Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-21 / 65. szám
XIII. ÉVF. 65. SZÁM. 9 XiEz&TtnfcaS: iROSmiOMítMÜVESlET SzendreiMihály megpályázta a szegedi színházat Temesváron asszonyuralom von a színháznál és példátlan botrányok sodorták katasztrófába a szerencsétlen színészeket (Kolozsvár, március 19.) Egy budapesti lapban kissé csodálkozva fedezzük fel a szegedi színház most lejárt bérletének, illetve a házikezelésben levő színház igazgatói állásának pályázói között Szendrei Mihály nevét. Szendrei Mihály tudvalevőleg ézidőszerint a temesvári színház igazgatója és ottani működése alatt olyan példátlan botrányok sorozata döbbentette meg nemcsak a várost, hanem Érdél}’ egész magyar közönségét, hogy ilyen körülmények között gondolni sem lehetett arra, hogy Szendrei urnák vakmerősége odáig terjedjen, hogy a legnagyobb magyarországi színház vezető állását, akarja megpályázni. Eléggé mérges kelevénye az erdélyi magyarságnak az itteni vidéki szin igazgatók évek óta űzött és immár rendszeressé vált visszaélései. Szendrei ugylátszik azért ment Szegedre, hogy szennyesünket ott is kiteregesse és az erdélyi színház vezetés szégyenletes kulisszatitkaiba a magyarországi városok közönségét is beavassa. Mi innen Erdélyből tiltakozunk az ellen, hogy a Szendrei Mi-hályok a korrekt üzletember maszkjában jelentkezzenek Magyarországon. Azt mondják — nem tudjuk mennyi ezekből a hírekből a valóság és mennyi a túlzás — hogy Szendrei Mihálynak hatalmas betétjei vannak különböző álnevek alatt erdélyi és magyarországi bankokban. Ezzel szemben az a tény, hogy" a bevált recipe szerint szülészeit le,szea#ödteti, de a fizetések kiutalását már pár hét inuíva beszünteti és csak egy-egy tagjának sok tiz, sőt százezer lejekkel tartozik. Ez az erdélyi vidéki színházak -legtöbbjének szemérmetlen mérlege. A színigazgató urak vígan élnek, kapzsi nembánom- sággal szaporítják betéteiket, színészeiket pedig az anyagi és erkölcsi katasztrófa lejtőjére sodorják. Az ilyen szinházpolitika inaugurálásá- ban az érdem elsősorban Szendrei .Mihályt illeti. Ha tehál belefáradt a nemfizetésbe és nyomorgó színészei kéréseinek visszautasításába, ne uj területet keressen strasznofi üzleteinek, hanem vonuljon vissza a talán megérdemelt, de mindenesetre ránézve éppen aktuális nyugalomba. Ezt izenjük Szegedre és ezt izenjük Szendrei urnák is. Egyébként éppen kapóra jött az a levél, amelyet egy két égbeesett temesvári színésztől kaptunk Ebből a levélből közöljük a következő részleteket: — Sajnos, ismét egy magyar színtársulat közeledik a végromlás felé, csak kis részben a közönség részvétlensége, nagyobbrészen az. igazgatóság lelki- ismeretlensége nriatt. A temesvári színház tagjai, különösen pedig éppen azok, akik leginkább rá vannak utalva csekély fizetésükre, a szó szoros értelmében éheznek. A színtársulat czidőszerinti dirigense nőm is Szendrei. hanem Szendreiné, aki a legdurvábban bánik n tagokkal és akkor és annak ad koldusfillércket (ötven—száz lejt), akinek kedve tartja. Szendreiék ugylátszik úgy osztották be a dolgot, hogy Szendrei Mihály csak mint koncesz- szió-tuJajdoiiDS szerepel, felesége gyakorolja a szín- igazgatói jogokat, ellenben kötelességeit, a tagok fizetését már nem hajlandó- gyakorolni. Igaz, hogy a közönség sem támogatja eléggé a színházat, de a közönségnek is meg van a mentsége, mert nem kiváncsi olyan előadásokra, amelyekben kiéhezett és a gondoktól agyongyötört színészek játszanak, nem Az igaz! szerelem könyvei; Bell: a sas uija, Ltnisan- kovsky: Bal a tűzpiros virágról Aranyozott, piros vászonkötés, pehelypapir. Régi boltiár kötetenként 165 lei. most a két kötet 