Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-21 / 65. szám
1 XIII. eVF. 65. SZÁM. •-Z7" r>™»TOI!W!BBI'.W Mílliárdok az Mccám OSMERl már ön Ä" A leipzigi „Brühl“, a szőrmekereskedők világhírű tőzsdéje, ahol a nyílt uccán kötnek üzleteket — Milliók és milkárdok — írás nélkül Holländer ur bárányai Keleiafirikában döglenek meg — Az ázsiai prémek kapuja (Leipzig, március hő.) A „Brühl” nem ucca, nem is városrész, hanem egy immár hetedik évszázada élő hagyomány. A Brühlt épugy ismeri a bukaresti kereskedő, mint a moszkvai prémközpont e misszár ja; az egyik „bril”-nek ejti, az orosz „brjul”-nak, de mind a kettő tudja, hogy ott a világ közepe. Vagy mondjuk szerényebben: a prémvilág közepe. Ez a szinte egyetlen görbe és rendetlenül öb- lösödő ucca a világhirü Brühl, ahol évente milliárdos értékű szőrmék cserélnek gazdát. Nagybritanniából, Északamerikából, legfőkép Oroszországból, de tőlünk, sőt még Kinából is hozza be a leipzigi szó'rmekereskedő a nyers prémet. Leip- zigban dolgozzák fel a szőrmét, itt cserzik, festik, bodoritják, „nemesitik” és innen — viszik vissza, készen, főkép Északamerikába és Nagybritanniába. A raktárakba szűcsök üzletei, az angrosszisták és a szállítók irodái mind itt vannak a Brühl körül. De valószinü, hogy üresen állnak. Mert <a leipzigi Brühl üzleteit csaknem kizárólag az uccán bonyolítják le, esőben, hóban, fagyban, égő napsütésben, de rendületlenül az uccán. Miért? A jó isten tudja. Biztos igy szokták meg hazulról. S miután az uccán nem lehet szerződéseket Írni, régi évszázados divat itt a szóbeliség. Százmilliós összegek vándorolnak egyik kézből a másikba szóbeli kötések alapján; a ravasz görög kereskedő, aki odahaza a saját édesapjának se hisz Írás nélkül (biztos oka van rá!) s akinek a saját apja se hisz írás nélkül (biztos van oka rá!), itt szavát tartó, szóbeli kötést álló német vagy angol kereskedővé válik. Q is?, lendít ;a népiét, kereskedelmi mérlegen, amelyben a rókák, görények,, bárányok, hörcsögök, vakondok, macskák, nyulak és egyéb szerencsétlen prémesek bundája olyan nagy- szerepet játszik. Németország az elmúlt évben 260 millió márka (tizmilliárd lej) értékű nyersprémet vitt be, ebből azonmód nyersen exportált négy és félmilliárd lej értéküt. Kész prémet „csak” 3360 milliónyi értékben hozott be, kivinni azonban már csaknem tizenkétmilliárd lejnyi értéket vitt. Ebből egy kis fejtöréssel könnyen ■ megállapítható, hogy a német gazdaság csak magán a szőrmekereskedelmen két és félmilliárd lejt, (mintegy 60 millió márkát) profitált 1929-ben ... Ez az összeg csak kis részben a kereskedelem haszna, nagyobb- részben a feldolgozó iparé. A Brühl-é mindenképpen. ■ ... Ha az ember ezeket a számokat súlyban, a bőrök és szőrök anyagi mivoltában hallja, szinte elkeseredik. 3360 tonna döglött nyuszi, macska, medve, róka. és egyéb állat laposra préselt bó're vonult át a német határokon az elmúlt évben... a húst kietfe belőle az ember vagy trágyává égette, ha nem volt hozzá gusztusa, a lelket puskával és söréttel vagy robbanógolyóval kergette ki belőle, a prémet meg odaajándékozza a Nőnek... Csaknem tízezer ember él Leipzigban bevallottan a prémből. Ebben nincs bent az alkalmi munkások száma. A nernesprémü állatok nagyarányú tenyésztéséről, az úgynevezett prém-farmokról, sokszor esett már szó. Hatalmas kiterjedésű telkeken vannak