Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-19 / 63. szám
4 (Dir~bur, 6ele-ßele!... Színfoltok a kolozsvári őoXmeccsrőf .(Kolozsvár, március 17.) Vasárnap délelőtt Kolozsváron ismét boxmeccs volt. Ez a sportág egy idő óta polgárjogot nyert nálunk, sőt a mostani boxmeccs bebizonyította, hogy a kolozsvári csapat nemt zetközi viszonylatban is megállja a helyét, mert az 6:5 arány, amelyet a KKASE lelkes gárdája a pesti vasutasokkal szemben elért, felér egy győzelemmel, A Magyar Szinház ez alkalommal is zsúfolásig megtelt közönséggel. Délelőtt 11 órakor ünnepélyesen megszólalt a gong és a színpadon megkezdődtek a szokványos üdvözlések, Leitersdorfer és Horváth elnökök (kedvesek és gömbölyűek, akárcsak a köztársaság! elnökök) hosszasan méltatták a boxolás társadalmi jelentőségét, a knokaut és horogütés művészi finomságait és üdvözölték a budapesti vasutas csapatot. • A Magyar Szinház nézőtere ekkor már hullámzott, morajlott, néhol kitörőiéiben volt a tapsorkán. A figyelmes szemlélőnek mindjárt feltűnt, hogy a mostani meccsen nagyon kevés a nő. Mi az oka ennek? A szomszédom magyarázni kezdi. Éppen ekkor gördül fel a függöny és a színpadon előttünk állnak a bajnokok. Nem sok néz ki belőlük. Itt van például Énekes, a többszörös pesti bajnok, mindennek vélnéd, csak bajnoknak nem. Vékonypénzü, cingár legényke, attól lehet félni, hogy még a szél is clfujja. A többiek sem különbek. — Nézz oda, — magyarázza a szomszédom, egyik sem izomember, egyik sem Adonis, pedig & nők... Szomszédom elhallgat. Kezdetét veszi az árnyékharc. Nem más ez, mint tréningharc nemlétező ellenféllel. A bajnokjelölt reggel neglizsében püföli a levegőt és félórai heves küzdelem után, folyton a mamájára gondolva, amint a Scbmeling mondotta a nagy győzelme után, leüti Tunneyt, aki párezer kilométerre jóízűen reggelizik... Ezt mutatja be a pesti tréner, aki a gongütésre (általában a gongnak az Ökölvívó harcban tegnap nagy szerep jutott), harci állásba helyezkedik. Komikus látvány, amikor ökleivel, mint az ördögmotolla transirozni kezdi a levegőt! Elöre-hátra ugrik, leguggol, a levegőbe szökken, jobbra-balra kapkodja a fejét, ügy látszik az orrát védi, nehogy árnyékellenfele betörje. A folyton gyorsuló viaskodás- ban kivörösödik, nagyokat fuj és el akarja a közönséggel hitetni, hogy az olimpiászon van. A végeíelé már az arca is eltorzul, izmai testén félelmetesen kígyóznak; valósággal ijesztő látvány a kis önharcos. Most a karzatról végigbug a nézőtéren egy mély basszus: —■ Kár a gőzért! u Ezután kezdődik csak az igazi meccs. Egy rossz megafon recsegi: Gera, pesti bajnok, pehelysúly, ellenfele a kolozsvári Daróczy. Egy barna és egy szőke kakas. Előbb kezet fognak barátságosan, aztán egymásnak ugranak. Szaporán püfölik egymást. A pesti erősebb, de Daróczy ügyesebb. Az első menet csöndesen zajlik le, csak a közönség hangos. A második menetben Daróczy feljavul. — Dir-dur, bele! — üvöltik a kolozsvári drukkerek. A harci riadóra Daróczy a kötélre dobja ellenfelét, aki úgy csüng lelógó karokkal ott, mint »a szegény ember inge a száritó kötélén. De csak égy percig, összeszedi magát és olyan horgot akaszt, le Daróczynak, hogy az inogni kezd, mintha berúgott volna. A harmadik menetben Daróczy fölénybe jut. A pesti