Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-21 / 65. szám

XIII. ÉVF. 65. SZÁM. riúBCMTffSfraafe Miért nem vesz részt Románia a budapesti nemzetközi mintavásáron? Milánéra és Barcelonára van pénz, a szomszédáüam kiállítására nincs - Manoilescu udvarias, de senkii meg nem nyugtató nyilatkozata (Bukarest, március 19.) A Budapesti Nem­zetközi Vásár, ez évben május 3-tól 10-ig tartja 25 éves jubiláris kiállítását, melyre a rendezőség meghívta Romániát is. S a biztos részvétel remé­nyében ezt tehette annál inkább, mivel a hágai egyezménnyel eliminálódtak azok a súrlódási fe­lületek, melyek eddig megnehezítették a két or­szág közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsola­tok megerősödését. A két ország felelős 'állam- férfiai részéről az utóbbi időben olyan nyilat­kozatok hangzottak el, melyek a gazdasági együtt­működésre vonatkozóan beláthatatlan perspek­tívákat nyitottak meg. Mindezekhez pedig még hozzájárult az a körülmény is, hogy a közeljövő­ben idadgearu miniszter kezdeményezésére fiivá- falas tárgyalásik indulnak meg Bukarest és Bu­dapest közölt-, aszal a kimondott céllal, hogy összhangka hozzák a két szomszédos állam ex­port-érdekeit. Ilyen körülmények között meglepetést kel­tett nemcsak Budapestén, de a hazai kereske­delmi körökben is az a döntés, mellyel a Keres­kedelmi Kamarák Szövetsége udvariasan vissza­utasította a budapesti meghívást. Ez pedig tör­tént a barcelonai kiállítás után. hol Románia hatalmas kiállítási anvaggal szerepelt igen nagy erkölcsi, de annál jóval csekélyebb praktikus eredmény mellett. Viszont ne értsen félre senki bennünket: mi nem kárhoztatni kívánjuk a bar­celonai kiállításon való részvételt. Minden kül­földön való szereplés csak hasznára válhat ik az országnak, ha nehéz milliókat emészt, is fél. Tárgyilagosan cs csupán gazdasági szem­pontokat véve figyelembe, úgy gondol­juk azonban, hogy Romániának na­gyobb érdeke reprezentativ anyagával Budapesten szerepelni, hol kelet és nyu­gat kereskedelme találkozik, mint az ibériai félszigeten, mert ez csupán de­korativ szempontból jöhet számításba. így például a í’omán háziipar termékei biztos piacra találnának a budapesti vásáron, ahol év- ről-évre találkozót ad minden ipari és kereske­delmi szempontból jelentősebb európai állam. A Kereskedelmi Kamarák Szövetsége mindezeket bizonyára jól tudja s hogy a vásáron mégsem vesz részt, annak valószínűleg mélyebb okai van­nak, olyan okok, melyeket teljes bizonyossággal még nem lehet körülírni, de amelyek előtt tíz éven keresztül hátrálniok kellett a hazai ipar és kereskedelem érdekeinek. Nincs pénz a budapesti kiállításra Manoilescu Mihály volt. miniszter, a Keres­kedelmi Kamarák Uniójának elnöke, akitől az unió magatartására vonatkozólag felvilágosítá­sokat kértünk, a következőket mondta: — Budapest tényleg meghívott bennünket, a mintavásárra. Mi azonban sajnos, nem tehetünk eleget ennek a meghívásnak annál az egyszerű oknál fogva, hogy nincs pénzünk. Budapest tehát ne értse félre magatartásunkat, annál inkább, mivel az idén Románia csak egyedül a milánói mintavásáron fog szerepelni, holott számtalan meg­hívás érkezett hozzánk. A milánói nem­zetközi vásáron való részvételünket pe­dig Madgeam miniszter ur ígérte meg a román-olasz gazdasági tárgyalások alkalmával. így még'Cgyszer hanguslyozom: nem politikai, hanem csupán és kizárólag "azdasági okok kész­tetnek bennünket