Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-22 / 66. szám

10 ifMünfflaafe Xlll. ÉVF. 66. SZÁM. Ha nem, úgy gondoskodjék még ma szükségletéről, mert már csak néhány napig kapható. «AL A Halkonzervgyár, Timişoara Magyarország az utódállamokat, Románia Magyarországot okolja a régi posta takarékpénztári betétek kifizetésének késedelmességéért Gyárfás Elemér ár., szenáicr interpellációi intézeti a psnziiiy- mmiszíerliez a háború előtli pénzügyi kérdések ükvidációga tár­gyában — Miért késik a postatakarékpénztár! betétek kifizetése ? Erdélyből 131 millió koronát köveelnefc a betétesek a régi posta­takarékpénztártól (Bukarest, március 20. Saját tud.) A szenátus egyik legutóbbi ülésén dr. Gyárfás Elemér széná­tól1 interpellációt intézett Madgearu pénzügymi­niszterhez a háború előtti pénzügyi kérdéseik likvi- dációja tárgyában. A szenátor a Magyar Párt ne­vében és képviseletében is interpellációjában meg­sürgette a légi magyar postatakarékpénztári beté­tek kifizetésének évek óta függő-ben lévő -kérdése sürgős reindezését is. Gyárfás Elemér interpelláció­jában a következőket mondotta: Gyárfás Elemér szenátor interpellációja — A szenátus folyó évi február 19-iki ülésén három interpellációt intéztem a külügyi, igazság­ügyi és közlekedési miniszter urakhoz -a háború- előtti pénzügyi kérdések rendezése tárgyában és pedig: a) A magyar postatakarékpénztári betétek; b) az Osztrák-Magyar Bank pénztárjegyeinek beváltása és <s) a háboruelőtti birói letétek tárgyában. — <A külügyminiszter szives volt válaszolni ál­talánosságban kérdéseimre, kiemelve, hogy az egyes ügyek gyakorlati elintézése az illetékes minisztériu­mok hatáskörébe tartozik. — Mindezek a likvidációs -kérdések, melyek a békeszerződéseik é* az utódállamok közötti egyez­mények végrehajtásából folynak, lényegében a pénz­ügyminisztériumhoz tartoznak, de ennek kebelében nem megfelelően ke zelte fenek és valósággal alábe­csültetek; jelentőségük akkor, mikor teljesen ki nem elégítő módon beosztattak «1 Datoria Publica igazgatóságához. — Ennek a likvidációs osztálynak kellene ala­posan foglalkoznia és megoldásra juttatnia — a február 19-iki felszólalásomban szóvá tett három fennti kérdés mellett — még az alábbi fontos pro­blémákat is: d) A háboruelőtti magyar államadósságból a román államra eső kötvényeket, melyekre vonatko­zólag eddig még csak az esedékessé vált szelvények beváltását sikerült elérnünk, holott megoldandó n papírok beváltásának vagy kifizetésének kér­dése is; ie) azokat a jelzálogos tartozásokat, melyeket a román álam a román-magyar egyezmény alapján átvett a magyar földhitelintézetektől és 'amelyeket most fel kell hajtania az egyes érdekelteken. — Ezek azok a legfontosabb likvidációs kérdé­sek, melyek közelről ériintik a csatolt területek la­kosságát. j. —- Mindezeket a kérdéseket eddig a pénzügy­minisztériumban a likvidációs osztály intézte, me­lyet Dragonescu vezérigazgató vezetett, ki azonban nemrég az állami számvevőszékhez tanácsosnak ne­veztetvén ki, osztálya gazdátlanul maradt és alá­rendeltetek a Datoria Publica igazgatóságának. — Minthogy a csatolt területek egész lakos­sága türelmetlenül várja mindezen likvidációs kér­déseik igazságos és minél sürgősebb megoldását és minthogy nézetünk és eddigi tapasztalataink szerint • kérdések a jövőre sem kezelhetők máskép, mint az önálló likvidációs osztály felállítása, illetve fenn tartása mellett, melyet olyan magasabb tisztviselő­inek kell vezetnie, ki jogi képzettséggel bir és ala­posan ismeri úgy a csatolt területek helyzetét, mint a magyar nyelvet: tisztelettel kérdem a pénz­_ tigyminisztler urat, hajlandó-e ilyen irányiban irntéz- ' kedéseket tenni és ezzel mielőbb megoldáshoz jut­tatni ezeket az örökségbekapott kérdéseket, me­lyeknek befejezése jogos igényi© az erdiélyi lakos­ságnak. A miniszteri válasz Az interpellációra a közlekedésügyi miniszter a következő választ adta-: — Az 1922. évi november 7-án Budapesten egy­részt Magyarország, másrészt