Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-28 / 70. szám
Kkxxfn'Bjßoüi Jill. SYF. 70. SZÁM. Baromfitenyésztésünk ésabaromfitermékek exportjának előmozdítása (Kolotsvár, március 26.) Amig a nyugati államokban a baromfitenyésztés és a tojástermelés ma már a mezőgazdasági termelés egyik igen jelentős ágává vált, addig nálunk teljesen figyelmen kívül maradt. Képzett gazdáink ugyan az utóbbi időben egyre fokozottabb figyelemmel fordulnak a modern baromfitenyésztés újabb irányai felé, kisgazdáink azonban még mindig a régi utakon haladnak. A falu baromfitenyésztése parlagi módon folyik. Alig van tenyészirány, tenyésztési cél, a baromfi szinte vadon él, nő fel és szaporodik. Gondozásban alig-alig részesül, eleségét ő kaparja ki az ut porából, a trágyadombokról, istállókban, vagy a szabad ég alatt hál, nem csoda tehát, ha rongyos és csenevész. Pedig a tenyészanyag helyes megválasztás és költséget, fáradságot alig igénylő gondozás mellett a legjobban fizet. Amióta a nagyvárosok lakói étlapjukat kalóriatáblázatok alapján állítják össze, egyre nő a baromfi és tojás iránti kereslet. A baromfitenyésztés fellendülését tulajdonképpen a racionális táplálkozás által a baromfinak és tojásnak tulajdonított nagy jelentőségének köszönheti. A modern baromfitenyésztés alapjait az amerikai farmerek fektették le. Sok százezerre rúg már azoknak az amerikai farmoknak a száma, melyek egyedül és kizárólag csak baromfi- tenyésztéssel vagy tojástermeléssel foglalkoznak. A baromfitenyésztés és értékesítés példásan van megszervezve az Unióban. A baromfitenyésztők körletenkint szövetkezetekbe tömörülnek, a szövetkezet gyűjtő állomásokat tart fenn, melyek naponta autókon gyűjtik össze a farmok termékeit és saját vasúti hütőkocsijukban szállitják a nagy fogyasztó piacokra. A baromfitenyésztés és tojástermelés nagy lehetőségeinek hozzánk közelebb álló példáját hozva fel, megemlítjük, hogy Magyarország nemzetközi fizetési mérlegének a megjavítását a baromfitenyésztés, illetve a baromfi és baromfitermékek exportjának a fejlesztésével kivánja előmozdítani. Nálunk a baromfitenyésztésnek különösen nagy jelentősége van, mert az agrárreform következtében megkisebbedett birtokaink rentabilitásukat csakis az újabb és aránylag csekély befektetést igénylő gazdasági ágak bevezetésével tudják biztosítani. Földrajzi fekvésünk sem kedvezőtlen, hiszen a velünk szomszédos CsehszlováKolozsvári Részvénytársaság Cluj, Piaţa Unirii (Mátyás klr.-tér) 7« Fiókjait Dé*» Dicsőstentmártoa. Gyotafehéí* vi», M.-Vistóitly, Nagyvárad, Temesvárija Saját tfikói141 millió lej Aff Illáit intézetei: T ordaa ran yoi vár megyei Takarékpénztár Rt. Tordán. AUófe- hirvármegyei Gazdasági Bank éi Taka. cékpénztár Rí., Nagyenyed, Udvarhely* megyei Takarékpénztár Rt., Székely- advarhclyen és Sz.-Keresztaron. Sziazrégenvidéki T akarék és Hitel Rt. Szássrégenbcn és Népbank Rt.Báatfyhuny adón Seamosnjvári Hitelbank R.T. Szamosa) váron i Betéteket elfogad! Betéteket elfogad. minden bankffdxJete! legelő- nfősebben végez. Engedélyezett devizahely. Artuaktara a varat mellett. wammmmmmm kia baromfi és tojás tekintetében évről-évre nagyobb tételeket importál. Alig Csehszlovákia to- jásimportja 1920-ban még csak 1131 q volt, 1929-ben már 54000 q. Csehszlovákia multévi összes tojásbeviteléből, 54000 q-ból egyedül Lengyelország 40760 q-t vitt be. Ezekszerint Csehszlovákia legnagyobb tojásexportőrje Lengyelország. Lengyelország pozícióját ugyanolyan joggal mi is elfoglalhattuk volna — ha kormányaink az újabb, közvetlen és közvetett