Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-29 / 71. szám

:0!inH;nriaiK!iKtní;Si;;!!E>i!!!Ei!ii;ia!:;i:si;::!simiBi!!;!Bii!!!:B)f!!n!!!!!Bii!n@::ii!Bi;r!Bj!!RBinm:ii!!E jKmm: 1© XIII. ÉVF. 71. SZÁM. Aspirin gyedüiájló a viíágoo. így van es fél Lefekvés előtt Aspirin- tabletták biztosan meg­szüntetik a fájdalmakat Azonban valódi Aspirin tabletták legyenek, az eredeti csomagolásban ' a "Bayer"- kereszttel. Min­den pótszert erélyeseit utasítsunk vissza,/ mert csak így / várhatunk a /. ’*> tablettáktól / biztos hatást ...............................................-TON / / « PROBSTi és rendeljen ezek közül a havonta megjelenő divatlapok közül, amelyek szépségük és olcsóságuk miatt köz- M kedye 1 tségnek örvendenek: gi Párisi divat (kézimunka Ívvel). Lei 40-— §1 Record (szabásmintával) .... Lei 35-— U Schöne Wienerin (szabásmint.) Lei 40-— £i Das Blatt der Hausfrau (szabás­mintával) ...................................Lei 20-- I Modes et Travaux (kézimunka < ívvel) ...........................................Lei 45— M Jardin des Modes .......................Lei 50‘— |j Trés Párisién, önálló szines la­pokkal .........................................Lei 130"— § Chiffons.........................................Lei 50 _ jg Paris Chic önálló, szines lapokkal Lei 160.— 1 Style ...............................................Lei 170-— g MINERVA KÖNYVKERESKEDÉS, Cluj-Kolozsvár, Regina Maria Deák Ferenc u. 1 sz. Önállóan dolgozni tudó te Hcltaefesto Is Vcgyíiszllti, I aki a gallértisztitásban is jártas, állandó |&| alkalmazásra felvétetik. Ajánlatokat eddigi jf|| működés és fizetési igény meg’dőlésével kérjük a „Saxonia“ hirdetési irodába Brassó. ifSj fÉ2ŐpZÉ5É|Í Ifiül! és TaMpénzíár 1. Cluj-Kolozsvár, Plata Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dés, Becíean-Bethlen, Jibou-Zsibó, Zálau-Zilah. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagvenyed és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete. Salát tőkék: 58,000.000 lei. Foglalkozik a banküzlet min­den ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl, Engedélyezett devSzahcly. Az átmeneti jelzálogintézef horribilis jöve­delmei biztosit a nagybankoknak és sok száz millióvá! terheli meg az állampolgárokat l Gyárfás E-.csiaér siylIalHozcit a 1£■sieti Újságnak a törvény» javaslat súlyos hibáiról (Bukarest, március 27.) Az átmeneti jelzálog­hitelintézet létesítésére vonatkozó törvényjavaslatot várakozáson felüli gyors tempóban szavazta meg a szenátus, úgyhogy Gyárfás Elemér dr. magyarpár­ti szenátornak nem volt módjában a parlament előtt kifejteni kritikáját, amelyet a Keleti Újság munka­társa előtt röviden ebbe a kifejezésbe tömörített: a törvényjavaslat egyedül a bukaresti nagybankok I számára előnyös. Gyárfás dr. most részletesebben nyilatkozott a törvényről és azt a következőkben I tette bírálat tárgyává: ■— A törvény szerint a bukaresti bankok száz- j millió lejjel intézetet alapítanak, amely statútumai alapján hatszázmillió lej értékben, hatszázalékos kamatozású kötvényeket bocsát ki, ennek terhére pedig a bankoktól átveszi az uj intézet az immobil jelzálogos tartozásokat. Ez az intézet minden mű­veletére nézve ugyanolyan teljes adó és illetékmen­tességet élvez, mint a Mihalache-féle földhitelinté­zet. Az állam magánosokkal szemben garantálja a hatszázmilliós kötvény öt év múlva történő icész- pénsbováltását és félévenként a kamatoknak bár­mely adóhivatal utján történő kifizetését, óriási kedvezmény ez, s ennek ellenére az államnak nincs semmi befolyása arra, hogy a hatszázmillió terhére milyen korábbi adósságokat fog ez az intézet át­vállalni. óriási kockázat ez, ős előre láthatóan sok százmilliós megterhelést jelent az ál­lampolgárokra. A Mihalache-féle földhitelintézetnek csak földbir­tokosok lehetnek részvényesei, a szóban levőnek azonban kizárólag bankok, még pedig a bukaresti nagybankok és igy éppen az a nagytőke, amelyet Mihalache kizárni akar. Az uj ir.tézetuek joga van a kötvények kamatain felül háromszázalékot és még egy százalékot folyó­sítási jutalék cimóni fölszámítani, hollott semmiféle adót vagy illetéket nem fizet. Jó magánbankoknál még 5 százalék az egész rezsiköltség, a 2—3 száza­lékos adó ós illetékkiadást is beleszámítva, és igy az illetékmentesség horribilis jövedelmet biztosit a részvényes bankok számára amellett, hogy ezek a rossz kölcsönöket is át fog­ják tenni az uj intézményekhez. Az ország jelenle­gi gazdasági helyzetében megbocsáthatatlan, köny- nyelmüségnek tartom, hegy egyes bankokat ilyen előnyökben részesítenek és mélyen fájdalmas, hogy a