be-, rendezve a „modern technika minden vívmányával” fölszerelve; a modern természetrajz minden eredményét fölhasználják rajtuk, csakhogy minél jobban érezzék magukat a nemesprémek ideiglenes gazdái, az állatok... Mindenük megvan, amitől vidulhatnak, csak egyetlen sürgős feladatuk van: szaporodni. Mert több a vágy, mint amennyi ezüstróka s a régi szűcsök mesterfogása, hogy egy bőrből két szőrmét tudtak elővarázsolni, nem halt ki ugyan, de nem ■légiti ki a szükségletet... A legnagyobb farmja kétségtelenül Holländer urnák, a fő-fő asztrakánkirálvnak van a volt német gyarmaton, Délnyugat-Afrikában. A holdanként kimért európainak elképzelhetetlen nagy területen tenyészt asztrakáni juhokat Jítejbn- Sißt-Sog fii tó TllrM (UNIVERSAL) Holländer ur, akinek a vagyonát négy-ötszázmillió lejre becsülik, de aki, ugylátszik, fitymálja ezt az összeget és nagyobb méretű gazdagodásra vágyik. A jóistenke segítse hozzá, eb aki irigyli tőle ezt a rizikót es főkep a mesterségét: a még meg se született bárányka kikészítését bundává. Egv óra a Brühl-ön meggyőz arról, hogy a világ egyik legnagyobb szabású piacán vagyunk, az amszter dann gyémántbőraóhéz, a gyapjuaukcióhoz, a párisi ékszertőzsdébez és egyéb világhirü piacokhoz hasonló, velük jelentőségben egyenrangú helyen. Teherautók jönnek és mennek szakadatlan, nagy szögletes kosara kát emelnek le róluk. Ezekben van a pretn, nyersen vagy feldolgozva vagy festve, aszó ’■int, hogy honnan, vagy hova viszik. Csoportok áll dogéinak látszólag unottan és tétlenül, holott a; üzlet izgalma forr és dobog a szőrös szivekben; .- világ minden nyelvét, de főkép az oroszt, hallja it! az ember, s néha exotikus fejedelmeket lát, akikről csak később derül ki, hogy örmény nagykereskedő): vagy afgán ügynökök, valamelyik exotikus országból ott mindjárt jobbra, ahogy Ázsiába érünk. Árak röpködnék a levegőben, amint az éneklő hanglejtése lipcsei elejti őket; de itt minden szám — halottakat jelent; vérző oldalú fehér kis állatkákat, amint a halál márkában vergődnek a szibériai havon; legyilkolt medvéket, amelyek kétségbeesett ordítással emelkednek föl utoljára, hogy átöleljék a semmit; béngáliái tigriseket, amelyeket ugrás közben ért el a halál és súlyos testtel zuhantak le a lendületből; ostoba kis bárányokat, amelyek a napot se látták még s ha látták volna, azt sem, értették volna meg. Ázsia őserdeje és örök havas pusztái ontják az ötvenféle állatot, amelyekkel a Nőt diszitjük évezredek óta közÓs erővel, férfiak, —• mint hogy ha nem lenne máris nagyon szép, túlságosan szép, olyan szép, hogy az ’mát fényűzés nekünk, közrendit férfiaknak... S az’ ázsiai préfnek kapuja a lopzigi Brühl. Ezen keresztül kell jönniük, >a- lipcsei szászok simogató kezén meg kell fordulniuk. A prémek divatját LYSOFORM A LEGBÍZTOSAB»' fertőtlenítőszer-hölgyek; NÉLKÜLÖZHETETLEN SZERENACYBAÜÍ HAÍÁI: ZAHARJA Z CEWÄTEICU" ?0PA NAKÜi-iUäUäß is itt döntik el, hogy mit találjanak újszerűnek a nők a jövő idényben, azt itt beszélik meg egymással egészen ormótlan emberek, férfiak megint... a nők csak rámondják az áment, tetszik nekik a dolog és megvétetik a bundát. Melyiket? A legdivatosabbat. Hozzá kell még tenni: általában bunda a divat Németországban. Olcsó pénzért kapni egész jóképű bundácskát. Jobb, mint a tólikabát. S a takarítónő, aki órabérért dolgozik a jobb polgárházban, munkája