Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-03 / 50. szám

iRoimioM&MltY&ztir

Visszatért a régi jó idők táncdivatja: menüett, gavott és csárdás a ma legnépszerűbb táncai

A régi Kolozsvár finom, disztinguölt világáról beszél Radnayné Fényes Janka, aki húsz éves jubileumát ünnepli

(Kolozsvár, március 1. Saját tud.) A közéleti ju- . blleumok között szerényen húzódik meg egy kis hír: dr. Kadnayné-Fényes Janka jubilál: húsz éve tánc- tanárnő.

— Úgy suhant el ez a húsz év mögöttem, — mondja elmerengő visszapillantással Radnayné-Fényes Janka, — mint egy álom, mint egy édes, eltűnt, soha vissza nem térő álom. Előttem áll a régi Kolozsvár békebeli, finom, disztingvált modorával, a bájos leánykák, akiknek azóta rég bekötötték a fejét és bizony ők is csak úgy emlékezhetnek vissza erre az időre, mint álomra.

— Hogy került Kolozsvárra?

— Fosta Béláné hozott Kolozsvárra. Marosvásárhelyen végignézte egy táncvizsgámat és rábeszélt, hogy költözzem ide. A Menzán kezdtem tanítani és mondanom sem kell, hamarosan népszerű lettem. Az egyetemi tanárok feleségei lettek a protektoralm, elsősorban Löte professzorné és Pósta Béláné. Egy- egy tánciskolái est abból a régi-régiből ma bizony mintájául szolgál latna egy mai bálnak. A leánykák fehérben és a Luk sötét ruhában, fehér keztyüvel...

— Azóta megváltozott a külsőbeli Ízlés és modor?

Rezignál tan válaszol:

— Oh, de még mennyire megváltozott. A táno- iskolai és a báli szokás is. Régebben a hölgyet Uéz- ről-kézre adták a rendezők, amig a bálterembe ért. Akkor senki sem kérhetett fel ismeretlenül egy hölgyet táncra. Ha éjfél előtt a rendező be nem mutatta, éjfélután már elvesztette táncrakérő jogát. Ma, sajnos, már a legegyszerűbb bemutatási aktusnál is zavarba jönnek ifjaink.

— Mulatságos esettel illusztrálom ezt: a múltkoriban az egyik kolonban magyaráztam az ifjaknak, hogyan kell bemutatkozni, mert bizony még ezt is tanítani kell. Három lépésre megállnak a hölgy előtt, — magyarázom, — és bemutatkoznak: X. Y. vagyok. Az egyik fiú rögtön le is vizsgázik. Odalép hölgyéhez, meghajol és szó szerint követve az utasítást, ezeket mondja: X. Y. vagyok. Azóta szegény fiút csak X. Y.-nak hivják.

— Milyen változásokon ment át a tánc azóta, amióta Nagyságos Asszony Therpsychore szolgálatában áll?

— Óriási változáson. Régebben bizony nem ismer- \ ték a mai vad, Délamerikából hozott táncokat. Sze- '

. tnérmes távolságban tartották a hölgyeket, olyan gyöngédséggel, mintha üvegből volnának. Kreutz- polka, Waicer, voltak a divatos táncok, az akkori táncok koronája a négyes. A mai ifjúság nem ismeri ezeket. Az első táncforradalmat a Boston idézte elő, váltogatott, nehéz lépéseivel. Azután jött a Tangó. Az úri családok eleinte hallani sem akartak róla. De miután én bebizonyítottam, hogy milyen diszkrét, finom elegánciával is lehet Tangót táncolni, a Tangó a táncok felett elfoglalta hegemóniáját. Ma ia a Tangót tartom a legszebb táncnak. Ezután következett a táncőrület és tánchóbort korszaka. Minden szezonnak meg volt a divatos uj tánca. Jött a Shimmy, azután Bines, ami nem egyéb, mint egy angol Waicer. A Wansztep, a Foxtrot s végül a négerek exportja: a Charlston.

— Most milyen uj tánchóbort van a Programmen?

— Meg fog lepődni. A tánc, természetesen a báltermek táncmodora visszatért a régi idők táncaira. Parisban és a nyugati báltermekben már táncolják a menüett- és gavott-szerü táncokat. Kezdjük ott, ahol a XVIII, század közepén elhagytuk.

— Hát a csárdás? Kiment már teljesen a divatból?

— Dehogy ment. Nem is fog kimenni soha, Kell a táncolóknak ez a lüktető tempójú, vérbeli táncmozdulat, amely nem csavarja ki a testet, mint a Charlston. Ehhez délceg, úri, kackiás testtartás kell. Persze, a körmagyart ma már nem táncoljuk.

— Kikből relcrutálódtak kedvenc tanítványai?

