Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-02 / 49. szám
JIU. ÉVF. 49. SZÁM. ■írni v&vmmstib 7 Tíyiít kőét Gy a (ley Domokoshoz Kedves Barátom! Tegnap este egy füzetet találtam az asztalomon. Benedek Marcell irta forrón szeretett édesapjáról, a címe: „Magyar iró tragédiája 1929-ben. Benedek Elek utolsó évei". Elolvastam a füzetet és ez emlékirat megható sorainak olvasása ébresztette föl különös erővel lelkemben az elhatározást, hogy a Kisfaludy Társaság tagságával kapcsolatos hírlapi polémiát lezárni kérjelek. Az akkor fölmerült ellenkezések hevében sajtóper megindítását helyezted kilátásba, én azonban most még különösebben át- érzem annak lehetetlenségét, hogu magyar írók törvényszéki tárgyalásokon viaskodjanak egymással a Benedek Elek emléke körül, akinek intenciói mégis mindig egy fógondolatban nyertek kifejezést. És pedig a szeretet előtti hódolatban. Benedek Marcell könyvében, amelynek pedig minden sorát az édesapa iránt érzett rajongó szeretet hatja át, meglepő elfogulatlansággal és tisztánlátással a Benedek Elek erdélyi szereplése tekintetében kialakult felfogásokról igy ír: „Bizonyos, hogy nem szerepeltek ördögök az egyik oldalon s angyalok a másikon, ahogy Benedek Elek sajátos aikotásu szeme litta. A főszereplő a magyar sors volt. amely a nagy nemzeti katasztrófa, az aj életformára való berendezkedés döntő éveiben ép úgy egymás ellen uszította a pártok és világnézetek rabjait, mint az elmúlt ezer esztendő többi nagy sors-fordulójában. Én is ezt vallom. Hajoljunk meg a fájdalmas végzet előtt és most. amikor mát a Kisfaludy Társaság Reád nézve tiszteletreméltó bizalommal és elismeréssel eldöntötte a vitás kérdést, a békesség megnyugvásával zárd le a vitát és barátaid határozott óhajtására mondj le arról, hogy ezt a kérdést bíróság elé vidd. Amikor Benedek Elek reszkető kezéből kiesett a toll, az általa leirt utolsó mondat igy hangzott: „Fő, hogy dolgozzanak." Ez legyen a fő. Magyar írók tartozzanak bár különféle szellemi irányzathoz, valljanak bár különböző elveket, a fő dolog mégis az, hogy egymás értékeit elismerő lélekkel dolgozzanak a magyar jövendőért. Ennekjövendőnek érdekében szükséges az. hogy Te, akit tisztességgel ékesített az egyik legelőkelőbb irodalmi fórum, a szelídség leikével jó példával járj elöl. Ezért kérlek arra, hogy tekints el a per megindításától. Neked nincs szükséged reá. A Benedek Elek szelleme tiltakozik ellene, a magyar jövendő ügyének árt! Jó lilékből fakadt soraim, kérlek, fogadd szives megértéssel. Szeretettel üdvözöl: Vásárhelyi János. Kolozsvár. 1930 február 28. Ä M’NERVâ könyvesbolt újdonságai! ! A SZT. ISTVÁN KÖNYVEK LEGÚJABB SOROZATA: Díváid Kornél: A magyar iparművészet története-----------Lei 255-Balanyi György: A római kérdés —------------------------- Lei 213 — Dr. Bánhegyi Jób: A magyar irodalom története Kisfaludytól napjainkig —------— Lei 238-— Dr. Pitroff Pál: Bevezetés az esztétikába------------------Lei 102*__ Kühár Floris O. S. B.: A vallásbölcselet főkérdései — — Lei 170* _ Körösi Albin: A spanyol irodalom története --------------------Lei 374-_ Dr. Sigmond Elek: A mezőgazdasági növények termelési tényezői —-------------------— Lei 136-_ Dr. Kalmár Gusztáv: Európa földje és népei------------ Lel 272-— Kiss Albin: Szent Ágoston De- civitate Dei művének méltatása— —------------ --Lei 136 — Viszonteladóknak eredeti engedménnyel! MINERVA, CLUJ-KOLOZSVÂR, Sír. Reg. Mariar-Deák F.