Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-24 / 68. szám

XIII. BVF. 68. SZÁM. 3 R MH Mgi isachinóH! indo­kolja a kormán; a szigorú rámkir-törvényt A kamarában élénk tiltakozások hangzottak 8Í a javaslat eilen — Szabó Béni a parlament elé vitte egy üldözött brassói magyar tanár sorsát (Bakarest, március 22.) A kamara szombati ülésén napirend előtt Pistiner szocialista képviselő kéri, hogy a választók részére fényképes választói igazolványokat állítsanak ki és igy igyekezzenek elejét venni a visszaéléseknek. A brassói magyar tanár üldözése ellen Szabó Béni magyarpárti képviselő Darkó Ja­kab, brassói ipariskolai tanár ügyében intéz inter­pellációt a közoktatásügyi miniszterhez. Darkó Jakabot az inspektor önhatalmúlag betegségi sza­badságra küldte s annak elteltével nyugdíj­állományba helyezte, noha as orvosi vizs­gálat azt állapította meg, hogy szolgálatát továbbra is elláthatja. A képviselő annakidején ígéretet kapott Costaches- cu minisztertől arra, hogy Darkó Jakabot vissza* fogja helyezni állásába, ez azonban nem történt meg — az alsóbb közegek nem respektálták a mi­niszter akaratát — és a brassói tanár négy hónapja nem kapott fizetést. Szabó Béni kéri Costachescu minisztert, hogy sür­gősen intézkedjék ez ügyben. A rémhír«S avaslat Napirenden a rend és hitelvédelmi törvény sze- i repel, amelyet, amint ismeretes, Madgearu pénzügy­miniszter nyújtott be a hamis hirek terjesztői ol- j len. A törvényjavaslathoz az első felszólaló Pistiner j szociálisba, aki kifejtette, hogy a javaslat nyilvánvalóan a sajtószabadságot sérti. A liberálisok támadásait nem kell olyan komolyan venni, mondotta, hogy szükség volna ilyen törvé­nyek meghozatalára* A kormánynak elég eszköz van a kezében alioz, hogy a hamis hirek terjesztői ellen megfelelően fellépjen. Leon Lupista ugyancsak a törvényjavaslat el­len beszél, s azt mondja, hogy annak beterjesztésé­vel Madgeeuru Mussolinit akarja utánozni. Kormánypártiak a javaslat ellen Nicola e Graur többségi képviseld a következő szónok. Igaz, hogy a liberális párt dühös kampány­ba kezdett, de azért ellene van annak, hogy a par­lament ilyen hamar legyen kénytelen dönteni olyan törvény felett, amely hosszabb megfontolást kivan. 'A kormány tizenhat hónapig várt és nem érti, hogy miért volt szükség éppen most erre a tör­vényjavaslatra. Télő, hogy majd amikor mások lesznek kormányon, ezt a törvénjü; éppen e jelenlegi kormány tagjai el­len fogják fordítani. Leon: Madgearut Jilavába fogják küldeni e tör­vény alapján. Graur szerint a szövegezés nem eléggé precíz, ugyannyiiüi, hogy annak alapján bárkit, különösen ha újságíró, vagy politi­kus, le lehet tartóztatni és kijelenti, hogy a javaslatot nem szavazhatja meg. Pompiliu Joanitescu többségi képviselő a ja­vaslat mellett foglal állást, szerinte szükség van arra, hogy a kormány az erős kéz politikáját indítsa be. A nemzeti parasztpárt hivő a sajtószabadság­nak, de ehez ennek a törvénynek semmi köze sincs. Azok ellen fogják alkalmazni, akik alá akarják ás­ni az ország intézményeit. Fagure képviselő, a Lupta igazgatója megálla­pítja, hogy amikor az egyes pártok között kiélése- dik a helyzet, annak mindig a sajtó látja a kárát. Mint újságíró a legerélyesebben tiltakozik a törvény ellen. Graur dr., az Adeverul igazgatója kijelenti, hogy a javaslatot nem szavazhatja meg, mivel an­nak véleménye szerint semmi gyakorlati értéke sem lesz s nem fogja megakadályozni a liberálisokat a kampány megindításában. Â miniszter a pénzkrizisse! indokolja a kormány tervéi Madgearu pénzügyminiszter ezután hosszabb be­szédben indokolja a javaslatot. Franciaországban öt évvel ezelőtt a nagy pénzügyi krízis idején Poinca­re erős kézzel lépett fel a rémhirterjesztők ellen s ennek a magatartásának eredményeként Franciaor­szág költségvetése nemsokára felesleggel zárult, A kormány tizenhat hónapig elnézte, hogy a liberális párt hogyan terjeszti az alarmirozó híreket, hogyan akarja aláásni az ország közgazdasági éle­takarékoskodjék! Bizto­sítson az erdélyi magyar egy­házak biztosítóintézeténél a MINERVA BIZTOSI!