pedig Románia, Cseh­szlovák-iá, Jugoszlávia és Lengyelország között egyezmény jött létre a posta-takarékpénztári beté­tek likvidációja, illetve azon igények kielégítése tekintetében, amelyeket az utódállamok lakosai tá­masztanak a budapesti postatakarékpénztárral szemben. A megállapodás 18. szakasza szerint az egyezmény akkor lép életbe, ha azt Magyarország­gal együtt, az összes érdekelt államok ratifikálták. Spanyoinátha, torokgyulladás és meghűlés ellen véd — Az egyezményt a jelen pillanatig az összes államok ratifikálták, kivéve Magyarországot és bár a többi érdekelt államok többször és kollektive In­terveniáltak ebben az irányban, Magyarország a mai napig nem tett eleget az egyezmény ratifiká­lása formai követelményének. A román külügymi­nisztérium a folyó évi február 18-án 32.919. számú átiratában újólag megsürgette az egyezménynek Magyarország részéről való ratifikálását, még pe­dig úgy -a budapesti postatakarékpénztárnál, mint pedig a magyar kormánynál. — Az egyezmény értelmében a romániai posta- hivatalok hirdetmény utján felszólították az érde­kelteket, hogy helyezzék letétbe régi postatakarék­pénztári könyvecskéiket és a ţfgi magyar postata­karékpénztárral szemben fennálló összes követelé­seiket igazoló okmányaikat, hogy a fennálló köve­telésekről pontos kimutatás legyen készíthető és Budapestre küldhető. A végzett összeírás, amelyet még az 1926. évben eszközöltek, a következő ered­ményeket mutatta: Postatakarékbetéti követelések: Kolozsvári Nagyváradi Temesvári pos-takerületben 25050 postakerülctben 154S6 postakerületben 11923 Összesen: 52459 betétkönyvvel 32,885.921.45 betétkönyvvel 26,946.599.50 betétkönyvvel 15,628.045.13 betétkönyvvel 75,430.566.08 azaz hetvenötmilliónégyszázharmincezerütszázhatvanhat régi osztrák-magyar korona értékű követeiéi# áll fenn ebben a három postai kerületben a- betéte- seknek a régi postatakarékpénztárra! szemben. Folyószámlakövetelések: Kolozsvári Nagyváradi Temesvári postakerületben 656 számlatulajdonos: 17.060.800.30 postakerületben 994 számlatulajdonos: 11.894.708.70 postakerülctben 330 számlatulajdonos: 11.035.221.48 Összesen 1980 számlatulajdonos: 39.990.730.48 azaz Harminekilencmilliókil-encszázkiléncvenezerhéts zázharminc korona és 48 fillér követelést jelentett be a régi postatakarékpénztárral szemben. Letétbehelyezett éitékpapirok: Kolozsvári posták őrületben 4710 letevő 6.370.322.40 Nagyváradi postakeriiletben 1632 letevő 3.004.661.39 Temesvári postakerületben 2672 letevő -5.854.957.— Összesen: 9014 -letevő 15.229,940.79 £ZIZ te Tizonötmilliókettőszázhuszonkilencezerkilenc-száznegyven arany korona értékű értékpapírt köve- a régi postatakarékpénztártól. Százharmincegymillió korona . . .-— A romániai érdekéitek tehát a román posta utján összesen 130.651.237.35, azaz Egyszázliarmine- nnllióhatszázötvenegyezerkcttőszázharminchét koro­na és 35 fillér követelést jelentettek -be Budapesten a postatakarékpénztárral szemben. Éhez az összeg­hez járul természeteset! a követelések után az 1918 évtől visszamenőleg az egyezmény életbeléptetéséig számított kamat. — A romániai PTT számtalanszor sürgette en­nék a kérdésnek a rendezését a budapesti postata­karékpénztárnál, amelytől a folyó évi január hó 31-én 85.998. szám alatt azt a választ kanta, ho-rv az 1922 évi november 7-én Budapesten aláirt egyez­mény életbeléptetése és végrehajtása azért szenved késedelmet, mert az érdekelt államok még nem ra­tifikálták mindnyájan az egyezményt és ennek » formalitásnak teljesítése után a postatakarékpénz­tár a maga részéről mindent el fog követni, hogy az egyezményt azonnal életbeléptcssék. A budapesti postatakarékpénztár egyidejűleg kimutatási modellt is küldött a romániai posta vezérigazgatóságának, amelyet arra kért, hogy a maga részéről is fogadja el ezt a modellt és vezesse be a kimutatásba »z ösz- szcs fönnálló követeléseket. A romániai PTT ezt a modellt a folyó évi február 14-én kapta meg és

Next

/
Thumbnails
Contents