— A gyermekekből. Régebben kizárólag csak gyermekeket oktattam. Tánctanárnői múltamnak legnagyobb büszkesége az, hogy évekig voltam a Mariánum és a Dé Qerando felsőléár.ylskóla tánc- tanárnője. Minden diplománál féltettebb kincsem az az elisrnerőievél, amelyet dr. Hirschlar József prelá- tus úrtól kaptam a Mariánumban rendezett táncvizsga után. Az uj iskolai rendelet kizárta az iskolák falai közül a táncot, hogy helyet adjon a test- gimnásztikának, a Mensendicknek. Azzal, persze nem törődött a rendelet alkotója, hogy ifjaink már az iskolában is elsajátítsák a sima és fesztelen érintkezés úri modorát. Azóta leginkább felnőttekkel foglalkozom. De azért ma is a gyermekek maradtak a

! legkedvencebb tanítványaim. A kicsikék hivek maradtak hozzám. —s.

Húzd rá cigány

(Farkas Imre háromfelvondsos operettje,

bemutatta a kolozsvári Magyar Színház)

Ez a darab Magyarországon „A királyné rózsája” címmel ment évekkel ezelőtt és most „Húzd rá cigány” név alatt abban az időben kerül le Kolozsvárra, amikor Magyarországon már a második Erzsébet királyné darabot játsszák. Mindez mellékes. A Húzd rá cigány kellemes dalmű, Farkas Imre rutinosan, az operett recipék kellő ismeretével öntötte formába a kedves alapötletet. A szinház nagy gonddal készült a bemutatóra és várakozásában nem is fog csalatkozni, mert ez az operett az egész szezonon keresztül tartani fogja magát a műsoron.

Nem untatjuk az olvasót a darab tartalmának elmondásával, mert ennek az operettnek értékét a tálalása, kitünően megfogott hangulata adja meg. A darab változatosságát emeli az az ellentét, amelyet a szerző a miagyar udvarházak és a bécsi udvar világa között élez ki. A fő női szerepet Kondor Ibolya alakította, rendkívüli kedvességgel. Toalettjei — és ezt el lehet mondani a többi fő női szereplőkről is, — szenzációként hatottak. Énekszámai közül különösen a második felvonás duettje tetszett, amelyet Solthy Györgygyel énekelt és amelyet a közönség nem győzött eléggé ismételteim. Kaszab Annának, aki a királynő szerepét játszotta, ritka szép orgánuma ezúttal is üdítően hatott. Betegh Bébi temperamentumos játéka nagy lökést adott a darab villanyos pezsgésének. Kifogástalan jó alakítást nyújtott egyéniségének annyira megfelelő szerepben Solthy György, akinek melegzengésü dalai már egymagukban alkalmasak, hogy sikerre vigyék a darabot. Ihász Aladár, Tompa Béla a megszokott jók voltak, kisebb szerepeikben melegséggel játszottak Selmeczy Mihály, Leövey Leó és Selmeczy Mihály. Nem lehet figyelmen kivül hagyni Körösi Dudusnak, a kiváló cigányprímásnak szereplését sem, akinek zenekara az első felvonásban egy magyar nóta előadásával a legöntudatosabb művészi teljesítményt nyújtotta.

Egész sor meglepetést mulat be a Corso-filmszinhaz

A kolozsvári Corso-filmszinház, amely egész Erdély területén egyike a legkiválóbb művészeti fórumoknak és alig másféléves működése alatt is világvárosi meglepetésekkel szolgált, vasárnapra és hétfőre egész tömeg újabb meglepetést készített elő. Vasárnap délelőtt 11 órakor a „Fehér stadion“ cimü világhírű sportfilmet' mutatja be matiné keretében, amely a toli. oümpiász összes nagy eseményeit magában foglalja. A nemcsak sport-, hanem művészi szempontból is rendkívüli meglepetést jelentő film, a csodaszép Sant Moritzban készült. Vasárnap délután és este utoljára megy Zola világhírű filmje, a „Termékenység“,

Hétfőn az uj szezon legpompásabb vigjátékát, a „Lolott“-et mutatja be, amelynek főszerepeit Carmen Bossi és Hans Junkermann játsszák. Egyidejűleg a „Fehér stádion“-t szintén vetítik. A minden tekintetben meglepetést jelentő magas nívón álló programúira felhívjuk a közönség figyelmét.

Tartalékos tisztek

ruháikat jelentkezésre beszerezhetik Cristea katonaszabónál Cluj, Str. Reg. Maria 31.

