Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-05 / 51. szám
Cit {'Kolozsvár, 1930 márclaa 5 SzGTCf<3 ELQFIZETE3 BELFÖLDÖN : X 4vte 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy bóra 100 lej. CtvSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiaaohivattU . Plata Umrii .Főtér) 4, Telefon : 6-08, 6-M is 3-64. 12 ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAOO* 1 évre 66 pengő, félévre 29 pangóé negyedévre 16 pengét szám ára 20 Sülén Uj törvény a népszámlálásról Irta: Paál Árpád Rövid szövegű, de fontos jelentőségű az a törvényjavaslat, mely az 1930-ik évben végbeviendő népszámlálásra vonatkozik. A képviselőház már elfogadta a javaslatot, a szenátus most tárgyalja s bizonyára ő is elfogadja. Pár nap alatt tehát várhatjuk, hogy uj törvényünk lesz a népszámlálásról. A törvényjavaslat indokolása rámutat, hogy a régi királyságban igen ritkán voilt népszámlálás, s akikor is inkább adóztatási szempontból folytak adatgyűjtések. Ilyen állampénzügyi vonatkozású volt az 1859—1860. évbeli számlálás, melyre még egy az 1899. évben következett. Csak aztán az 1912. évben volt olyan népszámlálás, mely tisztán statisztikai célokra, népállapotok megismerésére (demográfiára) törekedett. Keddre hívtak össze a nemzeii-paraszipárt végre- hajtőbizotfságáty amely dönteni Sog a kormány újjászervezéséről (Bukarest, március 3.) A kabinet újjáalakításának kérdése még mindig nem tisztázódott tel- jesem Maniu miniszterelnök hétfő délelőtt lakásán hosszabb tárgyalásokat folytatott a kormány jelentősebb tagjaival, a, miniszterelnökségen meg sem jelent és ott nem fogadott senkit. Különösen Miha- lacheval beszélte meg a kérdéseket, este pedig Madgearuval konferált. Madgéaru este hat órakor érkezett meg a fővárosba az Oriesnt-expresszol. á- miniszterelnökkel való megbeszélések után Mihal ache a kormánypárt parasztpárti frakciójának jelentősebb egyéniségeivel, köztük Raducanu és Jnnian miniszterekkel cs Mirto államtitkárral tárgyalt. A kormányátalakításban a keddi nap lesz a döntő. Kedd estére ugyanis Erdélyben és Bukovinában 1910-ben volt az utolsó népszámlálás, mely a világszerte elismert statisztikai módszerekkel állapította meg a népesség tö- megviszonyait. Besszarábiában 1897-ben volt tudományos jellegű népszámlálás, míg 1908-ban valószínűségi értékelésekkel történt a népesség számbavétele. A népszámlálásról most készülő uj törvény az 1930-ik éven túl minden további tiz esztendőre kötelezően előírja a népszámlálást. Ezt a nagy műveletet az egész országban egyszerre, egy napon hajtják végre, s evégett ötvenezer népszámláló biztost mozgósítanák. A népszámláló biztosok munkáját mintegy két ezerötszáz ellenőr fogja felülvizsgálni, s ilyen előkészítéssel kerül az egész nyersanyag az országos statisztikai hivatal feldolgozásába. Az idei egész összeirási munkálatra a törvény 103 millió lej költséget irányzott elő. A törvényszerinti összeírás a népesség személyi viszonyaira vonatkozó ' adatokon kívül egyes gazdasági körülmények vizsgálatára is kiterjedhet. Nevezetesen arra, hogy a kereskedelmi, ipari és iőldmivelési vállalatok adatait számbavegye. A számbavétel azonban tisztán csak statisztikai célokra szolgálhat, vagyis tömegek, társadalmi rétegek, foglalkozási ágak viszonyainak az összegező megállapítására. Tehát nem arra, hogy egyesekkel szemben pénzügyi, vagy adóztatási szempontból az egyeseknél összeirt adatok felhasználhatók legyenek. Etekintetben a törvény a népszámlálás egyéni adatait bizalmasoknak nyilvánítja, azok felhasználását csak statisztikai, összegező célokra engedi meg. Amely tisztviselő az egyénekre vonatkozó adatokat más rendeltetésre használja fel, mint tisztán a statisztikai előkészítésre, azt a törvény félévig terjedhető elzárással és 20 ezer lejig terjedhető pénzbírsággal bünteti. Ebből következik azonban, hogy a statisztikai, aépösszegező feldolgozás már nem lehet bizalmasan, titkosan kezelt ügy, hanem annak közzétételét az ország minden lakosa és minden érdekeltsége joggal elvárhatja. A törvény a lakósságot is büntetés terhe alatt kötelezi az adatszolgáltatásra. A bevallás megtagadása, vagy a valótlan adatszolgáltatás 200-tól 2000 lejig terjedhető pénzbírság alá esik, az ilyen magatartásra való felbujtást tízszeres összeggel, ismételt esetben pedig 1—3 hónapi fogsággal kívánja büntetni a törvény. Etakintetbesi a képviselőházi tárgyaláskor éppen a Magyar Párt közbelépése folytán világosan tisztázódott egy igen ionţos körülmény, t. i. a nemzeti hovatartozandóság kérdése és az arra való feleletadás. Tudjuk, hogy az 1927. év folyamán is volt egy próba-népszámlálás. Eredményének a közlése még ma is várat magira. Lefolytatásakor azonban a „népi összehívták a nemzeti parasztpárt végrehajtóbizottságát és ezen történik meg a kormány