Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-17 / 62. szám
ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal :.Plaţa Unirii (Főtér) * Telefon : 5—«8, 8—94 és S—64. 1 érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre SOO lej, egy hóra 100 lej. oldalas szám ára é lej XIII. évfolyam 62-ik szám Clrj-Kolozsvár, 1930. márciuB XI Hétfő 20 vaiapiasi tanulságok *' t .\IríaPaál Árpád A törvényhatósági városok---választásai is lezajlottak, s ha az erdélyi és bánsági eredményeket nézzük, bizonyos tanulságos következtetéseket vonhatunk belőlük. Először is azt., hogy ahol az országrész cgyütt- lakó népei közös együttér léssel mentek választásra, ott a túlnyomó többséget meg is kapták. Ahol ez az együttmenetel a szociáldemokrata munkásságot is bekapcsolta, ott a túlzó nacionalizmus előretörését, s a felforgató társadalmi harc ni- veit ellensúlyozni lehetett. Ebből a kilátás olyan irányban mutatkozik, hogy Erdély és Bánság városaiban a nemzeti és társadalmi béke megszilárdulhat, s további fejlődéseknek az alapja lehet, ha az itteni nemzetek és a munkásság ős- gyökerű pártjai egymással a közös városi programúiban megegyezhetnek. Ellenkezőleg a városok területei nemzetiségi, vagy társadalmi harcoknak lesznek a tűzfészkei. Külön a magyarságra nézve meggondolkoz- tató jelenség, hogy egyes helyeken, igy különösen Kolozsváron és Aradon erős gyülöiség megnyilvánulásai lobba utalt ki vele szemben. Erős tendencia az, hogy a városi éíe'tből a magyarság jellegét kitörüljék, s a városvezetésben befolyáshoz ne engedjék. Tudjuk, hogy ez a harc ellenünk hol némán, hol hangosan már az impérium átvétele óta folyik. Kolozsváron a néma harc már a választói névjegyzékek összeállításával is folyt, s ennek eredményeként a választói névjegyzékekben a magyarságnak mír nem volt abszolút többsége, holott a valóságban a magyarok lakosságszámának ma is megvan a kétségtelen többsége. A repatriálások és egyéb fogyások, viszont a hivatalok és egyéb intézmények miatti uj települések a magyarság többségét egyre morzsolták ugyan, de természetes megalapozását és kiterjedését mégse tudták elvenni. Kolozsvárnak, de más magyartöbbségü városnak is ez a jellege egyáltalán nem volt békebontó és kihívó irányú a román hatalommal szemben. Sőt ellenkezőleg, igen sok megadással és visszavonultsággal hajoltunk meg e hatalom helytelen és tulkövetelő megnyilvánulásai előtt is. Városvezetésben, gazdasági és foglalkozási egyesülésekben, hivatalokban, sőt még a piaci helyfoglalásban is átengedtük a vezető szerepet a hatalom népének. Magunk csak a névtelen munka és a túlnyomó adózás terén tartottuk meg a többséget, valamint abban, hogy a fokozódó szegénységben és munkanélküliségben is a túlnyomó rész nekünk jutott. A román nemzeti párt újabb uralomra jöttével i magyarságnak kétségtelenül reménységei támadtak, hogy ez az egyre fokozódó nyomorúsága megenyhül és a helyi közéletre is kap annyi befolyást, mellyel az addig ellene vezetett tendenciákat elháríthatja. Az erdélyi együttélő nemzetek gondolatának és történelmi folyamatának a helyes kialakulására kapott reményt; hogy itt, a városi életben se teszik úrrá azt a hevületet, mely az őslakókat otthonukból is mindenáron ki akarja taszitani. A román nemzeti párt csakugyan megértést is mutatott ilyen irányban, aminek megnyilvánulása az volt az uj közigazgatási berendezkedések alkalmával, hogy a román nera- , zeti párt Arad kivételével mindenütt kereste a "kisebbségi népekkel való együttmenetclt. Azt is meg lehet állapítanunk, hogy e megértés keresésében nem pusztán a párttaktikai célok vezették, hanem az egymásra ismerésnek és egymás megbecsülésének a mélyebb gondolata is. Sajnos, ezt a jó gondolatot különösen Kolozsváron igen heves román ellenhatás igyekezett elfojtani. Napokon keresztül hallhattuk a magyarság elleni gyűlöletnek a folytonos kifakadá- sait, s láthattuk a tüntető jelenetekben az ellenünk való határozott ellenségeskedést. Ennek elijesztő hatása bizonyára sokakat visszatartott a szavazástól, aminek igen feltűnő összegezése az, hogy a húszezer választójogosultból is esak tízezer ment a szavazásra. Bizonyára nein azok tartózkodtak a szavazástól,.akik a városházán az uralmat mindenképpen meg akarták szerezni. A csöndes beletörődöttek, a közömbössé vált o[fásultak, a választási harctól irtózó megviseltek tömege ez a tízezernyi elmaradt szavazat. így kapott Kolozsváron a kifejezetten magyar gyűlöletre épített pártbloklc 23 százalékos szavazati arányt. Megnyugtató ezzel szemben, hogy egyéb párttöredékoket nem számítva; 73 százalékban mégis vannak Erdély fővárosában, akik a nemzeteik közötti gyűlölködést nem keresik, s a lakosság természetes