XIII. ÉVF. 89. SZÁM.

Maman Colibri a Select-mozgóban

Hétfői kezdettel mutatja be a „Select“-mozgó a szezon egyik legszebb filmét, melynek cime: Maman Colibri. Aki figyelemmel kiséri a külföldi lapokat, olvashatta, hogy ezen filmnek, mely Henry Bataille darabja nyomán készült, mindenütt óriáai sikere volt. Nagyban elősegíti a film sikerét Joe May tehetséges rendező, kinek nevét mindenki ismeri, mert ő rendezte „Hindu síremlék“ monumentális filmet, melyre mindenki emlékszik még. A film tárgya mélyen megható. A főszerepet a közismert és közkedvelt Maria Jakobini alakítja óriási sikerrel. A közkedveltségnek örvendő művésznő saját nyilatkozata szerint e filmében kulminál. Többet nem is mondunk, csak annyit, hogy mindenkinek melegen ajánljuk, nézze meg e filmet, mely egyike a legszebbeknek.

jflestitz ML ém Fial foaiioránfiháa,

€Suj, Sír. Regina Maria 30

(*) Hétfőn tartja befejező előadását dr. GyaIui Farkas Jókai Mórról. Az Erdélyi irodalmi Társaság irodalomtörténeti előadássorozatában március 3-án, hétfőn délután tartja meg Gyalui Farkas befejező előadását a nagy magyar regényíróról, Jókai Mórról. Az előadás iránt nagy érdeklődés nyilvánul mpg. Gyalui Farkas dr. külöuösképen felkeltette az érdeklődést első előadásával. Mint az Egyetemi Könyvtárnak éveken át volt igazgatója és egyébként is a magyar irodalomnak egyik elsőrangú ismerője, sok olyan dologra mutat rá, amelyeket kevéssé ismer nemcsak a közönség, hanem a szakember is. A nivós és érdekes előadásra felhívjuk a közönség figyelmét.

frSí minden színben Amerikai ettíí E «0 lei.

Y rtős — Leniebb — legolcsóbb

Nem piszkit! Használata kényelmes.

Ä Depl'iator is8!“

Szétküldi utánvéttel, utasítással : Kevkts Andor „Sas” gyógyszertára

T-. ’ .-Mures—Marosvásárhely

(*) A Korunk márciusi száma. A Dienes László és Gaál Gábor szerkesztésében megjelenő Korunk nárciusi száma a következő tanulmányokat és cikkeket közli: Méray Pál: Amerika Európa ellem Haraszti Sándor: A mai magyar irodalom ideológiai csoportosulásai. Neufeld Béla: Túlzott lelkiség és frigiditás. Kodolányi János: A militarista Babits. Ligeti Ernő: A szabadkőművesség története. Kemény István: A mai magyar könyvkiadás. Fabry Zoltán: Kétféle ifjúság. Rudolf Goldscheid: A szaporodás forradalma. Silbermann Jenő: A föld légkörének keletkezése. Stb., stb. A Szépirodalmi résében Horváth Ödön, Egon Ervin Kisch és Jefim So- sulja szatíráit és vázlatait találja az olvasó. A Kul- turkrónika, Szemle és Folyóiratszemle cimü rovatokban huszonöt kisebb terjedelmű írás foglal helyet. Mutatványszámot ingyen küld a Korunk ki- adóhivatala Cluj-Kolozsvár, Strada Regala 16.

* Pfeiffer Alfréd kiváló énekmosler és operaénekes e hó 9-én, vasárnap este fél 9 órakor tartja ízidei első növendékhangversenyét a kath. gimná- sium dísztermében. A nagy érdeklődéssel várt hangverseny programmjai Király zenemükereskedésebou kaphatók.

NYILTTÉR

E rovat alatt közölteltért nem vállal felelősséget a Szerk.

Tudomására adom a nyilvánosságnak, hogy a „Garabonciás“ cimü lapom legutóbbi számának megjelentetésével kapcsolatosan jogtalanság töftént. A lapot ugyanis, amelyik kizárólag az én tulajdonom s amelynek felelősszerkesztője kizárólag ép vagyok, tudomásom és beleegyezésem nélkül jelentette meg Boro nkai Lajos, akivel a kiadóhivatali ügyekre nézve magánjogi viszonyban voltam. Azok a nyilatkozatok, amelyek a legutóbbi jogtalanul kinyomatott lapszámban. megjelentek, személyemmel kapcsolatosan olyan tényeket állítottak, amelyek már csak azért sem fedhetik a valóságot, mert elszámolási kötelezettséggel lapomat illetőleg senkinek sem tartoztam. A jogtalanul megjelentetett számokat hivatalos utón elkobez- tatom, Boronkai Lajos ellen pedig a szem- és szellemtelen nyilatkozatokért eljárást indítok, egyébként pedig további lépéseim attól függnek, hogy ő a velem szemben fennálló elszámolási kötelezettségének milyen formában és a legrövidebb idő alatt fog-e eleget tenni.

GARA ÁKOS,

a „Garabonciás“ szerk.-tulajdonosa.