Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-27 / 69. szám

3 l?egşe kezébe és győződjön meg Teljes selyemszerüség, tökéletes moshstóság és határtalan tartósság jellemzik az Csak akkor valódi, ha „Ivette“ Tra- I j vis szegélynyomással van ellátva j (Tudósifás eleje az e?ső oldalon) Az averescánusok „minden ellenforradalmi eszközt“ igénybe akarnak venni a kormány ellen mosőseSymef Régi, letűnt nagyságait mellé temették ei Sebes! Samut Lenn, a házsongárdi temető aljában, a régi Kolozsvárnak egykor ünnepelt, most sürü szom­szédságban örök-fehér álmukat alvó egykori nagyságai közé temették el díszsírhelyre, hétfőn délután Sebesi Samut. Sírját az egykori baráté, az Ecsedi Kovács Gyuláé mellé ásták meg. A régi Kolozsvár lelkét szivükben viselő em­berek sokasága vonult ki a temetésre, a temető halottas csai’nokában felállított ravatalához. Az Írónak a kolozsvári közönsége, szép, kedves, öreg egyéniségének tisztelői, a régi barátokból még itt maradt öregek, kik közül Szentgyörgyi István­nak széket hoztak, hogy ülve végig ott lehessen annak a kedves, jóbarátnak az utolsó földi bú­csúztatásánál, akivel annyi aranyhumorral töl­töttek vidám napokat, időket, fiatalságuknak éveiben. Ä Magyar Színház tagjai Janovics Jenő igazgatóval jelentek meg és Yúrady Miklóssal, a régi időkből a sírig jóbaráttal. Az Erdélyi Iro­dalmi Társaság tagjai Dózsa Endre elnök veze­tésével, a kolozsvári magyar újságírói kar, a Ma­gyar Párt központi elnöksége és kolozsvári tago­zata, Inczédy Joksman Ödön ügyvezető alelnök vezetésével. A kolozsvári polgárság sok rétegének nagyszámú képviseletei, az iparosság és n mun­kásság küldöttségei, köztük a nyomdászok, kik társai voltak a munka műhelyében. A ravatalon nagyon sok koszorú, virágcso­kor halmozódott fel. Vásárhelyi Boldizsár refor­mátus esperes végezte az egyházi szertartást, szép beszédében megszabva magas értékét a Sebesi Samu társadalmi szempontból jelentős munkás­ságának s a Törekvés dalegylet kiváló énekkara énekelte a gyászdalokat. A simái az Erdélyi Irodalmi Társaság nevében Boros György dr. unitárius püspök mondotta a megható búcsúbeszédet, amelyben méltatta a Sebesi Samu irodalmi munkásságát, a ritka tehetséget, amit a közéletnek teljes szol­gálatába állított. A ragaszkodást az erdélyi föld­höz s a Székelyföld iránti rajongó szeretőiét. A Kolozsvár számtalan közintézményének létreho­zásában s igy az Erdélyi Irodalmi Társaság meg­alapításában is odaadó tevékenységet fejtett ki. Zágoni István dr. a kisebbségi újságírók, a magyar újságírás nevében vett búcsút az öreg, de a drótsövényes életpályán végig kitartott baj- társtól s a kidőlt hűséges székely testvértől, ki­nek élete, csak kis részében volt magánélet, mun­kája, küzdelmei, céljai az embertársaké volt. — Szárnyaló képességeit, csapongó tehetsé­gét — mondta — lefogta, lenyűgözte az ő sajátos nagy szerénysége, amiből börtönfalakat vont maga köré, bebutorozva szegénységgel, de telc- töltötte a tisztalelküségnek légkörével. Morzsolta, őrölte, áldozta a magánéletét s a jutalom ezért nem volt a hálának, elismerésnek megérdemelt mértéke, hanem ennél jóval kevesebb és sokszor a kortársak ridegszivüségének közönyfala. Sebez- hetetlenségének páncélja nem volt egyéb, mint a saját, határtalan nagy jósága. De ime, a nap­fény felragyog s egy sugárszál a megfontolás töviseként szúr át a lelkiismereten: bizony ez az élet többet érdemelt volna a földön, hetvenéves szolgálataival nem ennyi dicsőség, boldogság, gondtalanság járt volna ki számára. De ime, a napfény felragyog és egy sugara idetüz a sírra, égigérő lángjával igazsághirdető mécseseként a valóságnak, hogy minden szeretetünket és tiszte­letünket megszolgálta. Volt még egy búcsúbeszéd, amely tanúsá­got tett arról, hogy a kisemberekért milyen sze­retettel dolgozott Sebesi Samu. Czerjék Her­mann mondotta, az élelmezési, vendéglősipari munkások szervezetének nevében s elmondotta, hc£y Sebesi Samu az egyletnek keletkezése óta alapitótagja volt s a régi diszzászlót háromszor hajtották meg a sir fölött. XIII. ÉYF. 69. SZÁM. Az Averescu-párt vasárnapi gyűlésén több szónok, Bucsan, Anastasescu és Cudalbu érin­tették a Károly kérdést. A kongresszus ezután határozati javaslatot fogadott el. A javaslat mindenekelőtt megálla­pítja, hogy az averescanus párt tántoríthatatlan hive az alkotmányos monarchia intézményének. A második pontban leszögezték, hogy az ország élén olyan kormány van, amely összetétele és működésének hiányai miatt megzavarta az állam belső rendjét, zavargások segítségével jött az ország élére, amely a parlamentáris életet para­lizálta és ellenzéki jjrogramm javai ellentétes politikát folytat. A kongresszus megállapította, hogy az ellen­zéki pártok vezéreinek intervencióit n régensta- nács nem vette tekintetbe. A múlt év október 27-i nagy averescanus demonstrációnak, talán éppen annak békés jellege miatt, nem volt meg a kívánt hatása, noha véleményük szerint éppen ez kellett volna Útmutatásul szolgáljon. A kor­mány a régenstanácsot — mondja a határozati javaslat — tévesen informálta és olyan határoza­tok «próbálására birja reá, amelyek sértik az ország politikai és gazdasági életét. Ezekiltán a kongresszus a kormányt az ország jelenlegi szervezete ellenségének jelenti ki s az az álláspontja, hogy a rend hí­vei a jogos önvédelemben a jelenleg lé­nyegében forradalmi kormánnyal szem­ben minden ellenforradalmi eszközt fel­használhatnak a kormány eltávolítására. A határozati javaslat végül azt mondja, hogy a kormánynak nincs joga arra, hogy gazdasági hibái miatt tovább rendelkezzék az állam javai felett s főként, hogy azokat elzálogosítsa. Éppen ezért az a véleménye, hogy a jövendő kormány­nak kötelessége lesz anyagilag is felelőssé tenni az ilyen tranzakciók megvalósítóit, A határozati javaslat szerint a kongresszus álláspontja az, hogy a jelenlegi kormánynak távoznia kell s helyére a néppárti kormánynak kell következnie, amelynek működése 1927 január 4-én megsza­kadt. A határozattal az averescanus párt a nemzeti paraszt­párt gyulafehérvári határozatát akarja utánozni, amint azonban az Adeverul megjegyzi, a jelen­legi helyzet egészen más, mint az akkori. Akkor ugyanis a liberális párt választási visszaélések­kel szerezte a többséget, továbbá a liberális re­zsim idején ostromállapot volt és igy a népakarat nem tudott szabadon megnyilvánulni. A Maniu­kormány szabad választással szerezte meg több­ségét, ezenkívül eltörölte a cenzúrát és az ostrom­állapotot. Az Adeverul az averescanusok karlista propagandáját nevetségesnek tartja, amelynek senki sem tulajdonit fontosságot épp ugv, mint a hozott határozatnak. Az averescanu­sok ezzel önmagukkal kerültek szöges ellentétbe, hiszen annak idején ép ők voltak azok, akik a kérdést véglegesen lezártnak jelentették ki a ezen a címen lapokat koboztak el és cenzúráztak. A Lupta nagyon nevetségesnek tartja Ava- rcscu tábornok magatartását, hiszen annak ide­jén határozott ellensége volt Károly extrónörö- kösnek. 6 volt az, aki az emlékezetes koronataná­cson hangoztatta, hogy a Károly-ügyet még a háború alatt el kellett volna intézni, amikor az extrónörökös Odesszába utazott. A Lupta ezután közli egy, a régenstanácshoz közel álló személyi­ség nyilatkozatát is: A régenstanács várakozó állásponton Az ellenzék akciója előrelátható volt a legutolsó választások eredménye következtében. A régensta- nács nem csatlakozhat egy olyan akcióhoz, amely a kormány munkáját szabotálja, akkor, amikor a kor­mány még nem realizálta programja lényeges pont­jait. A választások azt bizonyították, hogy az ország népe stabilizálva akarja látni a belpolitikát, hogy ennek segítségével az ország átjuthasson azon a krízi­sen, amiben van. A régenstanács majd meg fogja vizsgálni az ország politikai helyzetét akkor, ha a jelenlegi kormánynak nem sikerül programját meg­valósítani és legfeljebb ekkor lehet szó kormányvál­ságról. A régenstanács akkor majd azt a pártot fogja uralomra hozni, amelyik garantálni fogja a problémák megoldását. Volt miniszter az ügyészségen Ami egyébként a kongresszus következményeit illeti, Az ügyészség vasárnapi Avarescánus gyűléssel kapcsolatban megidéztet Bucean volt államtitkárt és Anastasescut és a gyűlésen mondott beszédeit in* tenciójám és tartalmára vonatkozólag Írásbeli nyi­latkozatot vett tőlük. A kormány a fővárosi lapok közül hatot hétfőn elkobozott, mivel az avereseánus kongresszuson tartott több be­szédet közöltek. A független sajtó nagy megdöbbe­néssel fogadta a kormány Ilyen intézkedését és érlu- sülésünk szerint keddi számaiban heves támadást fog intézni a kormány ellen, amely megállapításaik szerint ezen a téren a liberálisok nyomdokain halad. Önmaga és családja ellen vétkezik, ha nyomban nem siet a legközelebbi üzletbe, fodrászterembe, tőzsdébe, Diana fürdőben és meg nem vásárolja 100 leiért Zsidókórház sorsjegyét, amelynek az 1930 május 20-i határnapját és a 2,700.300 lei készpénz nyereményeit, közötte az 1,030.000 leies főnyereményt az „Albina“ Bank garantálja. Sorsjegyeket árusit a Központi sorsjeg.yiroda is, Piaţa Unirii (Főtér) 20 szám, ahol póstai rendelések is eszközöltetnek utánvéttel is.

Next

/
Thumbnails
Contents