újjászervezése. Néhány fővárosi lap azt az információt közölte, hogy Mániának meglepetései lesznek akkor, amikor a kormányátalakítás.,,jóváhagyását fogja kérni a régenstanácstól. A Cuventul szerint, a régenstanács ki akarja hangsai ... -zt, hogy a minisztereknek a kabinetbe való meghívása és menesztése a korona joga. Ezzel szemben nemzeti parasztpárti körök hangoztatják, hogy a miniszterelnök nem tarthat ilyen meglepetésektől és a kabiaet újjászervezése simán fog lefolyni. Amennyiben azonbau mégis volnának némi nehézségek, úgy Maniu le fogja vonni a helyzetről a konzekvenciákat. Junian igazságügyminiszter hétfő este nyilatkozott az újságíróknak és kijelentette, hogy lemondását véglegesnek és visszavonhatatlannak tekinti és hogy azok az okok, amelyek a lemondást előidézték, nem uj keletűek. Csupán abban az esetben lehetne elhatározása megmásitásáról szó, ha ezek a súlyos okok eliminálódnának. Vaida belügyminiszter is nyilatkozott a helyzetről, hangoztatta, hogy az újjáalakítás kérdésében egyedül Maniu rendelkezik és hogy a miniszterelnök a régenstanács teljes bizalmát birja. Meg van győződve arról, hogy Maniut a kabinet ujjácsoportositása kérdésében nem fogják személyi szempontok vezetni, hanem csupán az állami érdekek. eredet“ vizsgálatát akarták végbevinni, s ezzel egy sereg önkényes elméletnek a hatósági erőszakolását akarták divatossá tenni. Sőt, még büntető eljárásokat is megki seri ettek, ha valaki az önkényes elméletekkel szemben azt a nemzeti hovatartozandóságot vallotta be magáról, ami az ő legjobb meggyőződésének és tudomásának felelt meg. A Magyar Párt e szomorú tapasztalatra utalva, kívánta annak tisztázását, hogy ilyen címeken a la- kósság ellen a büntető rendelkezéseket ne legyen szabad alkalmazni. A miniszter erre a parlament színe előtt kijelentette, hogy a nemzeti hovatartozandósá- got az anyanyelv alapján állapítják meg és a foglalkozási, vagy társalgási nyelvet se kívánják a nemzetiségi hovatartozás elhornályositására felhasználni. Ezzel kapcsolatban a miniszter még azt is állította, hogy 1910-ben a magyar népszámlálás nem az anyanyelvet, hanem a foglalkozási és társalgási nyelvet vette alapul. Mikor ez állítással széniben a Magyar. Párt képviselője felvilágosította, hogy éppen ellenkezőleg történt, s az 1910. évi népszámlálás az anyanyelvet vette legfőbb irányadó ismérvként, akkor a miniszter még tovább is erősítette, hogy: de igen, Bukovinában nem az anyanyelv, lmneru a foglalkozási nyelv alapján állapították meg a nemzetiséget. Erre a minisztert a mellette ülő államtitkára figyelmeztette, hegy Bukovina nem volt magyarországi, hanem ausztriai terület. Mire a miniszter zavarodottan kiigazította magát : „akkor tévedtem.“ Ez az incidens is még jobban kihangsúlyozza, hogy a népszámlálási törvény végrehajtásakor az anyanyelvnek az alapján fog történni a nemzetiségek számbavétele. Tehát az uj törvénynek meglesz áz a jelentősége, hogy módot ad a nemzeti hovatartozás egyik fontos ismérvének, az anyanyelvnek az érvé- ■ J nyesitésére.. Ezzel a nyelvi népkisebbségek körvonalai is megkapják a maguk határozottságát, s tisztázódik az ország népeinek egy olyan tömegviszonya, amivel eddig mindig zavarosan cs homályosan bántak. A miniszter azt is mondotta, hogy nekik nincs mit íélniök a nemzeti hovatartozás ilyen természetes és tudományos megalapozása kutatásától. Körülbelül ezt a' „riem-fólés“ fogalmát arra értette, hogy a néptöbbség arányszámainak a túlnyomó voltáról megvan a teljes bizonyosságuk. Helyes. De ha az anyanyelvi alapon álló nemzetiségi megoszlás a népkisebbségek javára mutatna is arányokat, akkor sincs ok a félelemre. Végtére is más és más nyelvi vidékek éppen úgy tömegjelenségek, mint az ország lakosságának egyéb tömegviszonyai. A jó kormányzás titka az, hogy minden ilyen tömegviszonyt a sajátságának megfelelő kezelésben részesít. Akkor sohase kell tőle félnie. Elvileg tehát ebben az irányban való kialakulást jelent az uj népszámlálási törvény. Hogy gyakorlatilag is ilyen áldásos tisztázás legyen belőle, azt nemcsak a népkisebbségek szempontja, de az ország érdeke is megkívánja. És hogy igy legyen, avégett elfogulatlan, az önkényeskedéstől távolálló, az anyanyelv természetes jogát- tiszteletbentartó népszámláló biztosok kellenek. De az is szükséges, hogy az anyanyelv jogához öntudatosan és hűségesen ragaszkodó legyen minden ember, mikor erről a népszámlálás során kötelező vallomást kel! tennie. Ha így .a hivatalnokok és a közönség között összhang lesz a népszámlálás nagy aktusában, akkor v népkisebbségek kérdése is közelebb jut a tárgyilagos megállapításhoz. Ezzel együtt közelebb jut a becsületes njegoldáshoz is. Amit ezen a réven elér az ország, attól csakugyan nem kell félnie. Mai számunk 12 oldal Hill lipjjfiiiiis Hippi