a budapesti mintavásárról való távolmaradásra. — Meg keli jegyeznem azonban, hogy kije­Biztositsa ingatlanát,házát,éle­iét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RESZVÉNYTÁRSASÁG-nál. Kolozsvár, Calea Regele Fer­dinand (v. Ferencz Jozsef-u.) 37. sz. Telefon: 12-57. lentésem csak a kiállításon való hivatalos rész­vételre vonatkozik. Közölhetem önnel ugyanis, hogy a kereskedelmi kamarák szövetsége egy de­legáció formájában igenis meg fogja látogatni a budapesti mintavásárt. A végleges döntés a na­pokban történik meg olyan értelemben, hogy a küldöttség tagjai között ottlegyen minden ke­reskedelmi kamarának a megbízottja. A „diszkrét“ okok Ha Manoilescu elnök válaszát az udvarias­ság törvényei szerint el is kell fogadnunk, úgy érezzük,- hogy ezzel még nem kaptunk kimerítő felvilágosítást Románia magatartását illetően. Az ország anyagi helyzetét mindenesetre respek­tálni kell mindenkinek, a kiállítással járó költsé­gek azonban nem tesznek ki az eddigi tapaszta­latok szerint olyan összeget, mely a kereskedelmi kamarák büdzséjére nézve végzetes terhet jelen­tene. S kételkedő álláspontunkban megerősít bennünket bizalmas értesülésünk, mely szerint a Kamarák Uniójának a budapesti mintavásárral szemben elfog­lalt magatartását főként néhány kül­politikai faktor „jóindulatú“ közlése készítette volna elő. így többek között hallottunk a budapesti román (Róma, március 19..) Négy napon át hallat­lan érdeklődés közepette tárgyalta a bíróság An­tonio I). Silvestre, a ,,‘föndi pásztor“ bűnét, ame­lyet az égés? világ luilturközönsége ismert d’Anpunzio regényéből. A regényt annakidején magyar nyelvre is lefordították és ,.Talán igen, talan nem“ cimmel jelent meg szószerint követ­ve az olasz eredeti címet. A pásztor szörnyű bűne az volt, hogy hűtlen kedvesére rágyújtotta a házat, melyben nemcsak a leány, Driadodi Savra szenvedett irtózatos tüzhaláU, hanem há­rom rokona is elevenen elégett. A tettes elmenekült és éveken át bolyongott ál­nevek alatt Olaszország különböző vidékein. (Kolozsvár, március 19. Saját tud.) Az Erdélyi « Magyar Földhitelintézet részvényjegyzése mindé i ' várakozáson felül a 'legszebb eredménnyel folyik. [ Az e hó elején megtartott alapitói értekezlet közel i tizenegyezer részvény lejegyzéséről számolt be. A f részvényjegyzők között 'földbirtokosaink, kivid jj nagy számban vesznek részt a kisgazdák is, vala~ | mint az egyházak. Az erdélyi rém. kát. Státus egy- magit 2000 részvényt jegyzett le. Különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg a Földhitelintézet iránt a kisgazdák részéről. Egy-egy községből 2—300 da­rab részvényt jegyeznek le a kisgazdák és napról- napra újabb részvényjegyzési bejelentések érkéznek a Földhitelintézetnek az Erdélyi Gazdasági Egylet­ben működő irodájához. Újabban a. mezőgazdasági nagyipar képviseleté­ben Bürger Albert, az UGIR székelyföldi tagozatá­nak elnöke lépett be az alapítók sorába és élénk ak­ciót- kezdeményezett a mezőgazdasági iparvállala­toknak <a- részvényjegyzésbe való bevonása érceké­ben. így minden remény meg van arra, Irpgv a Földhitelintézet alaptőkéje teljes összegében bisto­7 követség kereskedelmi attaséjának e»rv állítóla­gos jelentéséről, mely a kiállításon való részvé­telt igen szkeptikus érvekkel gáncsolja el. Nem udvariatlanság, hanem célszerütlcnség Mi mindenesetre igen csodálkoznánk azon, ha ez tényleg igv lenne. Nem másért, de úgy gondoljuk, hogy a helyzet ma már teljesen meg­érett a két orszáo között való gazdasági kapcso­latok kimélyitésérc. Nem látunk egyetlen olyan külpolitikai körülményt, melyet ezzel a becsü­letes törekvéssel szembe lehetne állítani. S.mi, ha most szót emelünk .