Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-31 / 73. szám
_ ' v Clui Kolozsvár Adm. Keiea Képv CIcj-Kolozsvir, 1930. március 31 Hétfő ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej. ST TTP A^VT A Angol-Román bizto- S3 Uj iJitx Arli.1 xA sitó R. T.: Bucureşti [V] m AIapittatott a Comercial Union Assurance Company Ltd. és a The hxess insurance L®J ßjTj Company Ltd. londoni bi tositó társaságom- jYl m kal, amelyek egyúttal a „Britania“ viszont- cwn biztositói és 55 milliárd Lei vagyonnal ren- IÁI ÍYi delkeznek. — kar tel lou kivül! Néha Lapunak is Igaza van Tagadhatatlan, hogy a temperamentumos Lupa sokkal jobban beillik ellenzéki vezérnek, mint miniszternek. Egymaga hatásosabban és fürgébben ostromolta a kormány ingadozó épületét, mint liberális szövetségesei és a parlamenti tudósítások azt mutatják, hogy az igazság erejével egy ember is zavarba tudja hozni a mindent helyeslők hadseregét. Mert az igazság igazság marad akkor is, ha egy olyan politikai kaméleon hangoztatja, mint amilyen Lupu doktor. Elképzeljük, milyen dermesztő hatása lehetett a többségre Lupu szavainak, amikor odavágta Madgearunak és párán csraszavazó társainak, hogy a rémhirtörvény fogja megásni a kormány sírját. És hogyan lehetett volna visszavágni arra a megállapításra, hogy a legnagyobb rémhir- terjesztő a közlekedésügyi alininiszter, aki lapjában, az Árgusban naponta ötezer csődről számol be. Milyen jó volna, hogyha törvény küszöbölhetné ki a csődöket, mégha a rendtörvény volna is az! A többség minderre hallgatott. Az a többség, amelyről már azt hittük, hogy örök ellenzékiségben kell megőszülnie és amely a kormánypárti padsorokban ugyanolyan mameluk tábornak bizonyult, mint a liberálisok sisera hada. És nem nehéz megjósolni, hogy valamikor ugyanennek a többségnek megfogyatkozott gárdája fog obstruálni — saját rendtörvénye ellen. Gandhi tragédiája Az egész európai közvélemény visszafojtott érdeklődése kiséri, hogy mi lesz Gandhi mozgalmával? Vájjon sikerül-e a mezitlábos apostoloknak, akik nap-nap után nyakukba veszik a világot, hogy eljussanak a tengerig, akiknek sorait járvánuos betegség tizedeli meg, célt érnick és guőzelemre vinniök ügyüket, az lm- periummal szemben. Egy világbirodalom fegyveres hatalma, mamuth-fölénye áll szemben Gandhival, akinek látszólagosan egyetlen erőssége: az erőtlensége, fegyvere: a fegyvertelen- sége. Fájdalom, Gandhi el foq bukni ebben a harcban, amelyhez foghatót hamarjában keveset ismer a jelenkori történelem. Nem azért fog elbukni, mert a britt katonák a börtönbe hurcolják — megoldásnak nem is volna olyan rossz, mert csak az eszmét érleli, a mártirom- ságnak a glóriáját sugározza magakörül. De azért fog elbukni, mert hovatovább kénytelen lemondani eddigi harci eszközéről: az erőszak- nélküliség elvéről. Legutóbbi jelentések szerint az indiai nép zúgolódik, nem elégszik meg a passzív rezisztenciájával, elégtelennek tartja a koldusok gőgjét és alázat malasztját, fel akarja venni ugyanazokkal a fegyverekkel a küzdelmet, amelyekkel az angolok rendelkeznek. Már- már Gandhi is ingadozik. Utolsó beszédében annak a forradalomnak víziója ébred fel. amely a tettek képtelen vernéikül végbemenőnek elképzelni. Lehet, sőt bizonyos, hogy hatalmas tragédia játszódik le a lelkében. Nem értik meg fenköít gondolkodását saját hívei, az emberi természet nem szárnyal fel ilyen magasságokba. Leqigazibb hangja talán Gandhinak akkor tör elő. amikor csendes rézig nációval, nem egyszer. mohó szomjúsággal visszaváqyik a börtönbe. kilépve a közösségből, hogy ismét önmagában merüljön el. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: .Piaţa ünlríl (Főtér) 4 Telefon : 5—08, 6—04 XIII. évfolyam 73-ík szám ELŐFIZETÉS aiAGYAROKSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő negyedévre 15 pengő. szám ára 20 fillér. Bratianu Vintila forradalommal fenyegetőzik, Madgearu azzal felel, hogy a rend- törvényi kíméletlenül fogja alkalmazni Madgearu sz Tint a íikerálisok el akarják ijeszteni a külföldi tokét a kölcsöntárgyaiások folytatásától — A telefonkoncessziót Morgánék kaoják meg, akik kétmilliódal érdekességet vállalnak " a földhitelintézetben (Bukarest, március 29.) Tegnap Maniu beszélt, ma Bratianu Vintila válaszolt. A minisz- I tcrelnök az avercscánusok és liberálisok kampá- * nyára és a kormány távozását követelő demonstrációkra határozott nemmel felelt, viszont az ellenzék ma ugyancsak igyekezett bebizonyítani, hogy intranzigenciájából hajszálnyit sem enged. A helyzet szignaturája tellát: kormány és ellenzék a legélesebb e ir-ántsággal készülnek a harcra egymás ellen. Jellemző a liberálisok harcmodorára, hogy mai gyűlésükön alkotmány- ellenesnek minősítették a kormánynak a telefon és táviró bérbeadásával kapcsolatos kölesönter- vét, azzal a világos tendenciával, hogy ilyenmódon elijesztik a külföldi tőkét a kormánnyal folytatott tárgyalások folytatásától. Bratianu Vintila harci riadója Ma délelőtt ült össze a liberálispárt végrehajtó bizottsága, Bratianu Vintila elnöklete alatt. A gyűlést már előre úgy harangozták be, hogy határozatai meg fogják ingatni a kormány helyzetét. Dúca volt az első szónok, aki azt igyekezett bizonyítani, hogy a választásokon a kormány a kommunistákkal konspirált. Bemutatta egy nagyváradi lapnak, azt a közleményét, amely szerint a nemzeti parasztpárt a Dolgozók Blokkjával paktumot kötött. (Duca azonban elfelejtette megemlíteni, hogy ez a paktum már régi keletű és 1925-ben kelt). Utána jBratianu Vintila szólalt fel aki a legnagyobb felháborodás hangján kel ki at ellen, hogy a kormány koncesszionál- ni akarja a telefoni és távírót, tehát az ország védelmének ezeket a fontos eszközeit idegen konzorciumnak szolgáltatja ki. v Azt is mondta, hogy a kormány a szerződé« megkötésébe a régenstanácsot is be akarja vonni és garanciát kért tőle, hogy a következő kormány is el fogja azt ismerni, Ezután a rendtörvény ellen tiltakozott Bratianu, kijelentvén, hogy a liberális párt a törvényt annakidején meg fogja semmisíteni. v Bratianu ezután színpadias pózzal hallgatóságához fordult: — Akarjátok-e, hogy a törvény ellen minden eszközt felhasználjunk? — kérdezte. — Igen! — zúgták a jelenlevők. Bratianu folytatta; — Akarjátok-e, hogy elmenjünk, akár a forradalomig? A hallgatóság természetesen ismét helyeselt Bratianu ezután felolvasta ®. határozati javaslatot, amely a rendtörvényt alkotmányellenesnek minősiti, valamint alkotmányellenesnek mondja a telefon és táviró koncessziónálását is, mert az alkotmány szerint az ország védelmének ezt az eszközét idegen konzorciumnak nem lehet átadni. Végül az ellen is tiltakozik a liberálisok végrehajtó bizottsága, hogy a kormány a régenstanácsot is bevonja köicsöntárgyalásaiba. Madgearu a residtörvénnyel ie$iy@^eiá meg a liberálisokat A kamara mai ülésén Madgearu válaszolt a liberális párt határozataira. Kijelentette, hogy a kormánynak eszébe sem jutott, hogy a régenstanáes garanciáját kérje a koncessziót illetőleg. A szerződés megkötését a koromereiálizálásró! szóló törvény megengedi és amikor a javaslatot a parlamentben tárgyalták, a liberálisok nem adtak hangot ilyenirányú tiltakozásnak. Megemlíti, hogy a liberálisok is kötöttek külföldi konzorciumokkal szerződéseket, amelyeknek konzekvenciái elöl, bár azok az országra nézve terhesek voltak, 8 nemzeti parasztpáit kormánya nem igyekezett kitérni. A liberális párt végrehajtóbizottságának határozatára vonatkozólag megállapítja, hogy annak nincs más célja, mint a külföldi tőke visszariasz- tása. A liberálisok fölhasználták az alkalmat és még a rendtörvény életbeléptetése előtt hangoztatják fenyegetőzéseiket. Felhívja a liberálisokat arra, hogy kijelentéseiket ismételjék meg a törvénynek a Monitorul Oíicialban való megjelenése után, amikor aztán kíméletlenül fognak eljárni velük szemben. Â Morgan csoport veszi bérbe a telefont és távirőt A bukaresti lapok értesülése szerint a telefon és táviró koncesszióját a Morgan-csoport fegja megkapni. A pénzcsoport kötelezettséget vállal arra, hogy egy éven belül földalatti kábelekkel köti össze Romániát a külfölddel és három év alatt a legutolsó faluba is bevezeti a telefont. Morgánék ezenkívül kétrailiír ' lejjel vesznek részt a földhitelintézet részvényeinek jegyzésében. I"—■ Mai számunk 20 oldal