végeztével bundát ölt és ellibeg. Teheti. Mert Leipzig Németországban van és Németországban se kivitelnél, se behozatalnál nincsen a prémnek vámja. (P. J.) A csikágói express elsodort egy kisiklott szerelvényt, mire az expressnek ?s két kocsija felborult ' (London, március 19.) Csikágóból jelentik, hogy az'Iliönis állambeli Arlington közelében egyik személyvonat, /összeütközött egy pályafenntartási szerelvénnyel. A mozdony és több kocsi az összeütközés következtében kisiklott s a szomszédos sin- párat eltorlaszolta, amelyen éppen nagy sebességgel., jött a csikágói expressz. Az expressz elsodorta a kisiklott szerelvényt, de két kocsija eközben kiugrott a sínekből és felborult. A katasztrófának az első jelentések szerint öt halottja és számos súlyos sebesültje van. Minden irányból segélyvonatok érkeztek a szerencsétlenség színhelyére s megkezdték a sebesültek kiemelését a romok alól. Maghalt Budapesten a Binder Laura, az élő sCCVAXh kíiZottfÁ-Úío (Kolozsvár, március 19.) A napokban temették el Budapesten a régi Kolozsvár egyik kedvencét, Binder Laura tanárnőt, az élő „viráglexikont“. Binder Laura hosszú ideig fejtett ki áldásos tevékenységet a nőnevelés terén Kolozsvárt. Négy évtizednél hosszabb időn keresztül tanított a fetsőbbleány- iskolában természetrajzot, magyar nyelvet, földrajzot és csillagászatot. Rendkívül képzett, finotnlelkü nő volt, egyike annak a mind ritkábbá való tanár- típusnak, amely egész életét és lelkét belefektette gyönyörű hivatásába. Binder Laura 1921. év tavaszán miár mint nyugdíjas tanítónő repatriált, itthagyva volt kedves tanítványait, tisztelőit, halottiait. Lakásának egyxé- szét elre'kvirálták s az addig csendes otthon, szomorúság tanyája lett. Nyugalmát nem találta meg többé és ekkor határozta el, hogy Budapestre költözik, Itt a Mária Dorothea, magyar tanitónő-ott- honbí.n helyezkedett el, de sohasem tudta elfeledni Kolozsvárt. Folytonos nosztalgia gyötörte. Egyetlen vigasza a virágok maradtak, amelyeket éle-té— .ben annyira, szeretett és ismert. Nem volt az a fűszál, amelynek nevét ne tudta volna, tudományos nevét is. Élő viráglexikonnak nevezték, de nem elégedett meg a száraz tudással, hanem lelket, sőt lelkesedést öntött bele. Akiket ő tanított, azokkal annyira megszerettette a természetet, hogy hatás« alól késő életben sem bírtak szabadulni. Élete utolsó éveiben a virágok mellé, a biblia járult. Azt olvasta állandóan nagyi leijei megnyugvással. így ez a két varázslatos erő: a virág és a biblia enyhítette szelíddé számára még a halál arcát is, amely eljött érte. Csendesen, szelíden, panasz nélkül hunyta le szemeit Binder Laura Budapesten és sokan vannak Kolozsvárt és egész Erdélyben, akik a virágok, a természet imádójának halálhírére legalább gondolatban elzarándokolnak sírjához. A napokban temették el. A nyáron már virág lesz a sírján. — Egy sanfranciskói orvos feltűnést keltő találmánya. Londonból jelentik: Washingtonból jelentik, hogy W. B. Ceffey sanfranciskói orvos a szenátus közegészségügyi bizottsága előtt ismertette azt a készítményét, melynek segítségével sikerült rákos szöveteket visszafejlesztenie és a rákbetegséget elsorvasztania. A bizottság megállapította a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy az orvos tényleg 1300 esetben használta sikerrel k eszi tűién 7 ét rákbetegség gyógyítására.
