Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-03 / 50. szám

Milyen jogokat biztosit a munkaszerződés az ipari és kereskedelmi alkalmazottak részére ? Felmondási idő, szabadságidő sftfe. (Kolozsvár, március 1.) Magyar Kisipar cimii rovatunkban már több ízben foglalkoztunk a mun­kabérszerződésekről szóló törvény végrehajtási uta­sításának fontosabb és általánosabb érdekű szaka­szaival. Tekintettel arra, hogy a törvény végrehaj­tási utasításának az ismertetése iparos szakkörök­ben nagy érdeklődést váltott ki, mai számunkban még néhány fontos intézkedését közöljük a törvény­javaslatnak. Az irodai, raktári és valamely iparos, vagy kereskedelmi vállalat olyan alkalmazottai, akik szellemi munkát végeznek, vagy csak részben is ma­gántisztviselőknek tekintetnek, az itt következő kü­lönleges rendelkezések alá esnek: A próbaidő min­den körülmények között a 15 napot nem haladhatja meg. A fizetésen kivüli járandóságok, mint jutalé­kok, osztalékok, stb. a mérleg jóváhagyása utáni el­ső hónapban folyósítandók. Betegség vagy baleset folytán előálló munka­képtelenség felfüggeszti a munkaszerződést, de csak abban az esetben, ha a betegséget vagy balesetet a betegsegélyzőpénztári orvos igazolja. Munkaképte­lenség esetén az ipari és kereskedelmi tisztviselő az összes javadalmazására jogosul' az első harminc napra, ha azonban a munkaképtelenség egy hóna­pon túl terjed, a munkaadó megszüntetheti a mun­kaszerződést, de csak a törvényesen megállapított felmondási idő betartásával. Ilyen esetben a mun­kaadó jogosult a betegsegélyzőpénztári illetéket le­vonni. ' A tisztviselők szabadsági illetménye 1—3 évig való szolgálat után 10 nap, 3—5 évig 14 nap, 5—10 évig 21 rmp. Minden további év után egy nappal több, ami azonban a 30 napot nem haladhatja meg. Az ipar és kereskedelmi szakmákban alkalmazott tisztviselők alkalmaztatásuk idejére ugyanabban a szakmában, sem saját számlájukra, sem másnak a neve alatt érdekeltséget nem vállalhatnak. Jelen rendelkezés átlépése a munkaszerződés megszünte­tését vonja maga után. Igen fontos és jelentős intézkedése a munka- bérszerződésekről szóló törvénynek az a passzusa, amelynek értőimében az ipari vagy kereskedelmi tisztviselők a munkaszerződés eltelte után vállalt olyan irányú kötelezettséget, amelyben az alkalma­zott magát arra kötelezi, hogy hason szakmája üz­letet nem fog nyitni, illetve folytatni, — semmis. Az ipar- és kereskedelemben alkalmazott tisztvise­lők fizetéséből a levonás a fizetés egyharmadát semmi körülmények között sem haladhatja meg. Ma a felek bizonytalan időre kötik meg a mun­kaszerződést, abban at esetben a felmondási idő «. következő: hat hónaptól egy évig tartó szolgálat után egy hónap, egy évtől öt évig három hónap, öt évtől tiz évig négy hónap, tíz évtől tizenöt évig hat hónap, tizenöt 'éven felül minden év után külön egy hónap, ami azonban a tizenkét hónapot nem halad­hatja meg. A felmondási idő minden körülmények között csak a hónap első napjával veheti kezdetéti Érdekes és nagyjelentőségű pontja a törvénynek, bogy a felmondási idő még közös megegyezés alap-- ján sem rövidíthető meg. Sőt, a felmondás ideje alatt a tisztviselőnek a normális szabadságidőn kiviil még munkanaponként, négy órai szabadságidő engedélyezendő azzal a cél­lal, hogy elhelyezkedhessek, az így igénybe vott sza­badságidő azonban a négy hónapot nem haladhatja meg. A felmondási idő be nem tartása esetén a má­sik fél követelheti a felmondási időre járó összes járandóságok megtérítését. Ugyanez tartandó szem 1 előtt abban az esetben is, ha $z elbocsátás indoko­latlanul történt. Miért nem mozdul meg az iparos szö?stség az adó- kivető-1isottságok iparosellenes túlkapásai miatt?! Az iparos kiküldöttek felszólalásait a pénzügyi kiküldöttek figyelembe sem veszik — Az újabb adóhenger agyonnyomorítja az erdélyi kézműipart (Kolozsvár, március 1.) Amit a Keleti Újság az vj adótörvény ismertetésénél az adókivetőhizott- ságok munkája előtt