Ó-nál! Kérjen ajánlatot! Olcsó díj­szabási Kedvező fizetési fel­tételek! A MINERVA BIZTO­SÍTÓ RT. címe: Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (volt Ferencz József ut) 37. szám. Telefon 12-57. tét, A liberálisok céljuk elérésére lapot alapítot­tak, amelyben nap-nap után a legfantasztikusabb hirek jelennek meg az ország helyzetéről. A lapot egy olyan politikus alapította, aki egyik napról a másikra hagy vagyonra tett szert. Rosnovan szocialista: Miért nem vonták fele­lősségre és miért nem állították bíróság elé? Madgearu folytatja beszédét. A hamis hirek terjesztése egészen rendszeresen történik, A kormány nem nézheti tovább a liberáli­sok ördögi terveinek szövését, Az ördögi munka Amikor a külföldről visszajött —mondta Mad­gearu miniszter —• itthon nagy pénzügyi pánikot talált, Az egyik nagy pénzintézetet ez a pánik rom­lással fenyegette. Utána járt a dolognak és megta­lálta annak értelmi szerzőit. A L’Independance Roumaine-ben, ft liberálisok francia nyelvi! lapjában olyan hir jelent meg, amely rendkívül súlyos ha­tással lett volna a börzére, ha a kormány erős kézzel nem lép közbe. Ezekkel a machinációkkal szemben törvényre van szükség. A liberálisok először a besszarábiai témával pró­bálkoztak, azután gazdasági térre mentek át. Meg­érti a kormány elleni kampányt* hiszen ez a kor­mány volt az, amely a Nemzeti Bankot kivonta a politikai befolyások alól. A kormány kötelessége, hogy a maga és a nemzet munkáját megvédje. A miniszter beszéde után a kamara a törvény­javaslatot megszavazta. TAVASZ AZ föDEIÁN februAr-május A vezető nagy szállók: REGINA, volt Stephaniet, PALACE BELLEVUE a tenger mellett. — Előnyös pensio 10 márkától kezdve. 500 ágy. Mindenféle mo­dern komfort. Privát tengeri fürdők a házban. Kér­jen azonnal prospektust a vezetőségtől: E. K U N Z. Mielőtt vásárol i hasonlítsa össze az &&& (Jveffe-t más anyaggal és bizo­nyos. hogy csak I Ivette csak „IVETTE“ TRAVIS szegélynyomóssal valódi! Sa>ié|íüíi akarnak indí­tani Jósika János báró képviselő ellen A kolozsvári Patria szerint a kolozsvári tar­tományi igazgatóság sajtópert indít Jósika János báró, magyar képviselő ellen, egy leveléért, amit az Északnyugati Újság cimü nagykárolyi helyi lap közölt az ottani községi választás mozgalmai alkal­mából. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen kifeje­zéseket használt Jósika János báró a nagykárolyi polgársághoz intézett levelében s igy azt sem tud­juk most konstatálni, hogy az inkriminált kifeje­zésnek helyes-e, pontos-e a Patríá-ban megjelent fordítása. Tudjuk ózonban azt, hogy Jósika János báró megfontoltan nyilatkozik és nem tesz olyan kijelentéseket, amikért helyt nem állana. Ha a tar­tományi igazgató sajtópert helyez kilátásba, az még nem azt jelenti, hogy a kifogásának meg van a jogi alapja is. Ezt a bíróság döntené el, ha a Patria közlése tényleg megerősítést nyer, A Patria szerint Jósika János báró azt irta volna, hogy Nagykároly a nagykárolyi magyarokó kell hogy legyen s nem a bevándorolt idegeneké. Egy ilyen kiszakított félmondat nem alkalmas ar­ra, hogy az egész levélnek a tartalmáról véleményt lehessen mondani. Ha igy is hangzott el, akkor sem jelent ez mást, Nagykároly városára vonatkoztatva, mint amit erdélyiek Vaida Sándortól tanultunk hangsúlyozni: Erdély az erdélyieké. Sőt még ennyit sem jelent, mert egy városról van szó, egy magyar törzslakosságu városról, amely hogy milyen nagy többségében magyar, ezt a mostani választási ered­ménnyel sem lehet cáfolni. Ha a magyar törzslakos- ságot arra buzdította valaki, hogy a községi önkor­mányzatban a maga erejével tényezőként vegyen részt, akkor csak aat a szellemet publikálta, amely­nek jelszavával a közigazgatási törvényt beindítot­ták. Ha azt tennék vitássá, hogy a nagykárolyi la­kosság ' különböző rétegeinek melyik eleme köl­tözött be hamarább Nagykároly városába, akkor is tudományos alapon lehet tárgyalni, mert ezt a história nélkül nem lehet eldönteni. Hogy szükség van-e erre, az más kérdés. A Jósika János állam- polgári lojalitását ezen m alapon nem lehet érin­teni. Különben is, a Jósika János báró politikai szereplése teljesen a nyilvánosság előtt történt és történik, ez ő munkássága sokkal ismeretesebb, semhogy a kolozsvári lapnak ez a hir« az ő szere­pét érintené.

Next

/
Thumbnails
Contents