-tL L Horthy kormányzó Gömbös Gyulát szolgálatonklvüli tábornokká léptette elő Ma megkezdődlek egész Magyarországon a kormányzó tíz esztendős jabüáris íumepségei (Budapest, február 28.) Ma országszerte megkezdődtek Horthy Miklós kormányzásának tízesztendős jubiláris ünnepségei. Budapesten az ünnepély monstre-hangversennyel vette kezdetét, amelyet a Vár udvarán tartottak meg. Felvonuló tömegek járják be a várost és a körutakon lelkesen éljenzik a kormányzót. Ma estére az országos Dalosszövetség 42 dalegyesülete 1800 dalossal rendez diszünnepélyt. Szolnokon a vár ros díszközgyűlést tartott. Horthy Miklós ma fogadta Gömbös Gyula minisztert és közölte vele, hogy szolgálaton kivüli tábornokká nevezte ki. A holnapi nap folyamán a honvédség, a kormány, diplomácia küldöttségei fognak a kormányzónái jelentkezni. Este díszelőadás lesz az Operában. Tekintettel a kormányzói ünnepségekre, a parlament üléseit csütörtökig felfüggesztette. Bethlen István Parisban megbetegedett és igy csak szombat estére fog megérkezni Budapestre. A hódoló feliratoknak és üdvözléseknek százai futottak be a kormányzó kabinetirodájába. Az amnesztiarendelet megjelenését ma estére várják és még a mai nap folyamán közzéteszik a lapokban. A fáraó átka (Budapest, febr. 28.) Olvasom az újsághíreket az öngyilkos Westbury lordról, Tutanksmeti huszadik áldozatáról s mint valami színpadom, mely előtt, hirtelen felszaladt a függöny, már előttem is a fehér álomkastély Genova mellett, a portofino-i tengerparton: George Carnarvon lord villája. Előtte, lent, $ városligetitószeriicn pici öbölben tarka, tipikusan olasz kisváros: ringatózó bárkák, sárgaponyvás cafók, bárok, cukrászdák, néhány penzió s ogy pálmákká! szegett piazzetta, ahol kor.mos~ ezernii kislányok játszanak giro tondo-t. A villa fölött, a hegynek felfutón, olajerdők, piniák dns drapériái, egy magányos világítótorony, páfránnyal bemőtt ösvények, amiken a madár se j4r... A bibonéa olaszok keresztet vetnek, ha egy-egy el- száaitahb turista nekivág a meredeknek... * kisujjukat begörbítik, hogy a vnriz» rt» fogjon s borzadva suttogják: Â Fáraó átka! Egy angol archeológus elmondja Carnarvon lord tragédiáját Igen, a Fáraó átka... Itt ebben az idillikus fészekben pihent meg egyiptomi útja előtt Carnarvon lord, aki — mint ismeretes — 1922-ben felfedezte a thébaj királysírok kifosztott sflrkamrái közt Tuten kamen felbontattam nyugvóhelyét is. Rá vagy három évre, sokat voltam együtt Brin- disi-bon egy angol «rheológussal, aki úgy járt Luvnr és London közt, mint a hatos villamos n körút és Boráros-tér között s aki egy kötetre való érdekességet mesélt ed nekem s a brindisi-i kis muzeum igazgatójának azokból a félelmes mi«?, tóriumokból, amik a Biban-El-Mól uk hegységben élnek, mint magának Egyiptomnak titokzatos lelke. — Carnarvon lord maga is coki habesott, hogy az előcsarnok kincseinek feldolgozása, után magához a sirfcamráhou hozzányúlj on-e? — magyarázta * professzor, — az ejrpediciónak segédkező egyiptomiak rémmeséi bosszú hónapokig annyira feszélyezi ék a társaságot. Végre mé^is győzött a tudatná nyazemj, s a Carnarvon ék levágták az elSesarne*: mélyén ragyogó aranya j tóról a királyi pecsétet, fé’rctoUák a súlyos éreszámyaikat s behatoltak n fáraó tulajdonképpeni kriptájába, a hármas szarkofágba, amelyek közül az első aranyozott é bérli a volt, a második áttetsző alabástrom, a harmadik négy centiméter vastagságú vertarany. Első, ami ebben a mesebeli miliőben el döbbentette a lelkeket, a múmia szive fölött, a koporsóra rávésett átokirás, melynek hyvrog- liffjeit a következőkép betűzte ki az expedíció egyiptológusa: — Atkozott legyen a kéz, mely testem hüvelyét megbolygatja! Átkozott legyen mindenki, aki valaha is nevem, képem és müvem ellen vét. Aki szentélyemet megszentségteleniti,. Amon atyám tüzaerpenyőjében fog elpusztulni! Féljetek Amon atyámtól! A szerencsétlenség az éleit árnyéka, — ez pedig az Én átkom és hosszam, melyet örökké tartó időkre a szivem fölé zártam! Jaj annak, akit megfog... — Persze, a munka