bejósolt, teljes mértékben be­teljesedett. Az uj adótörvénynek végzetes hibája, hogy az iparosok, kereskedők és más érdekeltségek kiküldöttei a kivetésnél szavazati joggal nem bir- nak és a pénzügyi megbízott diktatórikus hatalom­mal rendelkezik. Kolozsváron alig kezdődtek meg az adókivetések, máris az iparosság és a kereskedők körében elementáris erővel tört ki a felháborodás, mert ' a pénzügyi kiküldöttok nem voltak figye­lemmel az iparosság szomorú gazdasági helyzetére és ahelyett, hogy mérsékslték volna a mait évi adókat, az egész vonalon ötven tői százpercentig terjedő adóemelést zúdítottak a polgárság, illetve az iparosság nyakába. A kíméletlen adókiróvás ellen a kereskedői; ér­dekeit képviselő Sfatul Negustoresc: Kereskedők Tanácsa megmozdult és memorandummal fordult a tartományi igazgatóhoz, viszont az iparosság a ma­ga szervezetlensége miatt nem -hallatta hangját és nem tudott egységes erővel fellépni. íme az első al­kalom, amikor a kolozsvári iparosság hatalmas lét­számával megmutathatta volna az erejét és egysé­ges tiltakozást juttathatott volna el a kormány elé. Vátrok ezt az iparosdemonstrációt, azonban újból elmaradt. Mi, akik mindenkor élénk figyelemmel kisértük az iparosmozgalmakat és mindenkor síkra szállottunk az iparos érdekek biztosításáért, ezúton ismét kifejezést adunk annak, hogy a kolozsvári iparosság mai nap sincs kellőképpen megszervezve és nincs elegendő ereje ahhoz, hogy számarányának megfelelően kellő súllyal lépjen fel, amikor érdekei­nek a védelméről van szó." Még nem késő. Holuap-holnapután elementáris erővel mozdulhat meg az iparosság és impozáns mó­don tütakozhatik a kíméletlen adókiróvások ellen. Tagadhatatlan, hogy az iparosság képviselői helyet foglalhattak az adókivetpbizottságokban, de az ered­mény a zéróval volt egyenlő. A bizottságokban mű­ködő pénzügyi diktátorok figyelembe sem vették az iparos kiküldöttek felszólamlását, tiltakozását és észrevételeit. Ha nem tetszik, felebezze ţneg — volt a lakonikus válasz és ezzel a kétszeres, sőt három­szoros adót vezették be a kivetési rovatokba. Kü­lönösen a kisebbségi iparosokkal szemben mutat­kozott meg az ellenszenv és diktatórikus hajlam a pénzügyi kiküldöttek részéről. Ha a kisebbségi ipa­ros érdekében emelt valaki szót és próbálta meg- j magyarázni, hogy az adómegállapitás tulmagas, a ! pénzügyi kiküldöttek a felszólamlást figyelemre sem I méltatták. Évek óta az egész ország Sajtója hangos attól a veszedelemtől, aimi a romániai kisipart az utolsó években az aránytalan adóztatás miatt kikezdte. A napnál világosabban beigazolódást nyert, hogy az egész Európában híres erdélyi kézműipar katasztrofális helyzetbe került, régi szak­képzett kézmüiuarosok adják vissza ipar­engedélyüket és egy igen tekintélyes társa­dalmi osztály pusztulófélben van. A kormánytényezők is már belátták, a kézmű­ipar veszedelmes helyzetét és hónapok'óta szociális izii törvényjavaslatokkal kísérleteznek, hogy az ipa- roszosztályf a végső veszedelemtől megmentsék. Sajnos a kormány intencióival a kis kvalifikáció­val rendelkező pénzügyi tisztviselők nincsenek tisz­tában, vagy azzal nem törődnek s az adókiróvások- nál szociális szempontokat figyelembe nem vesznek és nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az amúgy is pusztuló kézműipart még nagyobb vesze­delembe döntsék. Ezek a pénzügyi tisztviselők csak a drákói szigorúsága .adótörvényéktől'félnek és. kü­lönösen a kilátásba helyezett büntetésektől, áthe­lyezésektől és lefokozásoktól és minden esetben a I legmagasabb adókat rójják ki és olyan adóanarehiát teremtenek, amely előbb-utóbb még nagyobb gazda­sági, kereskedelmi és ipari krízist idéznek elő és ahelyett, bogy az állam pénzügyi helyzetét megjaví­tanák, a társadalmi élet minden rétegében csak dez­organizációt, gazdasági lemorzsolódást & újabb ka­tasztrófákat idéznek elő. Érthető, ha az egész iparosság körében kimond­hatatlan az elkeseredés és nem csodálkoznánk