230 11 í. — Utánvét 130 lei, havi részlet 50 lei. — Szállítja: beszélve arról, hogy a rendezés odáig megy a takarékoskodásban, hogy még a gyufával is spórol. A szezont Szendrciék telt házak mellett kezdték meg. De akármilyen ház is legyen, ötszáz lejes ácontónál nagyobbat senki sem kap közülük. A pa- I nászokra a sztereotip válasz az, hogy aki akar el- I mehet, arról azonban nincs szó, hogy a felgyűlt, ki* fizetetlen gázsikat megkapják. De hova menjen a színészt Hiszen még vasúti jegyre sines pénze, adósságai is Temesvárhoz kötik, különben is szezon közepén nincs remény az elhelyezkedésre. Csodálatos, hogy Szcndreiék arra egy pillanatig sem gondolnak, hogy a koncessziót visszaadják, de miért is tennék, akárhogy megy a színház, gázsit úgy sem fizetnek. Az is megtörtént nem is egyszer, hogy még. a TM- függönyt sem akarták leengedni, mert a direktorné a terembért nem fizette ki. Az utolsó pillanatban azonban mindig előkerül a szükséges összeg, .mert hát mindenre telik, csak a színésznek nem. Most .Lúgosra készül a színtársulat és ott is lesznek, amíg Temesváron a román társulat játszik, de valószínű, hogy ezen a lehetetlen helyzeten már nem lelvet segíteni. Éppen itt az ideje annak, hogy a magyarság országosan vegye kezébe a szinházügyek intézését és olyan színigazgatókról gondoskodjék, akik megfelelő anyagi és erkölcsi garanciát tudnak nyújtani. Tisztelettel: (Aláírás.) Eddig a levél, amelynek megszívlelendő sorait figyelmébe ajánljuk azoknak, akiket illet. LEP Â GE, CL UJ ___ Tavaszi ruhák festése, tisztítása megkezdődött CZINT-nél, Cluj Egy színházi áök megakarta venni Shakespearetól darabjainak filmjogát (London, március 19.) A Daily Mail legújabb számában van a következő hir, amely olyan fantasztikusan hangzik, hogy csak a nagy világlap komolyságára való tekintettel lehet elhinni. St rat t'ord-on- Avon (Shakespeare szülővárosa) polgármestere beküldött egy táviratot a szerkesztőségnek. melyet ő Sam Goldstein torontói (Kana-1 da) színházi ügynöktől kapott. Címzése ez volt: William Shakespeare szinmüirónák, a polgármester címére Stráfford-on-AVon. A kóbeltávirat szövege igy hangzik : Mr. Shakespeare miért nem válaszol levelemre? Nem akarja eladni darabjainak filmjogát? Komoly üzletről van szó, elsőrendű, modern drámairó Írná a szcenárir.mot. Kábelválaszt 20-ig, különben üzlet tárgytalan. Sam Goldstein, ■Windsor Hotel. sorozatát a magyar fővárosba került erdélyiekről a ebben a számban ir Szudy Elemérről, Rákóczi Imréről, stb. Rendkívüli érdeklődésre tarthat számot az a kimutatás, amelyet az erdélyi optánspörről közöl felsorolva az érdekeltek neveit, — A romániai magyar hitelszcrvczetek hiányairól dr. Balogh Elek v. képviselő vezérigazgató irt országos, figyelemre méltó cikket, amely bevezeti a lap igen tartalmas közgazdasági rovatát. Az Ellenőr főbb cikkei egyébként még a következők: Weisz Fülöp lejön az Erdélyi Bank közgyűlésére? Erdélyi terménykereskedők a budapesti tőzsde fekete listáján, Székely autonómia, A kisebbségi színházak frontján, Sütőiparosok az élesztő-karteil ellen. Mennyi a budapesti napilapok vagyona és jövedelme, Miss Kutyabagos, A haldokló erdélyi magyar ifjúság, .Levél na aradi szi- mé.szekről, stb. Az Ellenőr kapható az egész országban, minden hírlapárusítónál, díjtalan mutatvány- számot küld a kiadóhivatal: Cluj-Kolozsvár, Str. Gh. Bariţiu 7. (*) Zsembery Elvira zongoraestje. Rendkívüli zenei élményben lesz része Kolozsvár zeneértő és zenekedvelő közönségének folyó hó 30-án este a róni. kath. gimnázium dísztermében: B. Zseni* bért/ Elvira, az elmélyült művészetéről előnyösen ismert zongoraművésznő tartja meg másféléves