­tesszük azt főként a romániai ipar és kereskedelem érdekében, melynek élet- érdeke, hogy piacot és összeköttetéseket szerezzen ott, ahol a komoly kereskedel­mi kapcsolatok felvételére alkalom kí­nálkozik. Erre pedig nagy lehetőségeket nyitna meg a bu­dapesti nemzetközi vásár, melynek legtermésze­tesebb következménye az lenne, hogy Magyar- ország is viszonozná e látogatást a bukaresti, vagy más romániai városokban rendezendő ki­állítás alkalmával. Az mindenesetr; nagyon szép, hogy a romá­niai iparkamarák szövetsége küldöttség!leg fogja magát képviseltetni a budapesti nemzetközi vá­sáron. Ezt azonban csak egy kezdeti megnyilvá­nulásnak lehet tekinteni. De remélhetőleg ez a próbálkozás is hozzá fog járulni ahhoz, liovv a két ország között a jövőben komoly gazdasági összeköttetés épül ion ki s a politika túlfűtött atmoszférájából végre kijussunk a megértés úsz­ta levegőjű, szabad mezejére. az üldöző igazságszolgáltatás elől, míg 1928-ban végre rábukkantak és letartóztatták. Még egy utolsó kétségbeesett menekülési kísérletet tett, a robogó vonatból kivetette magát, de törött lá­bakkal terült el a földön és ismét, a csendőrök keze közé került.. A főtárgyaláson nem is próbált tagadni, öccsével együtt, aki szintén segédkezet nyújtott a gálád bosszúhoz, töredelmesen beismerte a húsz évvel ez­előtt elkövetett bűnt. A bíróság aránylag enyhe ítéletet hozott, mert tekintettel volt arra, hogy a vádlottak a bűncse­lekmény elkövetésének időpontjában fiatal, éret­len suhanook voltak. António Silvestra élet­fogytiglani fegyházbüntetést kapott, öccse pedig huszonegy évi íegyházzal vezekli a régi bűnt. sitva lesz a részvényjegyzési határidőn belül. Az a nagy érdeklődés, mellyel a Földhitelinté­zet megalakulását a gazda társ.:-dalom minden rétege osztatlanul kiséri, igazolja ennek az intézménynek nagy szükségét és a reá váró fontos feladatot. A részvényjegyzést az alapitól? az alapítási ter­vezet értelmében március 31-ével végleg lezárják. A részvényjegyzésben való részvételt tarfsa minden magyar gazda nemzeti kötelességének. Az Erdélyi Magyar Földhitelintézet a magyar gazdatársadalom és c-zzel kisebbségi nemzetünk jövőjének és gazda­sági boldogulásának ' egyik legerősebb biztosítéka lesz és a Földhitelintézet megalapításánál nagyobb horderejű és nagyobb jelentőségű gazdasági akciója még nem volt az erdélyi magyarságnak. Részvények jegyezhetők minden magyar jel­legű pénzintézetnél, valamint az Erdélyi Gazdasági Egyletben. A részvényjegyzést érdeklő minden­nemű felvilágosítással és útbaigazítással a Földhi­telintézetnek az Erdélyi Gazdasági Egyletben mű­ködő irodája szolgál. i1383E3$E3 keşmijyes. müköszöriis, orvosi műszerész és nikke- X lező üzemét áthelyezte Sír. Regina Maria, v. Deák Ferenc ucca 31 szám alá - Köszörülés, nikkclczcs SOLIKGENl ACÉLÁRUK GYÁRI RAKTÁRA. Kakassy Endre D’Annunzio éleiből vall regényének hőséf életfogytiglani fe^yházra ítélte az olasz bíróság Kerek húsz év on át eredménnyel bujkált ...— ■ ■ —«EsseaKT—-------—— ­Március 31.-én zárul az Erdélyi Magyar Földhitelintézet részvényjegyzése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents