Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-05 / 51. szám

Cit {'Kolozsvár, 1930 márclaa 5 SzGTCf<3 ELQFIZETE3 BELFÖLDÖN : X 4vte 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy bóra 100 lej. CtvSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiaaohivattU . Plata Umrii .Főtér) 4, Telefon : 6-08, 6-M is 3-64. 12 ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAOO* 1 évre 66 pengő, félévre 29 pangóé negyedévre 16 pengét szám ára 20 Sülén Uj törvény a népszámlálásról Irta: Paál Árpád Rövid szövegű, de fontos jelentőségű az a tör­vényjavaslat, mely az 1930-ik évben végbeviendő nép­számlálásra vonatkozik. A képviselőház már elfogadta a javaslatot, a szenátus most tárgyalja s bizonyára ő is elfogadja. Pár nap alatt tehát várhatjuk, hogy uj törvényünk lesz a népszámlálásról. A törvényjavaslat indokolása rámutat, hogy a régi királyságban igen ritkán voilt népszámlálás, s akikor is inkább adóztatási szempontból folytak adat­gyűjtések. Ilyen állampénzügyi vonatkozású volt az 1859—1860. évbeli számlálás, melyre még egy az 1899. évben következett. Csak aztán az 1912. évben volt olyan népszámlálás, mely tisztán statisztikai célokra, népállapotok megismerésére (demográfiára) töre­kedett. Keddre hívtak össze a nemzeii-paraszipárt végre- hajtőbizotfságáty amely dönteni Sog a kormány újjászervezéséről (Bukarest, március 3.) A kabinet újjáalakításának kérdése még mindig nem tisztázódott tel- jesem Maniu miniszterelnök hétfő délelőtt lakásán hosszabb tárgyalásokat folytatott a kormány jelen­tősebb tagjaival, a, miniszterelnökségen meg sem jelent és ott nem fogadott senkit. Különösen Miha- lacheval beszélte meg a kérdéseket, este pedig Madgearuval konferált. Madgéaru este hat órakor érke­zett meg a fővárosba az Oriesnt-expresszol. á- miniszterelnökkel való megbeszélések után Mihal ache a kormánypárt parasztpárti frakció­jának jelentősebb egyéniségeivel, köztük Raducanu és Jnnian miniszterekkel cs Mirto államtitkárral tárgyalt. A kormányátalakításban a keddi nap lesz a döntő. Kedd estére ugyanis Erdélyben és Bukovinában 1910-ben volt az utol­só népszámlálás, mely a világszerte elismert statisz­tikai módszerekkel állapította meg a népesség tö- megviszonyait. Besszarábiában 1897-ben volt tudo­mányos jellegű népszámlálás, míg 1908-ban való­színűségi értékelésekkel történt a népesség számbavé­tele. A népszámlálásról most készülő uj törvény az 1930-ik éven túl minden további tiz esztendőre köte­lezően előírja a népszámlálást. Ezt a nagy műveletet az egész országban egyszerre, egy napon hajtják végre, s evégett ötvenezer népszámláló biztost moz­gósítanák. A népszámláló biztosok munkáját mintegy két ezerötszáz ellenőr fogja felülvizsgálni, s ilyen előkészítéssel kerül az egész nyersanyag az országos statisztikai hivatal feldolgozásába. Az idei egész összeirási munkálatra a törvény 103 millió lej költsé­get irányzott elő. A törvényszerinti összeírás a népesség személyi viszonyaira vonatkozó ' adatokon kívül egyes gazda­sági körülmények vizsgálatára is kiterjedhet. Neveze­tesen arra, hogy a kereskedelmi, ipari és iőldmivelési vállalatok adatait számbavegye. A számbavétel azon­ban tisztán csak statisztikai célokra szolgálhat, vagyis tömegek, társadalmi rétegek, foglalkozási ágak vi­szonyainak az összegező megállapítására. Tehát nem arra, hogy egyesekkel szemben pénzügyi, vagy adózta­tási szempontból az egyeseknél összeirt adatok fel­használhatók legyenek. Etekintetben a törvény a népszámlálás egyéni adatait bizalmasoknak nyilvánítja, azok felhasználá­sát csak statisztikai, összegező célokra engedi meg. Amely tisztviselő az egyénekre vonatkozó adatokat más rendeltetésre használja fel, mint tisztán a sta­tisztikai előkészítésre, azt a törvény félévig terjedhető elzárással és 20 ezer lejig terjedhető pénzbírsággal bünteti. Ebből következik azonban, hogy a statiszti­kai, aépösszegező feldolgozás már nem lehet bizal­masan, titkosan kezelt ügy, hanem annak közzétételét az ország minden lakosa és minden érdekeltsége jog­gal elvárhatja. A törvény a lakósságot is büntetés terhe alatt kötelezi az adatszolgáltatásra. A bevallás megtaga­dása, vagy a valótlan adatszolgáltatás 200-tól 2000 lejig terjedhető pénzbírság alá esik, az ilyen maga­tartásra való felbujtást tízszeres összeggel, ismételt esetben pedig 1—3 hónapi fogsággal kívánja bün­tetni a törvény. Etakintetbesi a képviselőházi tár­gyaláskor éppen a Magyar Párt közbelépése folytán világosan tisztázódott egy igen ionţos körülmény, t. i. a nemzeti hovatartozandóság kérdése és az arra való feleletadás. Tudjuk, hogy az 1927. év folyamán is volt egy próba-népszámlálás. Eredményének a közlése még ma is várat magira. Lefolytatásakor azonban a „népi összehívták a nemzeti parasztpárt végrehajtóbizottságát és ezen történik meg a kormány újjászervezése. Néhány fővárosi lap azt az információt közölte, hogy Mániának meglepetései lesznek akkor, amikor a kormányátalakítás.,,jóváhagyását fogja kérni a régenstanácstól. A Cuventul szerint, a régenstanács ki akarja hangsai ... -zt, hogy a minisztereknek a kabinetbe való meghívása és menesztése a korona joga. Ezzel szemben nemzeti parasztpárti körök hangoztatják, hogy a miniszterelnök nem tarthat ilyen meglepetésektől és a kabiaet újjászervezése simán fog lefolyni. Amennyiben azonbau mégis vol­nának némi nehézségek, úgy Maniu le fogja vonni a helyzetről a konzekvenciákat. Junian igazságügyminiszter hétfő este nyilatkozott az újságíróknak és kijelentette, hogy le­mondását véglegesnek és visszavonhatatlannak tekinti és hogy azok az okok, amelyek a lemondást elő­idézték, nem uj keletűek. Csupán abban az esetben lehetne elhatározása megmásitásáról szó, ha ezek a súlyos okok eliminálódnának. Vaida belügyminiszter is nyilatkozott a helyzetről, hangoztatta, hogy az újjáalakítás kér­désében egyedül Maniu rendelkezik és hogy a miniszterelnök a régenstanács teljes bizalmát birja. Meg van győződve arról, hogy Maniut a kabinet ujjácsoportositása kérdésében nem fogják személyi szempontok vezetni, hanem csupán az állami érdekek. eredet“ vizsgálatát akarták végbevinni, s ezzel egy sereg önkényes elméletnek a hatósági erőszakolását akarták divatossá tenni. Sőt, még büntető eljárásokat is megki seri ettek, ha valaki az önkényes elméletekkel szemben azt a nemzeti hovatartozandóságot vallotta be magáról, ami az ő legjobb meggyőződésének és tudomásának felelt meg. A Magyar Párt e szomorú tapasztalatra utalva, kívánta annak tisztázását, hogy ilyen címeken a la- kósság ellen a büntető rendelkezéseket ne legyen sza­bad alkalmazni. A miniszter erre a parlament színe előtt kijelentette, hogy a nemzeti hovatartozandósá- got az anyanyelv alapján állapítják meg és a foglal­kozási, vagy társalgási nyelvet se kívánják a nem­zetiségi hovatartozás elhornályositására felhasználni. Ezzel kapcsolatban a miniszter még azt is állí­totta, hogy 1910-ben a magyar népszámlálás nem az anyanyelvet, hanem a foglalkozási és társalgási nyel­vet vette alapul. Mikor ez állítással széniben a Magyar. Párt képviselője felvilágosította, hogy éppen ellenke­zőleg történt, s az 1910. évi népszámlálás az anya­nyelvet vette legfőbb irányadó ismérvként, akkor a miniszter még tovább is erősítette, hogy: de igen, Bukovinában nem az anyanyelv, lmneru a foglalkozási nyelv alapján állapították meg a nemzetiséget. Erre a minisztert a mellette ülő államtitkára figyelmez­tette, hegy Bukovina nem volt magyarországi, hanem ausztriai terület. Mire a miniszter zavarodottan ki­igazította magát : „akkor tévedtem.“ Ez az incidens is még jobban kihangsúlyozza, hogy a népszámlálási törvény végrehajtásakor az anyanyelvnek az alapján fog történni a nemzetiségek számbavétele. Tehát az uj törvénynek meglesz áz a jelentősége, hogy módot ad a nemzeti hovatartozás egyik fontos ismérvének, az anyanyelvnek az érvé- ■ J nyesitésére.. Ezzel a nyelvi népkisebbségek körvona­lai is megkapják a maguk határozottságát, s tisztázó­dik az ország népeinek egy olyan tömegviszonya, ami­vel eddig mindig zavarosan cs homályosan bántak. A miniszter azt is mondotta, hogy nekik nincs mit íélniök a nemzeti hovatartozás ilyen természetes és tudományos megalapozása kutatásától. Körülbe­lül ezt a' „riem-fólés“ fogalmát arra értette, hogy a néptöbbség arányszámainak a túlnyomó voltáról meg­van a teljes bizonyosságuk. Helyes. De ha az anya­nyelvi alapon álló nemzetiségi megoszlás a népki­sebbségek javára mutatna is arányokat, akkor sincs ok a félelemre. Végtére is más és más nyelvi vidé­kek éppen úgy tömegjelenségek, mint az ország la­kosságának egyéb tömegviszonyai. A jó kormányzás titka az, hogy minden ilyen tömegviszonyt a saját­ságának megfelelő kezelésben részesít. Akkor sohase kell tőle félnie. Elvileg tehát ebben az irányban való kialaku­lást jelent az uj népszámlálási törvény. Hogy gya­korlatilag is ilyen áldásos tisztázás legyen belőle, azt nemcsak a népkisebbségek szempontja, de az or­szág érdeke is megkívánja. És hogy igy legyen, avégett elfogulatlan, az önkényeskedéstől távolálló, az anyanyelv természetes jogát- tiszteletbentartó népszámláló biztosok kellenek. De az is szükséges, hogy az anyanyelv jogához öntudatosan és hűsége­sen ragaszkodó legyen minden ember, mikor erről a népszámlálás során kötelező vallomást kel! tennie. Ha így .a hivatalnokok és a közönség között össz­hang lesz a népszámlálás nagy aktusában, akkor v népkisebbségek kérdése is közelebb jut a tár­gyilagos megállapításhoz. Ezzel együtt közelebb jut a becsületes njegoldáshoz is. Amit ezen a réven elér az ország, attól csak­ugyan nem kell félnie. Mai számunk 12 oldal Hill lipjjfiiiiis Hippi

Next

/
Thumbnails
Contents