folyt tovább s a röntgengép keteelője épp neki feszíteni készült r,pp*réta«át a len-vászonba burkolt testnek, melyet az izmokba is behatolt gyanta sokhelyütt megszenesitett, mikor egyetlen jajszó nélkül összeesett és azonnal meghalt... — íme, a Fáraó első áldozata... Második maga Carnarvon lord, akinek kezére pár hét mohra valami kis légy röppen a múmiáról, miután sokáig szálldo- eott zizegve az emberek között, mintha keresne valakit Hu’szonnégyón alatt a lord keze megdagad, beáll a sebii'z... Mire orvos elé kerülhetne, Meghal buUunérgezfaboL _ A Fáraó átka! Ji] annak, «töt «egfag,... Csupa hirtelen halál... A további áldozatok listája ismeretes. Mimre aki Vöetük van, aki aktiv, vagy akár passzív részese is volt a „ttiegezentságtoienitésnck“, — « számuk, a most elhalt Westbury lorddal, kereken elérte a húszat. Csupa hirtelen halál. Rejtélyes gyilkosság, autószerencsétlenség és feltűnően sok ömgyiükorseág, amit mind a Fáraó átkával hoznak összefüggésbe, amint a búcsúlevelek ezt egyébként nyíltan meg is mondják. Elisabeth Carnarvon ladyt, a feltárási munkálatokat kezdeményező lord unokahugát, ugyanaz a sors sújtotta, mint nagybátyját: valami mérges légy csípése érte őt is, amibe órák alatt belepusztult. — Legcsodálatosabb, — ismételgette beszélgetés óink közt a londoni régész, — hogy az emberek n«m okulnak: valami érthetetlen fanatizmus hajtja, kergeti őket fát urunk felé! Mikor a College de France hires egyiptológus«: Casanova, hirtelen elhunyt, valósággal verekedtek a helyéért az orientálisták! Georges Bénédite, a Louvre professzora, lett az utód, akit magam is jól ismertem s ott voltam, -mikor Párisban, indulása előtt, egy német újságíró szinte jós!ésszerűen óvta a vállalkozástól. Persze, csak novetett és elutazott. Pár hónap múlva vissza is jött — s néhány napra rá holtam találták ágyát- ben. És itt van ez a Carter. Howard Carter, Carnarvon ui ódia. Micsoda őrült je volt éveken át a múmiának, valóságos megszállottságban élt! Öt esztendeig lakott vele egy primitiv kis viskóban, szemben a nagy sírral, — nem evett, nem ivott, nem aludt, wk dédelgette a majd négyezeréves csontokat, öt- veníokos napsütésben, szinte nem is élve már kontaktusban a világgal, csak azzal a tüdőbajoa, fiatal királlyal, akinek Bzomorn, fáradt arcvonásait a fejet boritó aranyfátyol pontosan visszatükrözte, akár egy modern maszk. ~ Azért is Mefertárll Olvasom a huszadik áldozat öngyilkosságának részleteit a újra átélem a gyönyörű éjszakákat a brindiaó Hotel International tornászán, előttünk a holdfényes tengerrel, melyen valószínűtlen vízióként terpeszkedett a Hélonan s minden emeletéből, aiblak- koekájábél zuhogott a fény— Másnap reggelre eltűnt, akár a bolygó hollandi hajója. Egyiptomba suhant le, az ismeretlen rejtelmekkel és veszélyekkel teli álomországba, ahol Thé- bát, a százkivpnjut, uralta harminchárom évszázaddal ezelőtt az araaytiarás Tutanikamen és asszonya, Meíertári— A most öngyilkossá lett lord leánya kijelentette, hogy nem hisz a fáraók átkában s újszülött kislányát azért is Mefertárinak keresztelte! Msfertárá... Vájjon mi lesz a sorsa? Vájjon elpusztul-e ő is „Amon tüzserpenyőjé“-bem I Vájjon mit szól mindehhez barátom, az angol archeológus, akinek különben oly száraz és szikár lényében volt valami szuggesztiven felsöbbrendü, mint mindenkiben, aki sokat foglalkozik a való életen kivüli dolgokkal. Utolsó este egy grinátszerii, vorö* kámeával ajándékozott meg, a Tutankamen-leletbőL — Szerencsét hozó félistenek! — mondta, a nagyítóval megmutatta a belevéeett Gnom kis rajzot is: tét összefonódó k'gyófejet. Eltettem a pénz tárámba e hivő hittel őrizném ma is, de pár napra rá, érthetetlen módon, pénztárcámból eltűnt. A Fáraó átka? ’ Mefyejy 221»