technika varázsa megtörik. Apró kezei, mint a kalapács kopognak Gera ábrázatán. Kihirdetik az eredményt. Daróczy pontozással győzött. A közöld ség valósággal őrjöng. * Ismét megszólal a megafon. A győzelmi mámortól hangos közönség egy szót sem ért. — Vigyék ki azt a repedt fazekat! — üvöltik kórusban. Saivan biró megjelenik a rundon és leinti a lármás közönséget. Bemutatja a Bantam-suly sampionjait: Eró'a Budapest, Bükkös Kolozsvár. Máris összeszaladnak. Saivan, aki valamikor Budapest bajnoka volt, jóságos figyelemmel vezeti a küzdelmet. Az első percben irtózatos erőt fejtenek ki. Erősnek nagyobb a technikája. Pillanatnyilag fölénybe jut. A közönség azonban biztatja Bükköst: i— Ne hagyd, Bükkös, csak a fejét, hogy ne sán-r túl jón! Bükkös szót fogad és olyan erővel sújt a pesti arcába, hogy az megtántorodik és a kötélre esik. — Pest vérzik, — kiáltják örömittasán a kolozsváriak. A tempó lassul. A bajnokok már csak úgy lógnak egymás előtt. A harmadik menetben azonban Bükkös fölénybe jut és bebizonyítja, hogy Erős a — gyenge. xru. tVF, 93. SZJjt. TüjjjjjnBTjjnjw Q oéb.a ormai eltaaladsz egy parföm illata csap meg. s a szépség és a vé* ghyek egész világét ébreszti fel benned amely sejtelmeidben a női lélek mélységeibe vezet De ha az illat olyan mintha sohse érezted volna még, akkor .Rouge et laoír-^ kelt lennie és ha odanézel és a no bőre gyöngéd és bársonyos, úgy a Rouge et Noir púder és arc krém által leit azzá. Cctbb de Cologne -Pcrrjum, -Pcruolne - Creme frfljcH enadcü coi^oaoujé'baa J Qicéts.g.elfcetvi'ieo. kellemes .naa^lepjetésbeo. oés-^e-süt o "Renege ei Noir clkkdc vásár^etsdwaál. Bükkös, a kolozsvári győz pontozással, mire a közönség extázisba tör ki. Tízperces szünet után megjelenik a rundon Énekes, aki ma vivja 150-ik küzdelmét. Ebből 144-et megnyert. A közönség tapsaira úgy hajlong, mint a vékony füzág, amelyet az orkán ráncigái. Ellenfele Fálffy, hat kilóval nehezebb, de igy is mindössze 57 kiló. Megcsókolják egymást, de a gongütés után, mint két villamosbatérla, szikráznak, prüszkölnek és öklözik egymást. Pálffy hosszú kezeivel nagyokat üt, Énekes viszont pattog, mint a vipera, alig éri a lába a földet és gyors ütemben öklözi ellenfelét. — Húzd el a nótáját! — üvölti a közönség Pálffynak, aki hatalmasat sújt Énekesre. A bajnok megtántorodik. Faragó, a pesti biró, rendkívüli szünetet rendel el. — Pfuj bíró, — süvölti a közönség. Ezalatt Énekesnek a lábát masszírozzák, a közönség pedig, tovább ;tüntet Faragó ellen.. Végül, is a technikai fölény diadalt arat és Énekes győz, A közönség azonban változatlanul pfujol. A következő pár I.énárd és Gyulai. Szépen küzdenek, de nem tudnak eredményt elérni. Utánuk a Welter-súlyban Györki és Csöngcl kerülnek össze. A pesti levente-bajnok csupa izom, a harmadik rundban ellenfelét le is győzi. Következik ezután még egy bemutató küzdelem, amelyben a pesti tréner mutatja be az ökölvívás fortélyait: — Gyere Gyémánt tanulni! Gyémánt ugyanis a kolozsvári tréner, akit ér- demetlenül ért az aposztrofálás, mert gyönyörű eredményt mutatott föl. Kolozsvár ugyanannyi pontot ért el, mint Test. A serleget csak azért vitték el a pestiek, mert a nehezebb súlyban ők győztek. • A. dijak szétosztása után kifelé megyünk. Az ajtók előtt nagy a