolványukat. Rendszerint a férjekkel, vagy férfi ismerősükkel jelentkeznek és csillogó szemekkel olvasgatják ta „Carte de alegător ”-t, amely arra jogosítja, hogy az urnák előtt megjelenjenek. Két csinos és udvarias fiatal tisztviselő osztja szét az igazolványokat. Diszkrét emberek és az igazolványon nem tüntetik fel az életkort. Ez a rovat üresen marad, tehát a nők bátran válthatják ki a szavazócédulát . . . Öt nap óta tiz hivatalszobában huszonöt tisztviselő van állandó permanenciában. Őszintén szólva, nem sok dolguk akad, mert a szavazók nagyon mérsékelt számban jelentkeznek. Az egyik tisztviselő unalmában pontosan kiszámította, hogy Kolozsvár városnak mennyi szavazója van a községi listákban. Hogy fáradságának meglegyen a jutalma, az érdekes és valóban megbízható adatokat itt közöljük. Kolozsvár összes községi választóinak száma 21.766. Ebből kibukik Simon tanácsos, aki két helyen van felvéve és a halottak, akiket felvettek a jegyzékbe. Simon tanácsoson már a halottszavazók sem segítenek . . . A férfi szavazók száma 19.269, a nőké 2497. A férfiak közül szerda este hat óráig 5100-an váltották ki az igazolványukat. A nők részéről már élén- kebb volt a kereslet, mert csaknem az 1000-et haladja meg. Ebből a statisztikából megállapítható, hogy Kolozsváron a nőkben sokkal fejlettebb a polgári öntudat és politikai tevékenységük kezdetén már több érdeklődért mutatnak a szavazások iránt, mint a férfiak. Ez nemcsak hódolat és bók Kolozsvár politizáló asszonyainak, hanem figyelmeztetés a férfiak számára, akik bizony nagyon gyéren láthatók a városházán. Kedves jelenetekben sem szűkölködik a szavazócédulák szétosztása. Saivan mérnök előtt, akit szintén beosztottak a rendkívüli munkához, megjelenik egy lelogóbajuszu, földmives-gazda. Csak áll az asztal előtt és nagyot hallgat. — Mit akart — kérdezi Salran — Cédulát. —T Hogy hivjákt — Szegedi István. Nézik az Sz. betűnél, S. betűnél, Nem találják. — Nincs előnevet — Kajlának csúfolnak a faluban. — Miféle faluban?! Nem kolozsvári lakósí Megrántja a vállát és büszkén végignézve a városi polgárokon, megvetően mondja: — Isten őrizz, én szamosfalvi vagyok . . .• — Menjen oda szavazni! . . . — Ki akar szavazni? Soha életemben nem szavaztam. Nekem egy cédula kellene, hogy a beteg feleségem felvegyék a klinikára . . . Másik eset. Ravasz arcú, öreg favágó veszi ki az igazolványát. Átadják neki, de áll tovább az asztal előtt, mintha odacövekelték volna. — Mit akar? Az öreg hunyorít a szemével: — Négyszemközt nem lehet beszélni? És odatartja páliukagőzös fejét a tisztviselőhöz. Azt súgja titokzatosan: — Eladó vagyok . . . — Tessék! . . . kérdi a tisztviselő dühösen. — Melyik párt fizet a legtöbbet? — próbálkozik tovább a favágó. A tisztviselő tréfásan fogja fel a dolgot és visszasúgja: — A Simon-párt, ott Ígérnek a legtöbbet . . . Az öreg felkapja a fejét. Fel van háborodva. Jellegzetes mozdulattal és nevető hunyorgatással mondja: — Guba a dohányt előre. Méghogy Ígérnek.... És kisompólyog a hivatalszobából. A választói igazolványok szétosztása a városházán egész tizedikéig tart. A hivatalos óra délelőtt 9—1-ig, délután pedig 3—7-ig tart. Tizedikén túl három napig a járásbíróságon történik a szétosztás. A tisztviselők gyorsan dolgoznak. Öt perc alatt bárki megkaphatja a szavazó-jegyét. Minden szavazó váltsa ki az igazolványát minél előbb, mert az utolsó napokon tovább kelt várni és nagy lesz a tolongás. tmBmssc:xűszr; r-j Tavaszi ruhák festése, tisztítása megkezdődött CINX-néi, Cluj.