Mibalache szép koncesszióját, ha akárcsak 700 millió lej erejéig is áttörték. Szá^müMé leire emeli alaptőkéiét az Erdély.! Hasak és Takarékpénztár Ml. A Nagykároly! SCeresíkedlelia! és Iparfeank fuzionál az Erdélyi Bankkal — A pénz intése': közgyűlése meleg óváciéban ré­szesítette Harglíay Böttaíaa vezérigazgatót az 1929. üzlet­évben elért respektábiiis eredsmény©sért (Kolozsvár, március 27. Saját tud.) Az Erdélyi Bank és Takarékpénztár Rt. március 27-én tartotta meg 35. évi rendes közgyűlését gróf Wass Béla földbirtokos elnökletével és a részvényesek nagy érdeklődése mellett. A közgyűlésen a romániai és külföldi közgazdasági és pénzügyi élet több kitűnő­sége is megjelent, igy többek között Conrad Ottó, a Festi Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igaz­gatója. Bruno Rubinstein, a Banca Chrissovoloni ve­zérigazgatója és mások. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését a közgyűlés dr. Csifó Bálámon indítványára egy­hangúlag tudomásul vette, megadta a felmentyéuyt és elhatározta, hogy a 20 millió 49.257 lej tiszta nyereségből részvényenként 12 százalék osztalék kerüljön kifizetésre. A közgyűlés elismerését fejez­te ki az igazgatóságnak és Hargitay Bertalan ve­zérigazgatónak a pénzintézet tisztviselői nyugdíj­alapjának megteremtéséért, amely célra 2 millió 500.000 lejt fordítanak a tiszta nyereségből. A közgyűlés elhatározta, hogy az Erdélyi Bank és Takarékpénztár Rt. alaptőkéjét 80 mülió lejről 100 millió lejre emeli fel és fuzionáltatja a Nagy­károlyi Kereskedelmi és Iparbankot, amely pénz­I intézet már eddig is az Erdélyi Bank és Takarék- pénztár Rt. érdekközösségébe tartozott. Az alapszabályok megfelelő módosítása után dr. óvári Elemér javaslatára a közgyűlés a felügye­lőbizottság tagjaiul újabb egy évre egyhangúlag megválasztotta a következőket: Gróf Horváth-Tholdy Rudolf földbirtokost, Ber­nét Mór nyomdatulajdonost, Friedrich Katt, a Banca Chrisspveloni cégjegyzőjét, dr. Podovszky Józsefet, a Pesti Magyar Kereskedolipi Bank eég- j'egyzőjét, báró Rudnyánszky Lajos földbirtokost és id. Vikoi Kálmán nyug. árvaszéki elnököt. Dr. Kiss Mór javaslatára a közgyűlés jegyző­könyvi köszönetét szavazott az Erdélyi Bank és Ta­karékpénztár 1929 évi respektábilis eredményeiért az igazgatóság és felügyelőbizobtságnak, Hargitay Bertalan vezérigazgatónak iés a pénzintézet szor­galmas tisztviselőkarának. Az igazgatóság nevében Hargitay Bertalan vezérigazgató, — akit a közgyű­lés lelkes ovációban részesített — keresetlen sza­vakkal és meghatottan köszönte meg a részvénye­sek elismerését. Áprilisban Mosiiámában is leszállítják a M^aíalos kamatlábat A közgyűlés végeztével munkatársunk kérdést intézett Rubinstein Bruno úrhoz, a Banca Chrisso- veloni vezérigazgatójához, aki mint Románia egyik leghatalmasabb pénzintézetének vezetője, alapos is­merője a nemzetközi és romániai pénzügyi életnek, hogy Románia előreláthatólag mikor fogja követni a külföld példáját, ahol már sorozatosan megtör­tént a bankráta leszállítása és mikor fogja végre­hajtani a gazdasági élet tényezői részéről régóta várt kamatlábmérséklést. Rubinstein vezérigazgató munkatársunk kérdé­sére a következőket válaszolta : — Románia gazdasági és pénzügyi életének ve­zetőit hivatalosan is hosszú ideje foglalkoztatja már a bankráta leszállításának és ezzel kapcsolatosan-a termelés megolesóbbi Iásónak kérdése.-— Számos konferencián vettem részt, amelye­ken kifejtettem álláspontomat ebben a kérdésben és közöltem a véleményemet Madgearu pénzügymi­niszterrel, Burileanu bankkormányzóval és Charles Risttel. — Véleményem szerint Romániában a kamat- lábmérséklóseknek kérdése más szempontokból esik elbírálás alá, mint külföldön. Külföldön főként két tényező szabályozza a hivatalos kamatláb kialaku­lását: az aranyforgalom és a magánhitelek kamata. Romániában viszont tényleges aranyforgalom nincs, a magánhitel pedig legtöbbször az uzsora határait érintve kerül kielégítésre. Romániában a hitelélet és a kamatláb kérdése szoros összefüggésben van az­zal, hogy a Banca Naţionala milyen mértékben fo­gadja el visszleszámitolásra a pénzintézetek váltó­tárcájában levő váltókat és lényegesen kisebb a Spannung, mint külföldön. — Bukaresti nagybankok kénytelenek éppen a hivatalos kamatláb miatt még ma is 13—15 száza­lékos kamattal dolgozni, mig vidéken lényegesen ma­gasabb a normálisnak ós szolidnak mondott ka­matláb. — Feltétlenül szükséges, hogy a külföld bizal­ma megerősödjék Románia felé, mert a bírósági és peres eljárás lassúsága, a végrehajtható ítéletek«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents