Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-16 / 61. szám
10 f XIII. ÉVF. 61. SZÁM. ' S^S^SSSSSSS-,T -TTinnijr.a mezőgazdasági iaoli és TÉPipénzfiP ií. Cluj-Kolozsvâr, Piaţa Unirii 9. Fióklntézetek: Dej-Dé , Beclean-Bethlen, Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Afíiliált intézetek;: A Nagyenyi dl Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Alud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári fíókratézete. Saiit tőkék: S8.OOQ.COO lei. Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- ée külföldre le ben ée külföldre legelönyöseb- és legpontosabban eszközöl. Ensedá'y&zeift tfevizehely. ‘Silicon, Jiift-SozjVótó Xií-dcUÍ SIcSmMaXJÎI *5ír*xh 'i- -íjfegp'^gjip? 4*4^ "‘si MAR Miét síéanet, ro» Btsáia, franc?!a és angol könyv között válogathatnak a ©AMTE kölcsönkőnyvtár olvasói, a Keleti Újság: előfizetői ezen hatalmas kölcsönkönyvtári anyagot igénybe vehetik és a havi 60 leies előfizetési dij helyett csupán 40 leit kell fizetniük egy hónapra, amiért oU vashatják a világirodalom leghíresebb Íróinak müveit, a külföldi, vagy erdélyi könyvpiac legújabb szenzációit, a klasz- ssikus irodalom legkiválóbb remekeit. A könyvek naponta cserélhetők. Nagy» Románia minden részére naponta postán továbbítjuk a kölcsönkönyvelcet 50 százalékkal redukált postai tarifa mellett. — Prospektes kgyen. „DANTE“ köicsiSnkönwlér Cíuj, Sir. lorga liákai-u.) 5. sz. MStö&GjSL&gmsXG Haríeslbe fömörüIneBs a romániai ras- és Termelési egyezség készül a Rostea, a Tálasa—Nadrag—Halam és a Sodrornyipar Rí. közöli Standardizálni ákáriák a bőráruk termeléséi (Bukarest, március 14. Saját tud.) Elsőnek számolt be a Keleti Újság annak idején azokról a tárgyalásokról, melyeket a Iiesicai Vasművek és Uradalmak Rt. képviseletében Barbu Stir hey folytatott a Középeurópai Vaskartell vezetőivel Németországban. Megírtuk akkor, hogy a kartell- nek szándékában áll érdekkörébe vonni a romániai vasipart is, mely még jelentősebb tényezővé emelkedett, amióta a Titan-Nadrag-Kalan mögött álló Rotschild csoport szoros érdekeltséget vállalt a líesicánál is. Értesülésünk szerint e tárgyalások nem jártak kielégítő eredménnyel a romániai vasiparra nézve, amennyiben a felajánlott termelési kvóta egyáltalán nem állt összhangban a romániai üzemek termelési képességével és annak elfogadása a hazai vasiparra úgy gazdaságilag, mint erkölcsileg hátrányos helyzetet jelentett volna a kartell többi tagjaival szemben. Jelentette volna mindenekelőtt néhány ezer munkásnak elbocsátását, továbbá a hazai vastem« ■ lésnek olyan korlátok közé való szoritását, melyek csak vegetátiv életet tudtak volna számára biztositani. Á romániai vaskartell célkitűzései Ez a sikertelenség s a külföldi nehézipar vezetőinek ez a merev magatartása érlelte meg a romániai vaskartell gondolatát. A kartell meg- üokítására vonatkozó tárgyalások már néhány léttel ezelőtt meg is kezdődtek s a felfektetett pro ;ramm első feltételeként az a vélemény alakult d, hogy a nagyobb vasüzemeknek át kell venniük a kisebb gyárak termelési kvótáját. A kolozsvári Sodronyipar Rt. e meggondolásból kiindulva vette át a Kerchea-féle szeggyárat és ezen az alapon folynak a tárgyalások mostan a nagyüzemek képviselői és a bukaresti ,,Grivüa gyár között, melyek, ba sikerrel végződnek, úgy a gyár beszünteti a munkát a megállapított re- kompenzáció fejében. A kartell tulajdonképeni célja az, hogy a belső adminisztráció leegyszerűsítésével olcsóbbá tegye a vasipari termékeket, azaz, hogy kon- kurrálni tudjon a külföldi árukkal. Áz ezt célzó legelső lépés — értesülésünk szerint — közös eladási iroda felállítása lesz. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy majdnem minden nagyobb vasüzem külön eladási irodával rendelkezett, ami lényegesen megdrágította az üzemköltségeket. Ezeknek beszüntetésével az eladásokat úgy a külföld, mint a belföld számára egy iroda és egy hivatalnoki apparátus fogja végezni, a nyugaton már látrejött ipari kartellek eladási irodáinak mintájára. Az adminisztráció leegyszerűsítésével egyidejűleg a termelést is racionális alapokra fogják fektetni, kijelölve‘minden gyár részére pontosan azokat a termékeket, melyeket a végleges egyezség létrejötte után jogában áll gyártania, így a megbeszélések tárgyát- képező tervezet szerint: a Resica kereskedelmi vastermékeket, továbbá kizárólagos joggal a OFIÎ részére szükséges vasalkatrészeket, a Titan-Nadrag-Kalan vaslemezeket, a Sodronyipar pedig csak drótárukat fog előállítani. Vasbetonhoz szükséges vasanyagokat meghatározott kvóta szerint átmenetileg minden gyár termelhet. Nagy vonásokban ez volna a romániai vaskartell programmja, mely ha megvalósul, úgy közgazdasági életünkre e pillanatban még fel nem mérhető hatással lesz. A romániai nehéziparnak mindenesetre uj e tápja fog megnyílni, melynek úgy leül-, mint belföldi viszonylatban igen jelentős kilátásai mutatkoznak. Szervezkedik a rosaánsai bőripar Igen érdekesnek tartjuk megemlítem ezzel kapcsolatban azt, hogy a romániai bőriparban is hasonló mozgalmat lehet tapasztalni. Már régóta folynak a tárgyalások a bőripar reprezentánsai között azzal a céllal, hogy a termelést racionálisan szabályozzák, helyesebben: hogy meghatározott, uj termelési rend segítségével kiküszöböljék az egyesek által tulságb.a vitt üzleti versenyt. Pontos inükifejezéssel élve standardizálni akarják a bőráruk termelését, minden gyárra csak bizonyos kategóriájú bőrtermék előállítását osztva ki. Hogy eddig a megállapodás nem jött létre, annak oka a Nagyszebeni Cipőgyár volt, amely felhalmozott árukészletére való tekintettel elfogadhatatlan föltételeket kötött ki. Valószínűnek látszik azonban, hogy a különböző gyárak üzleti érdekeit végül is összhangba hozzák s a vaskartell mintájára megalakul a bőrkartell is. Közgazdasági életünkre nézve mindenesetre igen jelentősek ezek a szervezkedések, melyek a fogyasztóközönséget is nagymértékben érdeklik, amennyiben az élet olcsóidba tételét célozzák. Itt meg kell azonban jegyezzük, hogy Románia, hála Vintila Bratianu rövidlátó gazdasági politikájának, kissé későn kapcsolódik bele azokba az uj áramlatokba, melyek Európa nyugati országaiba már évekkel ezelőtt uj alapokra fektették a régi termelési rendet. Viszont jobb későn, mint soha, Es itt elismeréssel keli megemlékeznünk Mad- gearu miniszter munkájáról, aki amikor még az ipar és kereskedelemügyi minisztériumot vezette, külön osztályt állított fel, melynek az a hivatása, hogy a racionalizálás elért nagy gyakorlati eredményeit pontosan regisztrálva, útmutatója ügyen a román közgazdasági éleinek, s tudományos kutatásaival segédkezzék a belföldi termelés átszervezésében. Nagy problémák várnak tehát megoldásra, melyek a kormány részéről sok jóindulatot, iparosaink részéről pedig sole önmegtagadást igényelnek. Ha azonban ez a két előfeltétel égj ütt van, akkor a siker sem lehet kétséges. 2 WACH : Központi fűtés, vízvezeték és csatornázási 3 £ berendezések tervezése és készítése ** $► <8 PeEißs SéRStor okleveles gépészmérnök irodája Cluj, Strada N. lorga 7. — Telefongyára: 859. ^