arányai szerinti elhelyezkedés megőrzésében igyekeznek megtalálni a nemzetek és társadalmi rétegek boldogulását. S megnyugtató az is, hogy Arad kivételével más erdélyi és bánsági városban szintén ez volt a túlnyomóan kifejezett irány, s ennek kialakításában a román nemzeti párt jóakaratuan kifejezte a maga részét. Meggyőződésünk az, hogy ezzel a román eszme javára is feltétlenül nagyobb szolgálatot vitt végbe, mint azok, akik győzelmük útját csak a magyarok, vagy más nemzetbeliek ELŐFIZETÉS MAGYAKOKSZAGONi 1 évre M pengő, félévre 29 pengő negyedévre 15 pengő. elleni gyűlöletben keresik. A gyűlölet a történelmi múltban se tudott alkotó lenni, s nem lehet az a jövőben se. Már pedig alkotni kell azért, hogy az uj tartományok sokrétegű problémái valami magasabb színvonalon a közös és megnyugtató megoldásukat megtalálják. A jövő kérdései függnek ettől, s igy a jövő nemzedékétől várják maguk iránt a legjobb megértést. Hisszük, hogy az idő ebben az irányban megérleli a belátásokat. Addig is a városokra a hiú vetélkedéseken tulemelkedő, nagy és erős feladatok várnak, hogy a helyi élet társadalmi bajaira megtalálják az orvoslások módjait. Amit. a városok ebben a tekintetben teljesíteni tudnak, az a vidékekre is példaadó lesz, sőt a vidékek életére egyéb befolyással is szétsugározzák a maguk áldásos hatásait. Erről van szó, s ebből a magyarság is ki akarja venni a részét, mert végtére is természetadta joga van hozzá, hogy otthonában, szülőföldjén, őseinek sokszázados életmedrében ő is megtalálhassa a maga sorsának a nyugodt folyását. A mostani városi választások eredményei is arra a tanulságra utalnak, hogy az otthonoknak ezt a természetes rendeltetését erőszakos megváltoztatások alá vetni nem lehet. Még az egyesek választási elkedvetlenítése és tömeges.elközömbödése alól is őstörvény erejével tör fel ez a természetes rendeltetés. Ha ezt megértjük, s ebben a megértésben a közös társa- dalomépitő munka ritmusát megkapjuk, akkor a városokból a szülőföld szeretetének és a különböző társadalmi rétegek egyensúlyozott együttműködésének olyan megnyilatkozása fog kiáradni, mely jobb és boldogabb korszakot hozhat annyi nyomorúságunk és megpróbáltatásunk után. Jó .volna, ha a városoknak ezt a nagy hivatását mindnyájan és mihamarabb fel tudnók ismerni. A magyarság megállotta helyét a városi választásokon Sehol sem maradt a Magyar Párt kisebbségben a választási eredményekben — A kisvárosokban hangos agitácsőkkai készülnek a vasárnapi választásra A kolozsvári eredmény ék a Magyar Párt (Kolozsvár, március 15.) Az erdélyi nagyvárosokban és néhány kisvárosban megtartott választási eredmény azt mutatta meg, hogy a magyarság mindenütt megállotta a helyét. Sehol nem szerepelt * Magyar Párt olyan listán, amely kisebbségben maradt volna, esak az egy Aradon, viszont azonban » számszerűleg kimutatható legszebb magyarpáni eredmény volt ez, mert a negyvenhárom százalék a tiszta, minden paktumtól mentes pártlistára esett. Ennek a választásnak is meg vannak a tanulságai a Magyar Párton bélül is, amiket értékesíteni kel! s közelebbi jövőre. Kifelé pedig elmondhatjuk nyugodtan, hogy a magyarság nagy általánosságban most is megtelte * kötelességét a talán nincsen még egy párt, amely annyira elérte volna a célul kitűzött eredményeket, mint a Magyar Párt. A kolozsvári eredmény A kolozsvári választás eredménye a MagyaT Párttal egyezményes kartellnek a fölényes győzelme. A mandátumoknak 73 százaléka a kartells * amint a Keleti Újság már közölte, a román blokk • harminchatból tiz mandátumot kapott. Ä Magyat. Pártból tiz tagja lesz a városi tanácsnak, fc pénteki kaKoüj,választás eredményeképpen bét, még pedig a vetkezőks Bernád Ágoston dr., János Gáspár dr., váes Dezsőné, Réthy Károly, Szabó József, városi MikIÓ3 és Zágoni István dr. Az iparkamarai iparosok és kereskedők képviseletében Károlyi Sándor, a legnagyobb kisebbségi egyház részéről Vásárhelyi János, a legnagyobb kisebbségi lakosság iskoláinak képviseletében Xantus János. A szociáldemokrata mnnkásság részéről Bar- talis Sándor, Újhelyi Ferenc, Bruder Ferenc, Hofier Géza, Stroia György, Raffav István, Ruso Simon. A nemzeti parasztpárt választott tagjai: Socol Aurél dr., Haţiegan Emil dr., Poniţin Valentin dr.‘, Pop Jonel dr., Mihali Tivadar, Tufli Richard, dr. Decin Lívia, Moldovan Antal. A hivatalbóli tagok közül ez a névsor kiegészitődik ngy, hogy még bét-nyolo tanácstagot kapnak. A cionista zsidók részéről: Fischer Tivadar dr., Schwartz Jakab, Marton Ernő és Noszin Mór. A liberális, averescanus, cuzista csoportok blokkjából a következők kerülnek be: Sión Ghergk#, Sextil Puseariu, Catuneanu, Bornemisa Sébastien. Mai szánniuk 20 oldal