szünet után zongoraestjét, változatos és érdekes zenei feladatok megoldására alkalmas nagyvonalú műsorával. Kedvenc zeneköltőit: Bachot, Beethovent, Chopint, Ravelt és Dohnányit szólaltatja meg uj műsorában s akiknek otthoni házikoncertjén alkalmuk volt annak meghallgatására: a legnagyobb elragadtatással nyiltkoznak interpretáló művészetének folyton uj sziliekkel gazdagodó kiválóságáról. Chopin túlnyomó számban szerepel mostani műsorában, mert a meleg liraiságu nagy lengyel alkotó nagyon közeli lelkirokona a Zsembery Elvira zenei egyéniségének. Jegyek Király főtéri könyvkereskedésében válthatók. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODÁJÁNAK HÍREI SISTERS Az idei évad nagy operette szenzációja Hosszú idő óta nem tapasztalt lázas érdeklődés és felfokozott kíváncsiság előzi meg á „Sisters“ Az . ATLANTIC diadal útja Kolozsváron Öt napja, hogy a Corso-nnozgó bemutatta Dupont csodálatos alkotását, az Atknticot és vitán felül iit Kolozsváron is a legnagyobb elismeréssel fogadta a közönség, aminek bizonyítéka, hogy rövid öt nap alatt tízezer ember nézte meg és gyönyörködött ezen hatalmas alkotásban. Dupont ezzel a filmjével megmutatta az uj utat, amely felé a filmművészet- haladni fog és az uj útra rálépett a publikum mindenütt, ahol eddig bemutatásra került. A hangos film győzelme biztos! A hatás rendkívüli! Régen fogott meg embert annyim film, mint ez. Nem is emlékszünk reá, hogy ilyen megragudóan erős drámai momentumokat moziban átéltünk-e már... Dupontnak meglepően sikerült a nagy keretét az eseménynek igazi drámává kitöltenie. A rendezőnek merészségében társa volt Fritz Kortuer, a legkitűnőbb német jellemszinész, aki a dráma súlypontját pompásan oldotta, meg. Az SOS jelzések, a rémületes pánik csak kisérő zenéje an» nak a nagy művészi alakításnak, amit ez a nagy jellemszinész prodnkált. Megrendítő élmény az utolsó jelenetek megrázó liangzavu.i , a pusztulás utolsó pillanataiban az a rettenetes halálfélelem, amely az elveszendő lelkeket megrázza s amely végül egy utolsó imafohász- ban tör ki az emberekből. Ezzel a filmmel az örökké fejlődő filmtechnika ismét .bebizonyította, bogy az európai filmgyártásnak igenis inn létjogosultsága. Az Atlantic viliágfilmet a Corso egész héten műsoron tartja, és ezen idő alatt alkalma lesz a város közönségének, hogy megnézze és gyönyörködhessen ezen utolérhetetlen alkotásban.. (*) Az ELLENŐR uj száma. A megszokott nívót reprezentálja Tóth Sándor politikai, közgazda- sági és kritikai lapjának, az Ellenör-nek legújabb száma, amely 52 oldal terjedelemben, rendkívül gazdag és változatos tartalommal jelent meg. A lap vé- zetőhelyen közli Tóth Sándor cikkét az aradi községi választásokról, melyeknek tanulságait levonja úgy a kisebbségünk, mint a többségiek számára. „Erdély—Pesten” cim alatt a Kolozsvárról Buda- I pestre származott Török Sándor megkezdette c-ikkA táviratból kiderül, hogy Mr. Goldstein előzőleg már levelet is irt Shakespearcnek és kiérte, hogy adja cl darabjainak megfilmesítési .jogát. Teljesei! érthetetlen, hogy Shakespeare miért nem válaszol a kitűnő amerikai színházi embernek és miért uem te- jszi lehetővé, hogy egy elsőrendű modern ivó filmre íir-jn a darabjait. Valóban nem lehet szavakat találni Shakespeare hanyagságának megbélyegzésére, ügr- látszik, hogy az ismert drámaíróból hiányzik minden érzék a modern művészeti lehetőségek iránt, teljes ellentétben kitűnő kollégájával, Bernard Shaw-val. Valószínű, hogy Shakespeare most már 20-ig sem fog válaszolni és igy majd elesik nemcsak egy nagyszerű kereseti lehetőségtől, hanem darabjainak hangosfilm utján való népszerűsítésétől is.