tolongás. Egy kövér urat hasbalök- « nek. Kivörösödik és magából kikelve harsogja: ) — Hol vagyunk, az erdőben? j — Nem, boxmeccsen. . — Nahát... <—jói.) Az'ethnica origo-t be akarják vezetni a jegyzőknél is Az Országos Jegyzői Egylet memorandumban kérte a belügy- mmlsiíértő:', hogy a jegyzőválasztásoknál a nemzeti hovatartozást és ne a képzettséget vegyék alapul Támadás a kisebbségi jegyzők ellen (Kolozsvár, március 17). Súlyos sérelem érte a kisebbségi jegyzői kart, ami ugyan nem szokatlan, de ilyen ..leplezetlen formában még nem történt meg, hogy egy erkölcsi testület a saját kötelékében '.levő és védelmére rí .omló tagok egy nagy része elleti forduljon csak azért, mert ezek kisebbségiek. Tudni kell ugyanis, hogy az híj közigazgatási törvény értelmében a jegyzőket ezután a községi tanács fogja választani. Eltekintve cgy-két vármegyétől, a választásokat még nem tartották meg. Ott is csak az ideiglenes bizottságot választották, amelyeknek határozatát a végleges községi tanácsoknak kell ratifikálniok. A választások előtt az Országos Jegyzői Egylet tagjai érdekében mozgalmat indított és memorandumban fordult a belügyminiszterhez, amelyben arra kérte, hogy no a végzettségei vegyék alapul, a jegyzők véglegesítésénél, inert ebben az esetben Romániában csak kisebbségi jegyzők lesznek, hanem a román eredetet. A memorandum kifejti, hogy Erdély és a Bánság 529 jegyzője közül a legtöbb diplomás ember kisebbségi, tehát ha ezen az alapon történik a jegyzők megválasztása, illetve véglegesítése, ezek a kisebbségi jegyzők jutnak elsősorban álláshoz. Jogi alapképpen arra hivatkozik az emlékirat, hogy a kormány respektálja a „szerzett jogokat“. Hogy mit ért-a szerzett-jogok alatt,, azt az „alábbiakból nem nehéz megérteni. Az imperiumváltozás után ugyanis 1919-ben a Consiliul Dirigent egy hathetes jegyzői tanfolaymot létesített Kolozsvárt és a Regát nehány városában. A tanfolyamon lévők végzettségét nem nagyon ellenőrizték és igy több olyan egyénnek sikerült jegyzői oklevelet szerezni, akiknek vagy nagyon hiányos, vagy egyáltalán nincs középiskolai végzettsége. Ennek ellenére ezek a jegyzők is egyforma bánásmódban részesültek az érettségis, illetve főiskolás jegyzőkkel. Az uj törvény természetesen szigorúbb ennél és most ezeket a jegyzőket félti az egyesület. Az Országos Jegyzői Egylet vezetőségének eljárása természetesen nagy megütközést váltott ki kisebbségi jegyzők körében, akik közül Guláesi jegyző, a „Revista Administraţia“-ban tiltakozott az ellen, hogy a nemzetiségi hovatartozást s ne a végzettséget vegyék figyelembe a jegyzők választhatóságánál. Egyben kéri az egylet vezetőségét, hogy egyformán védelmezze meg tagjainak érdekeit. Megdöbbentő, hogy a konszolidációnak tizedik évében egyáltalán ilyen előfordulhat. Amikor a kormány külföldön, belföldön egyaránt azt hangoztatja, hogy nincsenek első és másodrendű polgárok, hanem mindenkinek, aki az ország érdekében dolgozik, egyforma joga van Romániában, az országos jegyzői egyletnek ez a sérelmes, de leplezetlen és őszinte memoranduma a leghatározottabban rácáfol minden politikai eél - but készült nyilatkozatra. Az iskoláknál a szégyen teljes ethnika origót végrehajtották, ugylátszik most a jegyzőkön akarják kipróbálni a régen bevált módszert.