adónemek behozatala helyett inkább a belföldi termelés és külföldi értékesítés előmozdítására fordítottak volna gondot. Baromfitenyésztésünk helyes megszervezésének legfőbb feladata a falvakat megfelelő számú fajbaromfival ellátni a baromfiállomány feljavítása céljából, továbbá a falu népét vándor- tanitók utján kioktatni a modern baromfitenyésztési eljárásokról. Ennek a feladatnak a megoldása a mezőgazdasági kamarákra vár. Természetesen a baromfifaj megválasztásánál gondot kell fordítani arra, hogy az a külföldi piac kívánalmainak minden tekintetben megfeleljen. Tojásexportunk kifejlesztése érdekében feltétlenül szükséges lesz a tojásstandardizálása és az állami márkázás sürgős bevezetése. A külföldi piacokon ma már olyan árut, mely egységesen elismert és garantált minőséget nem ér el, nem lehet eladni. Az „Erdélyi Gazda“ legutóbbi száma a romániai tojás legújabb nagy áresését azzal indokolja, hogy lelkiismeretlen kereskedők selejtes áruval látták el a külföldi piacokat, minek következtében a külföld teljesen mellőzte a romániai tojás vásárlását. így a külföldi elhelyezésre váró belföldi készletek a külföldi piac elvesztése következtében katasztrófálisan lenyomták a belföldi árakat. A tisztességtelen kereskedelem ellen való védelem, az ország kereskedelmi jóhirnevének a biztosítása és belföldi termékek értékesítésének az előmozdítása érdekében ma már majdnem minden állam bevezette a fontosabb élelmiszerek márkázási kötelezettségét. A márkázás lényege abban áll, hogy az állam közegei utján a márkázás alá eső termékeket minőségi szempontból megvizsgáltatja és csak akkor engedi forgalomba hozni, ha az általa megszabott, standardizált minőségi osztályok valamelyikének megfelel. A termény megvizsgálását és minősegének osztályát a reányomott jegy, márka tanúsítja. A tojás márkázását eddig az európai államok közül Anglia, Németország, Dánia, Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország, Lengyelország, Hollandia, Danzig és az orosz szovjet vezették be. A márkázás hatása mindenütt meglepő eredménnyel járt úgy a belföldi, mint a külföldi értékesítés terén. A djszkrediták román tojás jóhirnevének és piacképességének visszaállítása érdekében a román kormány is elhatározta a standardizálás és az állami márkázás bevezetését. Kíváncsian várjuk, mikor kerül ez a határozat végrehajtásra. A baromfitenyésztés, illetve a baromfitermékek értékesítésének harmadik megoldásra váró kérdése az értékesítési szervezet kiépítése. Ezt, mint mindenütt az egész világon, nálunk is szövetkezeti utón kell megoldani. Dániában, mely egyike a legjelentősebb tojásexportáló országoknak, a tojásértékesités öt nagy szövetkezeti központ kezében van. Magyarországon a tojás szövetkezeti értékesítését a „Hangya“ szövetkezetek végzik. Nálunk a tojásértékesités szövetkezeti alapon való megszervezése annál inkább szükséges lenne, mert a magánkereskedelem már súlyosan kompromittálta magát a külföld előtt. Addig, mig baromfitenyésztésünk nagyobb lendületet nem -vesz, a tojás szövetkezeti értékesítését magyarországi mintára meglevő értékesítő szövetkezeteinknek kell a kezükbe venniök. De ehhez is az állam kezdeményezése és az állam anyagi támogatása szükséges. Oberding József dr. ■BES» A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müfxitézet Rt. közgyűlés© Az intézel minden üzletága Saatalraas fejlődést mutat FRIED JENO Folyó hó 25tartotta a Minerva Bt. dr. óvári Elemér ig.