azon sem, ha a kíméletlen adókiróvásokkal szemben az iparostársadalom is a teljes negáció álláspontjára helyezkedne, sőt egy olyan egyetemes határozatot hozna, hogy mindaddig, amíg az adókivetőbizottsá­gok nem veszik figyelembe az iparosság eminens érdekeit, felmondják az iparukat és bezárják az üz­leteiket. Sajnos, sem a bukaresti iparosszövetség, sem az aradi iparosszövetség és más piari érdekelt­ségek a kormány előtt még nem manifesztálták az iparostársadalom elégedetlenségét és egyetemes fel­zúdulását, mert meg vagyunk győződve, ha megfe­lelő időben és kellő helyen az adókivetőbizotteágok túlkapásait feltárnák, a kormány intézkedne, hogy az amúgy is pusztuló kisipar megmentése érdekében az igazságos és méltányos adózás elve érvényesüljön. Dési iparos, akit Budapesten kitüntettek. Dézí tudósitónk jelenti, hogy Zuckermandel Lipót dési női fodrászt a budapesti Szent G eltért szállodában megtartott országos női fodrász fésülési versenye* oklevéllel tüntették ki. Zuckeraandel dési iparos modern, ízléses fésülésével tűnt ki és szerzett el­ismerést a romániai fodrászipamak. Be kell terjeszteni az iparosegyesületek évi kt« mutatásait és zárszámadásait. Az ipar- és kereske­delemügyi miniszter a közoktatásügyi miniszterrel egyetértve rendeletet adott ki a jogi személyiségek­ről szóló törvény 51. és 52. paragrafusa alapján, hogy az összes ipartestületek állítsák össze és ter­jesszék fel évi rendes zárszámadásaikat, a leltár­jegyzéket, továbbá a mérleget ós a forgalmi számlát. A minisztérium által kiadott táblázat szerint a szükséges adatokról szóló kimutatások két példány­ban állitandók ki. Azok az egyesületek, amelyek nem tudják az eljárást, forduljanak teljes bizalom­mal Walter Simonhoz, a szászrégeni Keresztény. Hitelszövetkezet elnökéhez, aki a táblázatokat ma­gyarra lefordítva, minden iparosegyesületnek a ren­delkezésére bocsátja. A kolozsvári iparosegylet felhívása. A kolozs­vári iparosegylet elnöksége ezúton is felkéri mind­azon tagjait, akik a mult évi tagdijhátralékaikat nem fizettek be, hogy számlájukat egyenlítsék mi­nél, előbb ki, mert az elnökség ellenkező esetben kénytelen lenne a hátralékosokat tagjai sorából tö­rülni. I. Mesterek ipari kiállítása Kolozsváron. A ta­ror.Cmunkakiállitások mellett az iparteşţiilet elha- ! tarázta, hogy a folyó év folyamán az iparos meste« ! rek munkáiból is országos kiállítást rendez. A ki- ; állítás költségeinek a fedezékére az ipar- és keres­kedelemügyi minisztériumtól szubvenciót kér, hogy í a kiállító mesterek csak a szállítási, költségeket fi-. ! zessék meg. Tanonemunkakiállitás Kolozsváron. Az ipartes­tület minden évben tanonemunkakiállitást rendez, ami a múltban nagyon szép eredményeket ért el. Az idei tanonemunkakiálütásra is nagyon sokan jelent­keztek. A kiállítás megnyitásának a határideje meg pontosan nicsen meghatározva, de mint az előző « evekben, úgy az idén is vagy junius hó végén, vagy pedig július elején fogják megnyitni a kiállítást. A kolozsvári ipartestiile.t, hogy a folyó évben is a ta- M .'icinunkakiállitás sikere minél nagyobb legyen, megkeresést intézett síz ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz, á kolozsvári tártömányi igazgató­sághoz, a pretekturákhoz, a városi tanácshoz és a kereskedelmi és iparkamarához, hogy a kiállítás ré­szére segélyt folyósítson. A kiállításra való jelent­kezéseket úgy az ipartestület, valamint a tanonc­iskola felveszi. A dijak az idén is arany, ezüst, bronz érmekből és diplomából fog állati!. Szakmák szerint vetik ki az adót Aradon. Ara­di tudósitónk jelenti, hogy az aradi iparosság sike­res akciójának a nyomán ott szakmák szerint vetik ki az iparosokra, az adót. Ugyanakkor az a hir is érkezett, hogy még'igy is elégedetlen az aradi ipa­rosság, mert a kivetések magasak. Az aradi rend­szer mindenesetre jobb, mert a szakmák szerinti adókivetésnél azonnal ellenőrizhető, hogy igazsá­gos-e az adókivetés vagy nem.

Next

/
Thumbnails
Contents