-elnök elnökletével 10-iki évi rendes közgyűlését, amelyen a részvényesek nagy számban jelentek meg. Vékás Lajos vezérigazgató felolvasta az igazgatóság jelentését, amelyből a közgyűlés örömmiel vette tudomásul az intézetnek mind kultúrál:», mind üzleti területen elért fejlődését. Kulturális területen a Minerva folytatta eddigi akcióit, kiadta a Magyar Nép cimü képes néplapot, melynek előfizetői 19.000-re emelkedtek. E jól szerkesztett néplap megbecsülhetetlen kulturális feladatokat teljesít a falusi magyar nép között. A közkedveltségnek örvendő Pásztortüz cimü folyóirat előfizető tábora szintén megerősödött. A magyar iskoláknak tankönyvvel való ellátásával a Minerva a múlt évben is teljesítette az önként magára vállalt áldozatos kötelességét, ezenkívül a falusi népkönyvtárak szervezésével újabb kulturfeladatok megoldását is vállalta. A Minerva 10 éves fennállása óta saját kiadásában 237 féle könyvet, 938.000 példányban adott ki és az idegen számlára készített kiadványokkal együtt összesen 1,387.950 drb. könyvet állított elő. E könyvek túlnyomó ítésze magyar nyelven jelent meg és egyik fokmérője a romániai magyarság kul- turszükségletének, de bizonyítéka annak a nagy kul- turmunkának is, amelyet a Minerva Rt. az elmúlt ti* esztendőben végzett. Örvendetes számokat tüntet fel a Minerva mérlege és üzleti jelentése anyagi nézőpontból is. Az üzemek forgalma az előző évhez viszonyítva 4,292.000 lejjel emelkedett és 25,265.000 lejt ért el. A mult évben megvásárolt Szappan uoea 5. sz. késmüves, müköszörüs, orvosi műszerész és nikke- lezö üzemét áthelyezte Sír. Regina Maria, v. Deák Ferenc ucca 31 szám alá. - Köszörülés, nilcfcelezés SOLINGENI ACÉLÁRUK GYÁRI RAKTÁRA. alatti telek az üzemek gazdaságosabb elhelyezését, a másfélmillió lej értékben megvásárolt uj gépek és felszerelések a termelés tökéletesítését teszik lehetővé. A, felügyelőbizottság jelentését Mester Mihály ref. egyti. kér. tanácsos terjesztette elő, amelynek alapján a közgyűlés elfogadta a 657.351.14 L nyereséggel záródó mérleget és hozzájárult a nyereségnek az igazgatóság által javasolt felosztásához, eszerint a részvényesek nettó 8% osztalékban részesülnek. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság intézkedését a korábban kibocsátott 500.000 lej értékű elsőbbségi kötvény becserélésére nézve, e tranzakció után az alaptőke 5,000.000 lejre emelkedett. A közgyűlés közfelkiáltással újból megválasztotta dr. Balázs András, dr. Makkai Sándor és dr. Óvári Elemér ig. tagokat. A felügyelőbizottságba beválasztattak: Hadházy Sándor, gT. Haller István, dr. Illés Gyula, Kócsy Andor, Mester Mihály, dr. Pusztai Kálmán és Xántus János. Dr. Boros György unitárius püspök hálával tekint vissza arra a nehéz küzdelemre, amelyet a részvénytársaság igazgatóságának, felügyeüőbizottságá- nak és tisztikarának az intézet megalapítása óta elmúlt 10 év alatt teljesítenie kellett. A részvényesek nevében meleg szavakban fejezi ki elismerését az intézetnek kezdettől fogva vezetője, dr. Vékás Lajos vezérigazgató iránt, kinek fáxadhataifaaámunkássága és szakképzett irányítása mcítetí &>’ szerény kezdet oly hatalmas intézménnyé terebélyesedett. Indítványára a közgyűlés az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak a felmentvényt megadta és érdemeikért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Ugyancsak jegyzőkönyvi elismerésben részesítette a Vállalat tisztikarát és alkalmazottait is. Az örökösödési adó ős illetékről szóló törvény magyar fordítása kapható Dr. Handel Fordítási Irodájában Str. Memorandului (volt Unió-utca 9.), Ava 20 lej. Vidékre portóval a pénz előzetes beküldése mellett 30 lej,
